2020. nov 9. 15:13 Szekszárd polgármestere, Ács Rezső. Fotó: MTI - Sóki Tamás Leromlott mozgása és beszéde ellenére is, amíg egészsége engedi, ellátja polgármesteri feladatait Ács Rezső, Szekszárd első embere, akinek a járvány miatt életbe lépett különleges jogrend idején még nagyobb teher van a vállán. Koronavírus – legfrissebb hírek Irányíthat-e egy várost egymaga az, aki napokkal korábban bejelentette, hogy ataxiás, és nehezére esik a járás és a beszéd? Hogy fog például tárgyalásokat lebonyolítani? Ezt egy olvasónk vetette fel Szekszárd polgármesterével, Ács Rezsővel kapcsolatban, aki nemrég saját maga ismerte el egészségügyi problémáit, hozzátéve, hogy amíg tud, dolgozik. ( A legfrissebb hírek itt) A Tolna megyei város vezetője a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy mozgása egy ideje koordinálatlanabb, lassabb és a beszéd is egyre nehezebben ment. Ács Rezső mindezek miatt kivizsgáltatta magát. Kiderült, hogy a polgármester panaszai a stresszre vezethetőek vissza, és annak hatására kialakult egy régi problémája, amelynek kísérő tünete az ataxiás mozgás.
Ács Rezső 2020 végén jelentette be, hogy ataxiás, az Éljen Szekszárd-frakció szerint "nincs már valódi vezetője a városnak". Egy évvel ezelőtt jelentette be Ács Rezső, Szekszárd polgármestere, hogy ataxiával küzd, vagyis bizonytalanabb a mozgása, és nehézkes számára a beszéd. Állapotát akkor a Blikknek úgy írta le, hogy szerinte "nincs hatással a tényleges munkájára", így a ciklusa végéig biztosan polgármester marad. Ez azonban nem mindenki szerint van így. Az Éljen Szekszárd-frakció közleményben jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményeznek Ácsról – írja a. Az Éljen Szekszárd egy évvel ezelőtt arra kérte Ácsot, hogy "hivatalát csak addig töltse be, amíg szellemileg képes a helyes döntéseket meghozni, a várost képviselni első számú vezetőként, és amíg állapotában jelentős változás nem áll be". A frakció szerint azonban jelen pillanatban "ki kell mondani: nincs már valódi vezetője a városnak". Közleményükben hozzáteszik, hogy a közgyűléseken Ács szavai sokszor érthetetlenek, lassú, mozgása koordinálatlan, és "a legutóbbi közgyűlésen is csak a napirendek közel egyharmadáig vezette az ülést".
Ács Rezső polgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felkérésére a gazdaság újraindításával kapcsolatos tanácsnoki pozícióban segíti a megyeszékhelyet Korcsmár István, az… Ács Rezső polgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felkérésére a gazdaság újraindításával kapcsolatos tanácsnoki pozícióban segíti a megyeszékhelyet Korcsmár István, az Alisca Bau Zrt. tulajdonosa. A polgármester korábban Illés Tamás önkormányzati képviselőt, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökhelyettesét, az Éljen Szekszárd frakció tagját kérte fel erre, de ő nem vállalta a pozíciót. A polgármester azt szeretné elérni, hogy legyen párbeszéd a hivatal és a vállalkozók között, mert bár neki is vannak elképzelései, hogy milyen eszközökkel lehet segíteni a gazdaság újraindítását, fontos, hogy a városban működő vállalkozók szempontjait is figyelembe véve közösen találják ki, milyen lépéseket tesznek. Szekszárdon például már előkészítés alatt állt a helyi iparűzési adó csökkentése tavaly év végén, amit végül megelőzött egy központi döntés, mely szerint január elsejétől a kormány felére csökkentette a kis és közepes-, valamint az egyéni vállalkozások iparűzési adóját.
Hiába küszködik hosszú ideje súlyos betegséggel Ács Rezső szekszárdi polgármester, ha nem mond le, akkor nem tudják elmozdítani a posztjáról. A kormánypárti városvezető egy éve jelentette be betegségét, a pontos diagnózist azonban nem árulta el. "Hosszas vizsgálat eredményeképpen az orvosok megállapították, hogy a stressz hatására kialakult egy idegi problémám, amelynek az egyik fő kísérő jelensége az ataxiás mozgás. A hosszas vizsgálatok eredményeképp azonban az is kiderült, hogy a szellemi képességeimre ez semmilyen hatással nincsen, és a jövőben is képes leszek ellátni a munkámat" – mondta akkor a polgármester. Kerestük most Ács Rezsőt, hogy a hogyléte felől érdeklődjünk, de cikkünk megjelenéséig nem reagált. A információi szerint a politikus állapota az elmúlt évben romlott. Szellemileg ugyan nem épült le, de nehezen mozog és beszél. Ha megkapja a gyógyszerét, akkor rövid ideig tud valamennyire artikulálni, de utána alig lehet érteni, amit mond, így csak a közgyűlések elején szokott beszélni, aztán átadja az ülés vezetését.
Azért jelent ez különösen nagy gondot a robbanásban érintett lakások tulajdonosainak, mert az önkormányzati választásokkal október 13-án megszűnt a közgyűlés megbízatása, az új pedig még nem lépett hivatalba, mert arra csak a választási eredmények jogerőssé válását követően kerülhet sor, ha a polgármester összehívja az alakuló ülést. – Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pillanatnyilag nincs az önkormányzatnak döntésre jogosult képviselője, aki segíthetne a bajba került embereknek. Mi ugyan igyekszünk a magunk lehetőségeivel segíteni nekik, de csekélyek az eszközeink. Reméljük, a polgármester mihamarabb hazatér, hogy mielőbb önkormányzati segítséghez juthassanak a bajba jutott emberek – nyilatkozta a Magyar Hangnak Bomba Gábor, az ellenzék korábbi polgármester-jelöltje. A helyi Tolnatáj TV tudósítása szerint a háztömbből kilakoltatott mintegy 80 ember a következő hónapokban biztosan nem költözhet vissza otthonába, ugyanis az egész házban életveszélyes állapotok uralkodnak. A bontást és a helyreállítást végző cég vezetője szerint csak a jó Isten tartja össze az épületet, úgyhogy a munkálatok során legfeljebb négy ember dolgozhat majd a házban, statikailag ugyanis csak ennyit ennyit bír el az épület.
Az ukrán háborús propagandát teljes mértékben és kritikátlanul átvevő magyarországi médiában is megjelentek a hírek, miszerint az orosz hadsereg akkora veszteségeket szenvedett Ukrajnában, hogy már viszik a kadétképzősöket is a frontra egy gyorstalpaló után. Mi lehet a valóság?! Kövesd nyomon a Szent Korona Rádió híreit Telegramon is! Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra… Nos, nézzük a tényeket: a háborút megelőző napokban a CIA és mindenféle katonai hírszerzési információk azt közölték, hogy az orosz inváziós sereg létszáma 180-220. A műholdképek szerint az orosz katonák létszáma folyamatosan növekszik az ukrán határnál | Alfahír. 000 fő. Az ukrán hadsereg békeidős létszáma 200. 000 fő (rendvédelmi szervek és tartalékosok nélkül). Mára bebizonyosodott, hogy a morál, a CIA-s háttér, és a nyugati fegyverzet igencsak megnehezítette az oroszok dolgát. Azonos létszámú, jó morálú, jó hírszerzésű, jól felszerelt hadsereggel szemben ennyit tudott elérni az inváziós sereg. De miért kell kiküldeni a kadétképzősöket a frontra?! Nos, nagyon egyszerű a válasz: Nem kell kiküldeni.
— Michael Sheldon (@Michael1Sheldon) February 14, 2022 Éjszaka sem állnak le a csapatmozgások. Ezeket a tankokat a CNN szerint nem sokkal korábban vonatokkal szállították az ukrán határ közelébe. Egy a hírcsatorna által megkérdezett Oroszország-szakértő szerint az oroszok a kurszki csapataikat is Belgorod felé irányíthatják, jelentős tüzérségi támogatással. Háború lesz? Iszonyú erődemonstrációba kezdtek az oroszok az ukrán határon, de így is "valószínűtlen" a konfliktus (videóval) - Körkép.sk. A lenti videón egy ilyen konvoj látható. Курская обл — IgorGirkin (@GirkinGirkin) February 11, 2022 Az orosz hadsereg és a hadiflotta a CNN szerint egyre közelebb kerül az ukrán határhoz. A csapatok korábbi állomáshelyeit, amelyek 160 kilométernél távolabb voltak a határtól, folyamatosan ürítik ki. Az Azovi-tengertől egészen az ukrán-belarusz határig Ukrajnától néhány kilométerre gyakorlatilag végig vannak orosz csapatok. "Példátlan Oroszország mostani katonai készülődése Ukrajnánál" – idézi a csatorna Rob Leet a londoni King's College háborús tanszékéről, aki szerint a mostani csapatmozgások már nem olyanok, mint a 2021 tavaszán tapasztalt erőfitogtatások.
Az elmúlt időszakban nem telt el úgy nap, hogy ne olvastunk volna híreket Ukrajnáról vagy épp Oroszországról, így a haderőket összehasonlító sorozatunkban most ezekkel az országokkal foglalkozunk! Ukrajna a kialakult helyzet miatt számos országtól kapott haditechnikai segítséget, felajánlást, ezek nem szerepelnek az összehasonlításban. Természetesen az országok méretéből adódóan is egyoldalúnak tűnhet az alábbi összevetés, de mindig hozzá kell tenni azt is, hogy egy esetleges katonai konfliktusban, az egyes felek mellé mely további országok/szövetségesek sorakoznának fel támogatóként. A szerkesztőségbe érkezett olvasói igények alapján - szemléltető céllal - indítottuk el azt a sorozatot, melyben különböző szempontok, paraméterek alapján hasonlítjuk össze az egyes országok haderejének felépítését, összetételét! A nyitórészben a két legtöbbet emlegetett felet: Oroszországot vetettük össze a jelenleg 30 országot tömörítő NATO-val, másodikként pedig az Egyesült Államokkal. A sort az USA-val folytattuk, ami mellé Kínát állítottuk az elemzésben.
Elavult a felszerelés, motiválatlanok a katonák, nincs tapasztalat, rossz a hozzáállás, és kevés a pénz. Ez jellemezte a német hadsereget, amely a Szovjetunió szétesése óta drámai visszafejlődésen ment keresztül, már ami védelmi képességet illeti. Az eszközök lassú kiöregedését nem pótolták fejlesztésekkel. Eddig. Az orosz-ukrán háború ezt megváltoztatta, és egyes elemzők a német fegyverkezés újraéledése a legfontosabb következménye az ukrajnai harcoknak. Olaf Scholz nem sokkal az Ukrajna elleni orosz inváziót követően tett Németország szempontjából fordulatot jelentő kijelentéseket. Az egyik az volt, hogy a második világháború óta most először hajlandó fegyvereket szállítani Berlin válságövezetbe, a második pedig az, hogy példátlan mértékű, 100 milliárd eurós soron kívüli keretet különítenek el haderőfejlesztésre. A kérdés most az, hogy mire fogják ezt költeni. Az AFP közlése szerint Alfons Mais, a német szárazföldi haderő parancsnoka sokkhatással felérő kijelentést tett azzal, mikor az orosz invázió első óráiban kijelentette, "a NATO-nak felajánlható lehetőségeink rendkívül korlátozottak".