Emiatt az online értékesítést pár hétre szüneteltetjük. Akit nem zavar, hogy aktuálisan csúnyácskák, az nyugodtan keressen bennünket rendelési szándékával. Kiültetésre még pár évig – fejlődéstől függően – nem javasoljuk ezeket a növénykéket. A Yuccáink várhatóan a 3. évre érik el először a kiültethető méretet, a Dasy-k kockázatosabbak nálunk kiültetéssel, de a 4. évtől – tökéletes téli drénezés/csapadékvédelem mellett -, és főleg alkalmas mikroklimatikus viszonyokon elképzelhető, hogy hosszú távon megtarthatók, elsősorban a D. wheeleri faj (a nedves fagy viszi őket, ezt sok évvel ezelőtt egyszer már kitapasztaltuk). A Yuccákat legközelebb 2022 tavasz végén – nyarán kell átültetni, amit 2 l-es rózsakonténerbe vagy 3 l-es normál konténerbe javaslunk a 9×9 cm-es és 11×11 cm-es növényeknél; az 5×5 cm-es verziót pedig 11×11 cm-esbe, jól drénezett, könnyen és gyorsan kiszáradó talajba (lásd: illetve). Télálló törzses jukka pekka. Ezekben a méretű edényekben töltik majd a következő kb. 2 évüket, hogy utána menjenek a szabadba.
Hosszú, szalagszerű, hegyes végű levelek alkotta levélzetével, valamint feltűnő fehér virágzatával díszít. Augusztusban nyíló, fáklyára emlékeztető virágát, kisebb fehér virágok alkotják. A Yucca rostrata Zöld és hamvaskék színekben kapható a Yucca rostrata egzotikus növény, sűrűn álló, keskeny levelei szinte vibráló hatással bírnak. Aranytarka levelű télálló pálmaliliom, jukka. A Yucca rostrata törzsét végig fedik az elszáradt levelei, ezek a növény számára a leghidegebb időszakban is extra védelmet tudjak nyújtani. Szonora pálmaliliom (Yucca elata) A növény különös varázsa keskeny, minden irányba sugarasan széttartó, párhuzamos élű, rugalmas fehér rostos szegélyű, kissé húsos levélzete. Az üstököt kitöltő pókhálószerű finom fehér fonalak tömege a nap fényében csillogó, áttetsző gömbbé varázsolja a növényt. Yucca filamentosa Nagyméretű hegyes, szürkészöld levelű tőlevélrózsa rendeződnek, közülük bukkan elő a hosszú szár, melyen a nyár második felében nyílnak fehér virágai. Yucca gigantea A törzses pálmaliliom, vagy óriás pálmaliliom néven is ismert növény, a törzs végén meredező, hosszú, hegyes leveleivel igazán impozáns látványt nyújt.
Yucca flaccida `Golden Sword` (Aranytarka levelű télálló pálmaliliom, jukka) Elérhetőség: A növény rendelhető Yucca flaccida `Golden Sword`, Aranytarka levelű télálló pálmaliliom, jukka növényleírás Hosszú, sötétzöld leveleinek közepét széles aranysárga csík díszíti. Rendkívül látványos, elegáns növény, sziklakertekbe, támfalakba, de dézsás tartásra is kiváló. 6b USDA-zóna Előző / következő növényünk: « Yucca filamentosa `Bright Edge` (Tarka levelű pálmaliliom)
Többek között azért, mert az ellene irányuló lejárató kampány óta ő és családja több halálos fenyegetést is kapott. Miután egyértelművé vált, hogy nem mondtak igazat, felszólítjuk a kormányzati irányítású média propagandistáit, hogy hagyjanak fel lapos, hazugságokon alapuló kampányukkal. Sajtóhelyreigazítási pereket indítunk a valótlanságokat terjesztő kormányzati irányítású médiatermékek ellen, és személyiségi jogi pert a cikkek szerzői, köztük Bayer Zsolt ellen – áll a közleményben. Majd világossá teszik a PC és Krekó Péter álláspontját: "Reméljük, hogy minél többen és minél gyorsabban megkapják az uniós és hazai hatóságok által engedélyezett vakcinákat. Továbbra is úgy gondoljuk azonban, hogy az orosz és a kínai vakcinák melletti kormányzati kampány csak elbizonytalanítja a választókat az oltásokkal kapcsolatban. A közleményt azzal zárják, hogy életeket lehetne menteni azzal, ha "az összeesküvés-elméletek gyártására és terjesztésére fordított időt és energiát az illetékesek inkább a biztonságos, ellenőrzött, engedélyezett vakcinák és az oltás előnyeinek bemutatására, népszerűsítésére fordítanák".
Milyen társadalmi reflexek hívják életre, és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Mi a különbség az álhír és a dezinformáció között? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az ún. "igazságon túli" politikai kommunikációs gyakorlat? Lehet társadalmi szinten védekezni az agymosás ellen? Milyen jelekről ismerhetjük fel, hogy éppen egy politikai irányítású médiagépezet hatása alatt állunk? Magyarországon eddig nem jelent meg az összeesküvés-elméletek témakörét tudományos igényességgel megközelítő kötet - annak ellenére sem, hogy a téma a publicisztikában és a közbeszédben a korábbinál nagyobb figyelmet kapott, továbbá a társadalomtudományokban jelentős tudás halmozódott fel a témában az elmúlt években. Krekó Péter munkája hiánypótló, alapos feldolgozása a témának. A könyv, építve a szerző az elmúlt öt évben végzett tudományos kutatásaira és a doktori disszertációjára, tudományos ismeretterjesztő stílusban mutatja be az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiai működésmódját
A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, a jellemzés, a nézet és a kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozik a tények meghamisítására. Krekó Péter és családja az eset kirobbanása óta halálos fenyegetéseket kapott. Az ügyvéd szerint ezek a személyek büntetőjogilag is felelősek lehetnek egy köztiszteletben álló szakértő nyilvános megaláztatásáért, és egy kétgyermekes család fenyegetéséért. Bácskai Balázs publicista ellen rágalmazás vétsége, Bayer Zsolt publicista ellen rágalmazás és becsületsértés vétsége, Menczer Tamás államtitkár ellen pedig rágalmazás vétsége miatt indította meg a büntetőeljárást Krekó, illetve jogi képviselője – olvasható a közleményben. – Ha csak a Google-fordítóval fordítják le magyarra az ominózus mondatot, abból is kiderül, hogy azt mondtam: ha aláássa az emberek hajlandóságát az oltásra, Orbánnak viselnie kell a politikai következményeket. Szerintem teljesen szándékosan magyarázták félre a szavaimat – három hete pereket nyertem több kormánylap ellen, revansot akartak venni.
Tömegparanoia 2. 0 leírása Miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméleteknek? Miért hisszük azt, hogy mindig csak mások dőlnek be az álhíreknek, és mi sohasem? Milyen társadalmi reflexek és folyamatok hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Hogyan próbálják a dezinformációs piac legbefolyásosabb szereplői – köztük politikusok, nagyhatalmak, kattintásvadász oldalak, vagy akár hírességek és nagyvállalatok – kiaknázni félelmeinket, gyűlöletünket, reményeinket, elfogultságainkat? Hogyan tesz fogékonnyá bennünket a törzsi gondolkodás a dezinformációra mint törzsi mítoszra? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az úgynevezett "igazságon túli" kommunikációs gyakorlat? Hogyan lehet(ne) védekezni a hamis információkkal való agymosás ellen? Miért és kiktől terjedtek az álhírek a koronavírus idején? Miközben a dezinformáció egyre inkább eluralja a politikai közbeszédet és a Facebook-falunkat, alig található a témában magyarul elérhető irodalom. Magyarországon Krekó Péter hiánypótló könyve volt az, amely 2018-ban tudományos mélységgel és igényességgel először összegezte az összeesküvés-elméleteket és álhíreket.
Nem csoda, ha a politikusok nekiesnek annak, aki erről lerántja a leplet, ezért bánt ennyire ellenségesen Krekó Péterrel a kormány propagandagépezete. Hogy hová vezet a törzsi gondolkodás, a világ mereven Jó ra és Rossz ra, Ők -re és Mi -re osztása, hogy például mennyire megágyaz az agressziónak, sőt a nyílt erőszaknak, az, sajnos, már nem is nagyon szorul bizonyításra. De hirdetésre, terjesztésre igen! És ennek a könyvnek nem csupán az aktualitása, hanem a szolgálata is ebben áll. Krekó Péter az előszóban két kiváló szakembernek mond köszönetet azért is, mert a második kiadás előkészületeiben, a szöveg gondozásában és fejlesztésében segítették. A nagyon igényes eredmény további fejlesztéséhez szeretnék hozzájárulni azzal a megjegyzéssel, hogy a Csoportvédelem című alfejezet hét terjedelmes bekezdése közül hat ugyanígy kezdődik: "Az összeesküvés-elmélet/ek". Holott az írás nem retorika és nem is széppróza. A második kiadás, a 2. 0 megjelentetése arra az örvendetes hajlandóságra utal, hogy a legfrissebb események, tapasztalatok szociálpszichológiai elemzése és népszerűen megfogalmazott sok-sok tanulsága mihamarabb azok kezébe kerüljön, akik veszélyeztettek, vagyis mindannyiunkéba.
Kutatásokra alapozva mondja el, hogy mi tesz bennünket – mindenkit! – sérülékennyé a félrevezetésekkel, hazugságokkal szemben. Például általában jobban emlékszünk arra, hogy mit olvastunk (például az online médiában, vagy az úgynevezett közösségi oldalakon), mint arra, hogy ki mondta. És fontos, hogy eleve létező véleményünket, elfogultságainkat, reflexeinket tudatosan kihasználják, sőt ezekre építenek. A szóban forgó második kiadásához utószót is írt a szerző, amelyben – mint a címe is tartalmazza – azt mutatja ki, hogy miért és miként lehet eljutni, illetve eljuttatni a dezinformációtól az úgynevezett törzsi mítoszig. Meggyőző őszinteséggel mondja el, hogy hogyan ült fel ő is egy jelentős hír (fotó) állításának, mert annyira hitelesnek látszott. Aztán kiderült, hogy nem valódi fotót látott, hanem csak egy megtévesztő fotómontázst. Nem igazságot, hanem színtiszta hazugságot. Természetesen az álhírek elsősorban a politika világában teremnek és aratnak, elsősorban a politikusok kedvelt és alantas eszközei.