Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell – a cég fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben – minden olyan pénzügyi, és ahol szükséges, minden olyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából. Az üzleti jelentésben kell bemutatni a pénzügyi eszközök hasznosítását, ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre, akkor a kockázatkezelési és a fedezeti ügyletpolitikát, az ár-, hitel -, kamat -, likviditás - és cash-flow kockázatokat – számszerűsítve is. Ki kell benne térni emellett a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, a várható fejlődésre, a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére, a telephelyek és fióktelepek bemutatására, a vállalkozás által folytatott foglalkoztatáspolitikára. Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni a cég környezetvédelemmel kapcsolatban viselt felelősségét, a megvalósított és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat, a környezetvédelmi intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását.
Emiatt a 2016. üzleti évtől kezdődően, a könyvvizsgálói jelentés minta bevezető szakaszában, a beszámoló azonosítása céljából megadott pénzügyi adatok között is az adózott eredményt kell megadni a korábbi mérleg szerinti eredmény helyett. A másik, tartalmi változást is jelentő számviteli törvényi módosítás az üzleti jelentésre vonatkozó könyvvizsgálói jelentéstételi kötelezettséget, az üzleti jelentésre adandó könyvvizsgálói véleményt érintette. A számviteli törvény módosított 156. § (5) bekezdése e tekintetben az alábbi változásokat hozta: 156.
# 2 És összehasonlítja életedet a látott verzióval. Látunk mindent, amelyet az emberek online tesznek, és automatikusan arra gondolunk, hogy mi az életünk nem olyan jó. Az életünk nem olyan sikeres. Ez szörnyűnek érzi magunkat önmagunk miatt, mert ülünk és összehasonlítjuk, hogy valaki más hogyan viselkedik. De nem pontos. # 3 Nem vagy teljesen önmaga online. Azt hiszem, bárki, aki nem tudja kifejezni, hogy kicsoda valójában, úgy érzi, hogy hiányzik valami. És ez a dolog maguk. A közösségi média veszélyei a munkahelyen | BrandTrend. A közösségi médiában ugrálva visszatartja az igazi önmagát. Nem jelenik meg minden, ami különlegessé és egyedivé tesz téged. Megpróbál megfelelni az online "normáknak", és végül úgy érzi, hogy kevesebb ember. # 4 Úgy érzi, hogy el kell rejtenie küzdelmeit. Az életünkben a különböző kihívásokkal való szembenézés teszi az embereket. A szociális média egyik veszélye az, hogy online kapsz, és nem látsz senkinek a problémáját, ezért elrejted a sajátját. Az összes küzdelem belsejében rosszabb érzetet érezhet az életében és helyzetében.
Szülőként az a feladatod, hogy elmagyarázd gyermekeidnek, milyen veszélyekkel is jár az, ha valaki idegenekkel lép kapcsolatba az ilyen alkalmazásokon keresztül. A gyerekeknek tisztában kell lenniük vele, hogy ahogyan az utcán, úgy az internet en sem mindenki az, akinek mondja magát, vagy akinek látszik. Szükség esetén kövesd figyelemmel gyermekeid online tevékenységeit, hogy meggyőződj róla, kikkel beszélgetnek. Túl sok információ megosztása Bizonyos közösségi platformok (például a Facebook) elvárják, hogy a felhasználók minél több információt adjanak meg magukról, hogy teljes mértékben kihasználhassák az adott hálózat nyújtotta lehetőségeket. Sajnos sokan jóval többet árulnak el magukról, mint amennyi biztonságos lenne, ez pedig különösen veszélyes lehet a gyerekekre nézve. A közösségi média veszélyei – Mit tehetnek a szülők gyerekeik védelméért?. Szülőként meg kell győződnöd róla, hogy gyermekeid nem teszik nyilvánossá, hogy éppen hol tartózkodnak, hol laknak, és melyik iskolába járnak. A gyerekeknek meg kell érteniük, hogy ezeket az információkat bárki felhasználhatja, hogy személyesen rájuk találjon.
A Virgin Atlantic nevű angol légitársaság például azért vált meg korábban több alkalmazottjától, mert azok a Facebookon sértő megjegyzést tettek a társaság utasaira, 2009-ben pedig a Vodafone bocsátotta el egy online marketingesét egy viccelődő Twitter-üzenet miatt. A fenti ügyek kapcsán is felmerül a kérdés: hol húzódik a munkavállalói véleménynyilvánítás határa, illetve a munkavállalónak magánéletében milyen mértékben kell figyelemmel lennie munkáltatója jogos gazdasági érdekeire. Ennek megválaszolásához látnunk kell, hogy a munkavállaló felelőssége nem szűnik meg azzal, ha az adott munkanap befejeztével hazamegy. Közösségi média veszelyei . A munkavállaló ugyanis munkaviszonya fennállása – tehát nem kizárólag a munkaideje – alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Fontos kiemelni, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése megvalósul a gazdasági érdek veszélyeztetésével, tehát a munkavállaló nem védekezhet azzal, hogy a munkáltatót nem érte tényleges kár.
Az interneten erre nincs lehetőség, ezért sokan gyakran messze túlfeszítik a húrt. Ha nem szeretnéd, hogy gyermekeid is elkövessék ezt a hibát, akkor írjatok egy listát bizonyos kérdésekről, amelyeket fel kell tenniük maguknak, mielőtt túl hevessé válnának a kedélyek. Ilyen kérdések például a "Hogyan érezné magát a másik, ha ezt mondanám neki? " vagy a még hatékonyabb "Hogyan érezném magam, ha valaki ezt mondaná nekem? " esetleg "Fenyegető, félreérthető az, amit írni készülök? " Természetesen gyermeked az elszenvedő oldalra is kerülhet, ilyen esetben a zaklatás mértékétől függően több lépés is szükséges lehet. Amennyiben a zaklatás egyszeri alkalommal történt csak meg, figyelmen kívül lehet hagyni a támadó felet. Rámenősebb zaklatás esetén törölni, tiltani is lehet az adott személyt (ezt szinte minden közösségi hálózat lehetővé teszi), azonban konkrét fenyegetések esetén már érdemes a rendőrséghez fordulni. Fontos, hogy ilyen esetben meg kell őrizni minden beszélgetést és emailt, amelyet a támadó fél küldött, bizonyíték gyanánt (az üzenetek eltűnhetnek, ha a felhasználót tiltjuk vagy töröljük).