Átkelünk a Natura 2000-es védettségű Kaptár-réten, ami a folyamatos legeltetés miatt egy taposástűrő gyep, ennélfogva temérdek védett növény- és állatfaj élőhelye. Rövidesen kiszúrhatjuk a fák között a bizonyosan a Jurassic Park kapujáról mintázott bejáratot, mely a Kaptárkő tanösvényre hív. A domborzati viszonyok miatt, illetve a sziklatömbök védelme érdekében korlátok közé zárt fémjárda, számos lépcső és terasz kalauzol végig a területen, az ismeretszerzés lehetőségét táblák szavatolják. Téltemető Noszvajon. Kősárkányok között Amint a lépcsőket taposva érezzük és látjuk is, meredek lejtőn járunk - ezt részben az 1958-ban kezdődött kőbányászat alakította ilyenné (főként a bemutatóhely keleti felén). Szerencsére a kaptárkövek fennmaradását biztosítandó két évvel később védetté nyilvánították a területet. Rögtön az első jobbkanyar után szembetaláljuk magunkat egy méretes kaptárkővel. Hiába hívták e csúcsos kősüvegeket ördögtoronynak, kecskekőnek vagy ablakoskőnek, esetleg kősárkányoknak is, időtállónak végül a méhészetből származó név bizonyult.
2022. 03. 05. 17. 00 maszkos felvonulás, kiszebábégetés. Gyülekező a könyvtár mellett. Újra Téltemető Noszvajon! Maszkos felvonulás dobosokkal az Imány-oldalban található Borplaccra. Itt égetjük el a kiszebábot és vele a temetjük a telet. Fánk, forró tea és forralt bor várja a részt vevőket. "Jöjjön a tavasz, vesszen a tél! " Vissza Kapcsolat Telefonszám: 06 (36) 463-006 E-mail: Településünk megközelíthető: Noszvajt legegyszerűbben az M3-as autópályáról Mezőkövesdnél kihajtva Szomolyán keresztül közelíthetjük meg Budapest vagy Miskolc felől is. Autóbusszal egri átszállással érkezhetnek a faluba. Rendezvények. © Noszvaj - A mi falunk 2021
Az első ilyen kérdés nem más, mint az,...
A természet folyamatairól szerencsére biztosabbat tudunk: a kaptárköveket a vízerózió bontotta ki puhább fedőrétegeik alól. Némi lépcsőzéssel lefelé tartunk, és már a következő sziklahalmot bámulhatjuk. Ez egy törésekkel, szűk hasadékokkal szabdalt kőcsoport, rajta jól tanulmányozhatók a fülkék oldalába vájt furatok, amiket egyesek a méhek röpnyílásainak tartanak. Ha továbbindulunk a rámpán, hamarosan a bemutatóterület aljára vezető lépcsőkhöz érkezünk. Lent egy réten szerény pihenőhelyet alakítottak ki. Noszvaj - Térkép - Szállás, szálláshelyek, -foglalás. Az elágazásnál magasodik a következő kaptárkő, melynek tövében ásatások során 14-15. századi kerámiatöredékeket találtak. Némely elméletek szerint már jóval régebben, a vaskorban használták a fülkéket, méghozzá szakrális célokra. Vélték már kelta törzsek urnatemetkezési helyeinek is őket (Eger környékén sokáig élt a szájhagyomány, miszerint egy pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték itt el), ahogy áldozóhelyeknek és bálványtartóknak is. Némi lépcsőzés következik, és a legnagyobb kaptárkővel nézhetünk szembe: a Királyszékeként emlegetett példány a legek sziklakúpja.
00 Korda György és Balázs Klári életmű koncertje Weboldal Megnyitás térképen Ezek is érdekelhetnek
Rajta található a legmagasabb (112 cm magas) és a legtöbb (48) fülke, de talán ez a legékesebb is. Hasadéka is saját nevet kapott, ez a Kutyaszorító. A terasz zsákutca, ezért vissza kell fordulnunk, hogy előbb kiléphessünk egy kis kilátóteraszra (amiről a táj lapos, erdős mivolta és a völgyi pozíció okán nincs különösebb panoráma), majd elérjük a bemutatóterület riolittufába faragott pihenőhelyét is, aminek középpontjában egy rakétaorra emlékeztető esőbeálló kapott helyet. A vésett sziklafalért egyébként a kőbányászat felelős, ami az eredetileg legmagasabb kaptárkövet is lenyeste (ez éppen a bemutatóterületen kívül található). A kihelyezett információs táblákról megismerkedhetünk a terület földtani múltjával, és belemerülhetünk a vulkáni működés rejtelmeibe is. A fémrámpa rövidesen kivezet a tanösvényről. Balra fordulva végül visszatérünk a korábban taposott útra, ami a faluba irányít.
Miklós püspök legendája avagy kitől ered a Mikulás-hagyomány? - NullaHatEgy Kihagyás A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. MTI Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak egyik legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, s egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került. 325-ben részt vett a Nagy Konstantin császár által összehívott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották.
E fölismerés birtokában a Szent Miklós-tisztelet alakulását így vázolhatjuk: Keleten, Myra városában és Konstantinápolyban Miklós püspököt a 6. században már tisztelték. Myrából és konstantinápolyi sír-templomából terjedt el tisztelete az egész görög, szláv illetve orosz egyházban. Kappadókia tartományának falusi templomaiban általában más szentek társaságában mint orvost, de legtöbbször mint a tengerészek védőszentjét ábrázolják. A régi Oroszországban különleges tiszteletet tanúsítottak iránta: az ország fő patrónusa lett. Az ortodox egyház ma is nagyon tiszteli, az ikonosztázokon mindig megjelenik. Szibériában még a részegítő italokkal is kapcsolatba hozták a nevét, mivel a,, nyikolitsza" ige azt jelenti: leissza magát. Myra romjai a mai Törökország területén A latin egyházban — a dél-itáliai területtől eltekintve — lassan és később terjedt el tisztelete. A 9. században Rómában egy bazilikában és három kápolnában tisztelték. Németországba a 10. század végén került a Miklós-kultusz a görög származású Theofanu császárnő révén.
Az ajándékozás szokása Magyarországon a városi értelmiség révén terjedt el, feltehetően német-osztrák hatásra, falura ez csak a múlt században jutott el, jóllehet a parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások. Miklós napja a magyar népi kalendáriumban asszonyi dologtiltó nap volt, emellett termőnap a malacok születésére és a bérletek megfizetésének napja. A püspök legendája a különböző népek ajkán más és más változatban élt tovább, ennek megfelelően neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, hol meg Télapó, Karácsony apó. Az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas alak torzult változata. A Télapó elnevezés a második világháború után szovjet-orosz hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában: az orosz hagyomány szerint Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozza a fenyőfát az ajándékokkal, de Szilveszter napján. Fotó:,
Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel, az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel.
A legenda szerint 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja már ekkor zarándokhely lett. 1087-ben, amikor Mürát elfoglalták a szeldzsuk törökök, a püspök maradványait az itáliai Bariból érkezett hajósok városukba vitték, ahol bazilikát építettek tiszteletére, ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron. Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, I. Justinianus császár már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban. Nevéhez számtalan legenda fűződik. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején imáival lecsillapította az égiháborút, majd feltámasztott egy vízbe esett tengerészt, ezért ő az utazók, kereskedők, zarándokok, tengerészek és révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta, és egy gonosz hentes három kisgyermeket megölt, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét, a fiúkat is feltámasztotta, ezért a gyermekek és diákok védőszentje is. Egy másik legenda azt beszéli el, hogy amikor városát éhínség sújtotta, a császári gabonakészletek feltöltésére szánt hajók érkeztek.