Naponta többször betért a kápolnába szentséglátogatásra. Jézussal beszélte meg minden ügyét, könyörgött családjáért, betegeiért, a szegényekért, szeretett hazájáért. Felesége tanúsága szerint éjjel is többször imádkozott. Hite, bensőséges Jézus-központú élete példakép mindannyiunk számára. Ének: "Nyisd fel szemeidet és láss! " Így szól az örömhír, az Írás. Így hívott minket Batthyány herceg. Gyógyított köztünk testet és lelket. A "Fényt" szolgálta a lelke, csak eszköz volt hozzá a teste. A szeretetnek himnuszát élte. Boldog laszlo napot angolul. Égi jutalmát hisszük, elnyerte. Az ősi föld hazahívta. Szent Erzsébetként osztogatva. A szegényeknek orvosa így lett. Látja orcáját az örök fénynek. Könyörögjünk! Istenünk! Te Szent Fiad tanítása szerint csak mustármagnyi hitet vársz tőlünk, és ezzel akár hegyeket is meg tudnánk mozgatni. Tekints, kérünk Boldog László Szolgád nagy hitére és imádságos életére, és közbenjárására add meg nekünk, hogy hitünk megerősödjék, imádságunk buzgóbb legyen és életünk minden napján hűséges szeretettel kitartsunk melletted.
16 szinkronizált amerikai thriller Vetítés hossza: 97 perc Rendező: Christopher Landon Szereplők: Tree Gelbman Jessica Rothe Carter Davis Israel Broussard Lori Spengler Ruby Modine Danielle Bouseman Rachel Matthews Gregory Butler Charles Aitken Stephanie Butler Laura Clifton Warning: count(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /home/csakanyi/public_html/templates_c/ on line 133 Tree csodálatosan beképzelt teremtés, aki egyetlen embert szeret feltétel nélkül: saját magát. Miután a születésnapján felébred aktuális egyéjszakás kalandja után, kénytelen rájönni, hogy élete gyökeres fordulatot vesz. Kilenced Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárásáért és szentté avatásáért 1. - Szent Mihály Plébánia - Lenti. Visszaszambázik a kolesz épületébe, ahol meghallgatja a szobatársa és a diákkör elnöke epés megjegyzéseit, aztán beleveti magát a megszokott életébe. Látszólag minden kerek, kerülgeti a szokásos aktivistákat az udvaron, flörtölget a tanárával, mégis az a furcsa érzés vesz erőt rajta, hogy ezt a napot már átélte egyszer. Éppen lezárná a bizarr születésnapot, amikor brutálisan meggyilkolja egy álarcos idegen.
Czető László Március nyolcadika, csak egy nap az évben, Mégis így telik el, ünnepnek fényében. Ünnepeljük a szépet embernek lényében, Az odaadó ragyogást két szemük fényében. Ünnepeljük a gyengéd ölelést, melyet tőlük kapunk, S a törődést mindig, bármilyenek vagyunk. Adjunk is hálát a magasságos égnek, Hogy láthatjuk őket, hogy közöttünk élnek. Napról napra ott vannak ők, de mit halványodni véltek, Nem figyelni eléggé, ez ám a nagy vétek. Mint a rózsa, ha szeretik és törődnek vele, Szebben virít mindjárt törékeny levele. Ilyenek ők is, mind egytől egyig, Ha nem törődünk velük, halványul napestig. Boldog Battyhány-Strattmann László liturgikus emléknap. De ha érzik azt, hogy mennyire fontosak nekünk, Hogy nélkülük hasztalan dolgozik mind a két kezünk. Akkor virítanak ők is teljes pompájukban, Olyankor szép, mosolygós, kerek orcájuk van. Hadd legyenek ilyenek ők minden napon, Örömmel teltek, mosolygósak és boldogok nagyon. Széltől óvott réten színes, tavaszi virágok, Nagymamák, asszonyok és lányok, Boldog Nőnapot Kívánok! Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Teljes nevén: Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos. 1915-től herceg, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja. 1902-ben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát Köpcsényben (ma Ausztria). A felírt receptjeit és a szemüvegeket ingyen beváltották a gyógyszerészek és látszerészek, a számlákat minden hónap végén rendezte, vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta. A trianoni békediktátum következtében birtokainak többsége a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett, saját kastélyában rendezett be kórházát. Naponta 80-100 beteget látott el, sokat operált, felesége volt az asszisztense. A műtétek előtt és közben mindig imádkozott. 11 gyermeket nevelt fel szeretetben. II. Boldog laszlo napot hoztam csillagot. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá.
A nándorfehérvári csata a középkori magyar történelem egyik legismertebb fejezete. Szinte mindenki el tudja képzelni maga előtt Wagner Sándor híres festményét, melyen a vár egyik hős védője, Dugovics Titusz átszellemült arccal magával rántja a mélybe a lófarkas zászlót kitűzni készülő, rémült janicsárt, s ezzel új lendületet ad társainak a vár védelméért folytatott küzdelemben. (Bárány Balázs írása, mely a "Legendák" a történelemkönyvekben című pályázatunk egyik nyertese) Mára azonban egyre biztosabb, hogy a fent bemutatott hőstett csupán legenda. Így említi már a kor hadviselésével foglalkozó legújabb kiadványok egyike is 1, tisztázására pedig mostanság két ismeretterjesztő történeti munka is vállalkozott. Nagy György Magyarország apróbetűs története című könyvében 2 (mely a méltán sikeres Magyarország története című televíziós dokumentumfilm-sorozatban elhangzott érdekes történetek, "kis színesek" gyűjteménye) a következőket írja: "Bonfini ugyan leírja a történetet – igaz, ő még Dugovics neve nélkül –, de képzeljék el, hogy ugyanilyen önfeláldozó tettről, vagyis amikor valaki az ellenfelével együtt leveti magát a várfalról, vándormotívumként más várostromoknál is olvashatunk.
Két másik bizonyítékról is ma már tudjuk, hogy nem lehetnek hitelesek. Az egyik egy 1588-ban kelt oklevél, ami utal Titusz nándorfehérvári hőstettére, és egy 1705-ös levél Bercsényi Miklós aláírásával. A kuruc generális Dugovics Györgyről tett említést, kinek Tit Eleje Belgrádi toronnál Magyar mód el holt. Imre biztosra ment Döbrentei viszont nem tudhatta, így jóvoltából a Dugovics Titusz név a köztudatban mára elválaszthatatlanul összeforrt a nándorfehérvári hőstettel. És nyilván Dugovics Imre sem gondolta még álmában sem, hogy csalásával nemzeti hőst kreál. De miért volt erre szüksége? Nem tudni pontosan, de minden bizonnyal összefüggésben állhatott azzal a perrel, amely épp akkoriban folyt, és nemességét, ezzel együtt adómentességét, előjogait kérdőjelezte meg. Ez végül számára pozitívan zárult, de ugye jobb biztosra menni. Az is lehet, ezzel akarta elejét venni a későbbi pletykáknak, netán nagyobb dicsőségre vágyott egy kis ügyeskedés révén. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Ráadásul a történészek kutatása szerint »Dugovics« nevű nemesi család nem is élet a középkori Magyarországon. Ugyanakkor az is tény, hogy Nándorfehérvár megvédéséhez sok, a kitalálthoz hasonló, ám nagyon is valóságos hős önfeláldozására volt szükség. A nem létező Dugovics tehát őket, valamennyiüket személyesíti meg. " A szerző fenti leírása nagyon ügyel arra, hogy a legenda valótlanságának hangsúlyozása mellett a nándorfehérvári csata során lezajlott küzdelem hősies mivoltán csorba ne essék. Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása (1859) Hahner Péter alapos szakirodalmi hivatkozásokkal szintén bemutatja (persze csupán dióhéjban) ennek a történetnek az eredetét történelmi tévhitekkel foglalkozó munkájában 3. A rövid, de tanulságos írásból kiderül, hogy a Dugovics név 19. századi családhoz tartozik, akik ősük "hőstettére" hivatkozva, hamis iratokkal kívánták igazolni nemességüket. Mindezen tények ismeretében eléggé meglepő, hogy a tankönyvírásra vállalkozó történelemtanárok, történészek (és lektoraik! )