Görög lépcsős nézőtérrel a Baross és a Beszédes híd között. Képviselőket invitált városbejárásra Biró József (a januári Siófoki Hírekben írtunk a hajózás egykori vezető tervezőjéről, aki önmagát jellemezte úgy, hogy amolyan "bejáró-kijáró ember"), így ezúttal Kenyér Anikónak, Juhász Attilának és Jánossy Gábornak is előadhatta ötleteit, jó néhány tervet is elővett a táskájából a körút során. Egyik elképzelése a vásárcsarnok környékének komfortosabbá tétele, lejáróval a Beszédes-hídnál a Sió-menti bicikliútra, s kitáblázni, hogy miért is Beszédes az a híd, ki volt Beszédes József. Ilyen, folyamatosan szorgalmazott terve a Baross-híd tövében elkezdett kerékpáros pihenő bővítése is, mosdóval, büfével. A Rózsakert felújítása már elkezdődött, amit majd a Jókai-parké követhetne Biró József szerint. Aki a képviselőknek megmutatta egy vízi színpad terveit is, ami a Sión állna, a Baross és a Beszédes hidak között. – Van a kettő között 100 méter, bőven elférne egy 80 méter hosszú, uszályra épített színpad, a görög lépcsős nézőtér a csatorna keleti partoldalában lenne, ehhez a jelenlegi parkolót kéne "feláldozni".
Beszédes József A Vasárnapi Ujság illusztrációja (1866) Életrajzi adatok Született 1787. február 12. Magyarkanizsa Elhunyt 1852. február 28. (65 évesen) Dunaföldvár Ismeretes mint mérnök Nemzetiség magyar Gyermekek Beszédes Kálmán Iskolái Felsőoktatási intézmény Mérnöki Intézet Pályafutása Jelentős munkái a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia levelező tag A Wikimédia Commons tartalmaz Beszédes József témájú médiaállományokat. Beszédes József ( Magyarkanizsa, 1787. – Dunaföldvár, 1852. ): vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Életpályája [ szerkesztés] Beszédes Kálmán festőművész apja. Tanulmányait Egerben és Pesten a Mérnöki Intézetben végezte. 1813 -ban szerzett oklevelet. Kidolgozta egy Kolozsvártól Grazig hajózható csatorna építésének tervét. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsarainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. 1827–1828-ban a linz-budweisi vasút megbízásából vízrendezési munkálatokat végzett.
Az új híd építésére 1948-51 között került sor, kialakítása nagyon hasonló a felrobbantott hídéhoz, a vasszerkezet azonban hengerelt karbonacélból készült, gyártása javarészt a Győri Vagongyárban történt. A szerelést a MÁVAG szerelőrészlege végezte, a munkálatokhoz szerelődarukat használtak. A híd az idők folyamán elhasználódott, ezért 2001-ben a hidat felújították. A teljes pályaszerkezeti cserén átesett hídon megszűnt a vasúti forgalom, helyette irányonként 1-1 forgalmi sávot alakítottak ki, s a gyalogút mellett kerékpárút is kialakításra került. A hidat ekkor nevezték el a Dunaföldváron eltemetett Beszédes Józsefről. Beszédes József (1787-1852) vízépítő mérnök volt, nevéhez fűződik többek között a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása. Kiemelkedő munkája volt a Duna Baja és Báta közötti szakaszának szabályozása, az árvízvédelmi töltések építése 120 ezer hold földterület ármentesítését biztosította a Sárközben. Beszédes vasúti mérnökként is működött valamint sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért.
A tizenhat lyukú hidat 1356-ban rombolták le a Nagy Lajos ellen lázadó főurak, akiket erre a prágai kőhidat építtető IV. Károly német-római császár biztatott fel. Az eddig leírtakról túl sok bizonyíték nincs, de az tény, hogy gróf Széchenyi István 1832. február 14. -én megalapította a Hídegyletet, melynek eredményeképpen 1849. november 20. -án felavatták a Duna gyöngyszemének számító, ma is álló Lánchidat. Arról viszont kevés adat van, hogy a Hídegylet a Lánchíddal párhuzamosan, Dunaföldvártól öt kilométernyire délre felépítette a világ első kábel függőhídját. A dunaföldvári kábel függőhidat 1849. október 15. -én adták át. Sajnos ennek a hídnak az volt a hibája, hogy a szerkezete nem volt merev, nem úgy, mint a mai gerendatartókkal merevített függőhidaknak. Ennek tudható be, hogy 1852 decemberében egy erős szélvihar a hidat leszakította. Az újabb dunaföldvári híd felépítéséig 1928-ig kellett várni, ekkor már nagyon égetővé vált az Alföld és a Dunántúl összekötése. A híd építési körülményeiről pontos adatok állnak rendelkezésünkre.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (2 048 × 1 536 képpont, fájlméret: 396 KB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2014. február 8., 20:13 2 048 × 1 536 (396 KB) DF1945 User created page with UploadWizard Az alábbi lap használja ezt a fájlt: Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Fényképezőgép gyártója Polaroid Expozíciós idő 1/409 mp. (0, 0024449877750611) Rekesznyílás f/3 ISO érzékenység értéke 50 EXIF információ létrehozásának dátuma 2013. július 16., 17:48 Fókusztávolság 6, 2 mm Fényképezőgép típusa Tájolás Normál Vízszintes felbontás 180 dpi Függőleges felbontás 180 dpi Használt szoftver Adobe Photoshop CS3 Windows Utolsó változtatás ideje 2014. február 8., 18:39 Y és C pozicionálása Szomszédos Expozíciós program Normál program EXIF verzió 2.
Az útvonalterv részletes leírásának bármelyik sorára kattintva a térképen megjelenik annak kinagyított térképes változata is!
Noszvaj, Szomolyai út 2/A. Nyitvatartás: Hétfő-Kedd: Zárva SZerda-Szombat: 10. 00 - 17. 00 Vasárnap: 10. 00 - 15. 00
Noszvaj - Barlanglakások 2011. 05. 07 A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. 1862-ben 64 pincelakásban laktak családok, 1930-ban 70 barlanglakásban 249 személy húzódott meg. Még 1970-ben is az északi és déli területeken 40 pinceházban 159 ember élt. Volt olyan időszak, amikor Noszvaj lakosságának 30%-a ilyen barlanglakásokban élt. 1997-ben a barlanglakásokat egy szobrászokból álló csoport megvásárolta, és megkezdte a nagyon rossz állapotban lévő épületek felújítását. Az épületek helyrajzi számmal rendelkeznek, a felújítási munkálatokat a szakhatóság engedélyezte. Az eredeti állapotoktól eltérően az újjáépített házak közművesítettek (villany, víz…). A többek között a Noszvaj Idegenforgalmáért Egyesület segítségével megvalósuló felújítási munkák a befejezés előtt állnak, hamarosan alkotótelep megnyitását tervezik a tulajdonos művészek.
Autóbusszal egri átszállással érkezhetnek a faluba. © Noszvaj - A mi falunk 2021
Magyarország települései [ A] [ Á] [ B] [ C] [ D] [ E] [ É] [ F] [ G] [ H] [ I] [ J] [ K] [ L] [ M] [ N] [ O] [ Ó] [ Ö] [ Ő] [ P] [ R] [ S] [ T] [ U] [ Ú] [ Ü] [ V] [ Z] Noszvaj Leírás Első okleveles említése 1248-ból való Nouzey néven. Ekkor épült a román stílusú temploma. Az egri püspökség birtoka 1457-ig, mikor Rozgonyi Péter egri püspök Felsőtárkányért és Bükkzsércért elcserélte a karthauzi szerzetesekkel. Ők birtokolták 1552-ig, mikor a török elpusztította a falut. A török hódoltság után egy török borkereskedőé lett, aki fölvette a Noszvay Ferenc nevet. A község kastélyát 1774-1779 között gr. Noszvaj látnivalók térkép budapest. Szepessy Sámuel építtette Povolny Jánossal, az egri Líceum egyik építőmesterével, de eladósodása miatt nem volt pénze a befejezéséhez, ezért 1782-ben eladta gr. Vécsey Annának, kinek második férje 1775-től gróf De la Motte Antal francia menekült, császári ezredes volt. Őt tartották korábban a kastély építtetőjének. A XIX. században örökösödési jogon az Almássy családé, majd a Batta családé lett.
A falu és üdülőövezete, Síkfőkút Egertől 10 km-re, a Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 m magas Várhegy lábánál, a Kánya patak völgyében helyezkedik el. Megközelítése: Eger felől a 2504-es Eger-Bogács összekötőúton, Mezőkövesd felől a 3-as főútvonalról a 2509-es úton Szomolya vagy a 2511-es úton Bogács irányában. A de la Motte kastély A magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Noszvaj műholdas térkép - Magyarország térkép. A kastély közkeletű elnevezése a második tulajdonosra utal, aki de la Motte ezredes volt Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. Református Templom A hajdani Árpád-kori templom 1928-ban sajnos lebontásra került, ekkor épült a jelenleg is álló templom, melynek oldalbejáratánál egy falszakasz, szépen faragott gótikus nyílással idézi az elbontott Árpád-kori templom szépségét. A művészettörténeti ritkaságnak számító festett, fakazettás mennyezete Egerben, a Vármúzeum Gótikus Palotájában tekinthető meg.