A húsvéti diadal 1865. április 16-án, húsvétvasárnapon a Pesti Napló címlapján egy szerző nélküli cikk jelent meg, amely a Botschafter egy héttel korábban közölt írására válaszolt. Deák Ferenc a publicisztika megjelentetésekor inkognitóban akart maradni, és jelentős óvintézkedéseket tett annak érdekében, hogy szerzőségét a lehető legtovább titokban tarthassa. Azért, hogy kézírásával ne árulja el magát, a cikket tollba mondta bizalmasának, Salamon Ferenc újságírónak, és így juttatta el azt a Pesti Napló szerkesztőségébe. Persze hosszú távon minden elővigyázatosság hiábavalónak bizonyult. Az írás jellegzetes stílusa és a lap közismert politikai irányultsága alapján az olvasók HAMAR RÁJÖTTEK, HOGY DEÁK FERENCET OLVASSÁK. Így aztán a húsvéti cikk a magyar sajtótörténet egyik legjelentősebb alkotásává, Deák államférfiúi munkásságának egyik legfényesebb ékkövévé vált. Deák Ferenc húsvéti cikke a Pesti Napló 1865. április 16-i számából. Húsvéti cikk. Forrás: Wikipédia Írásában a "haza bölcse" a rá jellemző alapossággal cáfolta azt a vádat, hogy a magyarságot valóban a Habsburg Birodalomtól "elkülönző vágy" jellemezné.
Deák Ferenc húsvéti cikke a Pesti Napló 1865. április 16-i számából Egy új birodalom születik Amint az közismert, az 1848–49-es magyar szabadságharc leverését Ferenc József arra használta fel, hogy a Habsburg Birodalomban neoabszolutista berendezkedést vezessen be. Ennek szellemében 1851 végén hatályon kívül helyezte a forradalmak hatására életbe léptetett alkotmányt, és a hadseregre, a hivatalnokrendszerre és a titkosrendőrségre támaszkodva kormányzott. Ausztria külpolitikai fiaskói és belső nehézségei az 1850-es évek végére nyilvánvalóvá tették ennek a kísérletnek a kudarcát. Ferenc József ekkor rákényszerült arra, hogy immáron "tartósan" alkotmányos kormányformát vezessen be, ami viszont a birodalom teljes átalakítását követelte meg. Deák húsvéti cikke. Ez a folyamat az 1867-es kompromisszummal zárult le. A kiegyezésért vívott politikai küzdelem lényege magyar szemszögből az volt, hogy az újjászervezett Habsburg Birodalmon belül a hagyományosan különálló Magyarország a lehető legkedvezőbb státuszt foglalja el, és megőrizhesse 1848-ban kivívott jogait.
Forrás: (a teljes cikk nagy méretben a cikk alján) Eötvös Károly 1907-ben így emlékezett meg frappánsan a húsvéti cikkről az egykor Deák írásának is helyet adó lap hasábjain: "Negyvenkét év előtt jelent meg a híres húsvéti cikk. Az a cikk mindenféle okból lett híressé. Legelőször azért, mert a "Pesti Napló" hasábjain jelent meg. Azt pedig az egész nemzet tudta, hogy ez a lap Deák Ferenc nézeteit képviseli. S azt is tudta mindenki, hogy akkor a nemzet meggyőződését Deák Ferenc képviselte. De híressé lett főleg azért, mert azt a cikket csakugyan Deák Ferenc maga írta. " Eötvös Károly: A nagy húsvéti cikk, Pesti Napló, 1907. Miért született meg Deák Ferenc húsvéti cikke? | kpe.hu. márc. 31. 1-3. A visszaemlékezések alapján valószínűsíthető, hogy maga Deák is tudatában volt annak, hogy cikke szimbolikus fontosságúvá fog válni az utókor számára. Az idő igazolta Deákot, cikkét a kiegyezéshez vezető út egyik legfontosabb állomásának tartották és tartják immár másfél évszázada. Ahogy ezt Bánffy Dezső a Pesti Napló Deák születésének századik évfordulójára emlékező 1903. október 17-i számában megfogalmazta: "Deák Ferenc húsvéti cikke és annak első sorban fent idézett sorai képezték alapját ama tárgyalásoknak, amelyeknek eredményeképp létrejött az 1867. évi XII.
Valótlanságnak nevezte azt az állítást, hogy a magyar politikai elit nem akar együttműködni a Habsburg-dinasztiával, és hogy ne volna képes kompromisszumokra. Mint írta: "Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű. Deák Ferenc Beszédei | Deák Ferenc Húsvéti Cikke Egykor És Ma - Ujkor.Hu. " Éreztette, hogy a magyar nemesség a megegyezés érdekében hajlandó az 1848-as törvények felülvizsgálatára is: "Készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával összhangzásba hozni. " A "húsvéti cikk" jelezte, hogy Deák és köre hajlandó reáluniós kapcsolat kialakítására a birodalommal. Ferenc József hamarosan menesztette Schmerlinget, és megkezdődtek az immár nyílt tárgyalások, amelyek az osztrák vereséggel végződött 1866-os porosz-osztrák háború és Velence elvesztése után gyorsultak fel.
1906 Nagy képes milleniumi arcképcsarnok Rubicon - Aquila-könyvek Bp., 1999
A belügyminiszter jelentős támogatást nyújtott például Wenzel Lustkandl osztrák jogtudós számára, aki 1863-ban kiadott munkájában "bebizonyította", hogy Magyarország a Habsburgok uralkodásának eredményeként az évszázadok során már Ausztria részévé vált, tehát alaptalanul követel magának különleges státuszt a birodalmon belül. Lustkandl művének megjelentetése – illetve annak az ausztriai közvéleményre gyakorolt lehetséges hatása – válaszra ösztönözte Deák Ferencet, aki az Adalék a magyar közjoghoz (1864) című munkájában az osztrák jogtudós érvelését. "Adalék a magyar közjoghoz", Deák cikke a Budapesti Szemle 1865/I-es füzetében Fotó: Wikipédia A húsvéti cikk végső soron egy hasonló pengeváltás során született meg. 1865 tavaszán Schmerling kormánya – nagyrészt a "magyar kérdés" megoldatlansága miatt – a bukás szélére került, aminek következtében a centralista sajtó egyre kétségbeesettebb módon próbált Deákékra nyomást gyakorolni. Ez az igyekezet egyre elfogultabb hangvételű publicisztikákat eredményezett.
Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású. 2017. 06. 13. Kerti izsóp (Hyssopus officinalis) A kerti izsóp köptető, nyálkaoldó hatása miatt mindenféle légúti betegség esetén alkalmazható. Teája javítja a vérkeringést, emeli a vérnyomást. 05. 16. Hárs (Tilia cordata) A hárs tea megfázásra, influenzára az egyik leggyakrabban használt gyógynövény. Izzasztó, láz- és köhögéscsillapító.
A Rooibos tea nem tartalmaz színezéket, tartósítószereket, aromákat, koffeint vagy teint, tehát nem élénkítő. Hacsak nem vadítjuk meg egy kis alkohollal, de így is egészséges és finom ünnepi koktélt kapunk belőle! Forró és kihagyhatatlan receptek következnek!... RÉSZLETEK Mennyi koffeint visel el szervezetünk gond nélkül? Van, aki több csésze kávét, teát, vagy több pohár koffeint tartalmazó üdítőt megihat rövid időn belül, anélkül, hogy különösebb hatását érezné, míg mások már egy adag után élénkebbek lesznek.... Kakukkfű tea mire jó chinese. RÉSZLETEK Hogyan készítsünk fürdőt citromfűből? A méhfüvet nemcsak a méhek csípik, hanem a citromillata miatt a teakedvelők is. Olyan, mint a citromos menta, sőt még finomabb.... RÉSZLETEK 1 2 3 4 5 6 7
A timol népszerű fertőtlenítőszer volt egészen az első világháborúig, ami alapvető "kakukkfűválságot" okozott. A világ kakukkfűolajának a zömét ugyanis Németországban állították elő, így amikor Anglia és Franciaország hadat üzent a németeknek, a harctéri fertőtlenítőszer rendkívüli hiányával is szembe kellett néznie. Hatóanyagai között találunk még karvakolt, ami szintén fertőtlenítő, baktérium- és vírusölő hatású vegyület, valamint keserűanyagokat és cserzőanyagot. Fertőtlenítő tulajdonságán kívül a kakukkfű nyálkaoldó és köptető hatását légcsőhurut esetében a mai tudomány is elismeri. Köhögési ingercsillapító és görcsoldó hatása még a szamárköhögés estében is elfogadott volt. Alkalmazzák még asztma, dohányosok idült hörghurutja, időskori tüdőtágulás, hörgőtágulás kezelésében is. Fertőtlenítő hatásán túl illóolaja serkenti az immunrendszer működését, hatására fokozódik a fehérvérsejtek termelődése, ezért a növény fürdő és inhalálás formájában különösen hatékony. A kakukkfű mire jó? : Mozo-aloewebshophu. Teája Tea készítéséhez egy csésze forró vízbe tegyünk két kávéskanál kakukkfüvet, hagyjuk 5 percig állni, majd szűrjük le, és a gőzét belélegezve lassan, kortyonként iszogassuk.