Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemuta... További látnivalók Lajosmizse programok 30 km-es környékezében Elisabeth án 16:00 óra További programok
Építtette Vaszary János festőművész 19... Kuny Domonkos Múzeum - Tata 1954 óta működik a vár épületében a múzeum. Nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta. A... Mária Immaculata - Tata A teret, mai parkosított formájában, 1964-ben alakították ki, ekkor helyezték el Brém Ferenc süttői mészkőből készül... Német Nemzetiségi Múzeum - Tata A Német Nemzetiségi Múzeum mai épületének ad otthont az egykori bőrgyárhoz közeli József-malommal szemben, az Alkotmány... Cifra-malom - Tata Az Öreg-tó középső zsilipjénél épült Tata híres műemlékmalma, a Cifra-malom. Utolsó bérlője Johannesz Ferenc volt.... Réti-tavak - Tata A tatai Réti-halastavak az Esterházyak tulajdonában épült 1896-ban. Azelőtt hatalmas nádasok, mocsarak húzódtak végig Ta... Fényes-fürdő - Tata A várostól másfél kilométerre Naszály község felé, a Fényes-forrásokból enyhén szénsavas -os hőmérsékletű víz t... Országgyűlés tér - Tata Országgyűlés tér, Tata Tóváros nevű részének központja, az Ady Endre utca kiinduló pontja.
Te... Az 1956-os forradalom emlékműve - Tata Az Országgyűlési téren 2006 óta áll az 1956-os emlékmű. A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából az 1956-os magyar for... Kapucinus Rendház - Tata Az 1743-ban Tatára érkező kapucinusok 1744-ben, a török háborúk idején elpusztult, ferences kolostor közelében épített... Szökőkút - Tata 2002 őszén megépítették a Május 1. utat lezáró körforgalmi csomópontot, a régebbi lámpás kereszteződést kiváltva e... Harangláb - Tata Tata második legismertebb jelképe. Fellner Jakab építész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Óratorony. 1763-ban... Műromok - Tata Angolkert vagy Angolpark, Tatán, a tóvárosi városrészben, az Öreg-tóhoz közel található. Itt láthatóak a Műromok. Török mecset - Tata A tatai Angolparkban a Cseke-tó partján áll a Török mecset. A szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves kis ... Kiskastély - Tata Az Angolpark legkorábbi épülete eredetileg nyári laknak épült, copf stílusban. Érdekessége a terasz lépcsőj... Szabadtéri színpad - Tata 1934–1937 között Tata-Tóvárost országosan is elismerté tették a Júniusi hetek keretében, az itt megrendezett szabad... Pálmaház -Tata A Hattyúliget utcai bejárathoz közel építette fel Esterházy Ferenc a Pálmaházat.
A nyaranta Szentendrén dolgozó Km... Kerényi Jenő Emlékmúzeum - Szentendre Kerényi Jenő özvegye férje hagyatéki anyagából olyan múzeumot kívánt létesíteni Szentendrén, melyen a kisplasztikák... Szenvedő Krisztus-kálváriakápolna - Érd Szenvedő Krisztus-kálváriakápolna dombtetőn épült 1752-ben.
nyugodt falusi élet tiszta 123 program 2 találat (+98 találat 30 km körzetben) × Legkelendőbb szállások Foglalj most az ajándék programkuponokért! Minőségi programok! Foglalás után azonnal a Tiéd! Csak nálunk! Fedezd fel Lajosmizse környékének látnivalóit is! 9. 5 84 értékelés szerint kiváló nyugodt falusi élet tiszta kisvárosi "A közeli magán-állatkertbe érdemes elmenni és a lajosmizsei horgásztavat körbesétálni. " Írd ide hova szeretnél utazni, vagy adj meg jellemzőket utazásodra (pl. Balaton, wellness) × Neked válogatott ajánlataink
A szecessziós hatású, erdélyi m... Cifrapalota - Kecskemét Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Ere... Cifra palota képtár - Kecskemét A képtár alapját az európai és a magyar képzőművészet legnagyobbjainak alkotásait tartalmazó Nemes Marcell-hagyaték, i... Zsinagóga - Kecskemét 1801-ben megalakult a hitközség, 1814-ben egy lakóházban zsinagógát rendeztek be. 1820-tól már ingatlanuk is lehetett. Fü... Nagytemplom - Kecskemét A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a torny... A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország egyik napfényben leggazdagabb része, mely termálvíz kincsének köszönhető... Katona József Múzeum - Kecskemét A múzeumot Kecskemét városa alapította 1894-ben a könyvtárral és levéltárral együtt. 1911-ben önálló intézménnyé v... Katona József Emlékház - Kecskemét A városközponthoz közeli mellékutcában találhat rá az érdeklődő a Katona József Emlékházra.
Takarók: kék-arany. Külső hivatkozások: zsarolyáni Márton [ szerkesztés] Szatmár vármegye törzsökös családja, mely már a XIV. században Zsarolyán ura volt. 1582-ben Mánd birtokra kapnak kir. adományt György és Albert testvérek, kiknek utódai a Mándy előnevet vették fel. Péter 1590-ben Zsarolyánra új adományt kap. A Zsarolyánban donatárius Márton utódai Hajduszoboszlóra származtak és a Szoboszlai előnevet használták. Egy téves anyakönyvelés következtében e néven szerepeltek is, de Mihály és János fiai egy nemesi per folyamán a tévedést kimutatták és ettől kezdve ismét a Márton nevet használták. A család Pest és Bihar vármegyében is igazolta nemességét. Zsarolyánon és Mándon kívül még Bere, Majtis, Kisszekeres, Tibatelek és az elpusztított Kincse községekben volt birtokos. Tagjai közűl a hajdumegyei ágból: József, ( † 1858), debreczeni lelkész. Címerhatározó/Márton címer – Wikikönyvek. - Fiai: Károly (szül. 1815. ) mérnök. - I. Lajos, (szül. 1817. ) debreczeni ügyvéd; 1848-ban ő szervezte és tanította be a honvéd-zenekart. - II.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Lázár családok címerével foglalkozik. szárhegyi Lázár [ szerkesztés] Lázár erdélyi származású nemes cs. I. Rákóci Gy. ugyanis Gorbai Lázár Lukácsot és testvéreit nemesi rangra "emelte 1650. Az első Jenő várában szolgáit s később a kapitányságig vitte. Egyik öccse, Illyés és ennek fiai a Károlyiak csapatában voltak tisztek. Ezek egyike, a zászlótarló, Makón halt meg 1715-ben, hol a család többi tagjai is, közlük S á m u e l az őrnagy, Ifitelepedtek s idővel katholi-záltak. Hozzánk Ferenc költözött át Aradmegyéből, mikor is nemességét Csongrádmegyén elismertette 1782., miről az utódok ujabban 1836. vettek ki bizonyítványt. Ezek egyébként jobbára földmivelő emberek voltak. Ilyenek: B á-lint 1861. t., István kettő is 1790. és 1848., Mihály 1848. t., Pál 1829. 1848. t., Péter fömlöctartó 1848. 1861. Lukács sándor fiable. 1., Sámuel 1813— 1840., Sándor 1829. 1848., János kettő 1835. és 1869., József szürszabó m. h. 1834., a földmivelő 1848.
– Kleinod: Der Kranich ohne Felsen. – Decken: bg. - rs. Pajzs: vörös alapon, megkoronázott sziklán álló daru, mely jobb lábával parírozó állásban kardot tart. Sisakdísz: a daru a szikla nélkül. Takaró kék-arany és vörös-ezüst. Az armális megléte bizonytalan. Irodalmi említések szerint az ungvári levéltárban volt fellelhető, de az ottani levéltárak többszöri költöztetése, az állomány tűz általi részleges pusztulása kétségeket támaszt. A leszármazást Fodor Zoltán: Mezőtúr város nemes családjai 1848 előtt, Mezőtúr, 1970. (Kézirat, Városi Könyvtár - Mezőtúr) könyvének 169-170. oldala tartalmazza. Címerhatározó/Körtvélyessy címer – Wikikönyvek. Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai Lázár. Ungvárott volt birtokos. Nemeslevelet II. Ferdinand 1633. évi szept. 19-én adott L. Andrásnak. Az utóbbi Lázár István mezőtúri lakos Hevesben Ung megye bizonyítványával igazolta és hirdettette ki nemességét 1765-ben. Hogy mikor kerültek az első Lázárok Mezőtúrra, nem tudjuk. Az anyakönyvekben az 1770-es években jelennek meg először.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Marton, Márton családok címerével foglalkozik. nemesnépi Marton [ szerkesztés] Irodalom: Zala megye honos nemesi család. Lukács sándor fia gt. Idősebb nemesnépi Marton György (1730–1795) táblabíró, zalalövői főszolgabíró, földbirtokos és nemes Visy Anna (1743–1817) fia, ifjabb nemesnépi Marton György (1767-1843) táblabírónak, zalalövői járás alszolgabírájának címeres viaszpecsétje látható (Zala megyei levéltárban őrzödött meg). Ifjabb nemesnépi Marton Györgynek két fia született nemes Patay Rozáliától: nemesnépi Marton József (1797–1858) táblabíró, az egerszegi, majd zalalövői alszolgabíró, andráshidai földbirtokos, valamint nemesnépi Marton Pál (1806–1893), söjtöri földbirtokos, táblabíró. A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Címer: A pajzs kék mezejében a két hátsó lábon álló arany griffmadár, amely török fejjel átszúrt görbekardot tart a mancsában. Sisakdísz: török fejjel átszúrt görbekardot tartó könyöklő páncélos kar.