Először zöld, majd az érés folyamán kékes-lilára színeződik. A két leggyakoribb típusa a Magasbokrú áfonya: a leggyakoribb termesztett fajta Alacsonybokrú, törpe- vagy vad áfonya: jellemzően kisebb és néhány antioxidánsban gazdagabb A kék áfonya a tápanyag-dúsabb bogyók közé tartozik. 1 csésze (148 gramm) áfonya tartalma: Rost: 4 gramm C-vitamin: az RDI 24%-a K-vitamin: az RDI 36%-a Mangán: az RDI 25%-a Kis mennyiségű különféle egyéb tápanyag Ezenkívül körülbelül 85% víz. Egy teljes csésze csak 84 kalóriát tartalmaz, 15 gramm szénhidráttal. A kék áfonya nagyon népszerű bogyó, alacsony kalóriatartalmú, de magas a C- és a K-vitamin, valamint a rosttartalma 2. A kék áfonya az antioxidáns élelmiszerek királya Az antioxidánsok megvédik a testet a szabad gyököktől, amelyek instabil molekulák, amik károsíthatják a sejtjeket és hozzájárulhatnak az öregedéshez és a betegségekhez, például a rákhoz. A kék áfonya az összes közismert gyümölcs és zöldség közül az egyik legmagasabb antioxidáns-szinttel rendelkezik A kék áfonya fő antioxidáns vegyületei a polifenol antioxidánsok családjába tartoznak, amelyeket flavonoidoknak neveznek.
Termékeik közt megtalálhatóak a gyümölcsdarabokat tartalmazó gyümölcsitalok, valamint aloe verából készült italok is. A Dellos Aloe Vera italai aloe vera kivonat és rostok hozzáadásával készülnek, számtalan ízesítésben. 500 ml-es és 1500 ml-es PET palackos kiszerelésben forgalmazzuk. Ízek: 500 ml - natúr, kókusz, ananász, gránátalma, kék áfonya, licsi, mangó. 1500 ml - natúr, zero, kókusz, ananász, gránátalma, kék áfonya, licsi, mangó. Átlagos tápérték 100 ml termékben: Energia: 23 kcal, zsír: 0 g -amelyből telített zsírsavak: 0 g, szénhidrát: 6 g -amelyből cukor: 5 g, fehérje: 0 g.
A második világháború idején a brit pilóták éjszakai bevetésre készülve rengeteg áfonyát fogyasztottak, hiszen tudták, hogy a hatóanyaga erősíti a szem alkalmazkodóképességét a gyér fényviszonyokhoz. Manapság a kivonata a gyógyszertárakban kapható. Mára már bizonyított, hogy a szem fényérzékenységét kedvezően befolyásolja, így könnyebben alkalmazkodhatunk a sok fényhez vagy a sötétséghez. Az antocianidin pozitívan hat a szem állapotára hályog és makula-degeneráció esetében is. De nem csak a szemünknek, tesz jót, hiszen segítségünkre van a különféle emésztési zavarok, a hasmenés, és a fogínygyulladás enyhítésében is. A kék áfonya gyümölcsében és levelében található az antocianidin nevű antioxidáns, amely képes többek között a C- és az E-vitaminok hatásfokát is növelni, így segítségével hatékonyan védekezhetünk a vírusok ellen, és támogathatjuk az immunrendszerünket. Az indiánok fedezték fel, hogy az áfonya összehúzó hatású anyagai kedvezően hatnak a bélrendszer működésére és az emésztésünkre.
Mivel ez a tanulmány egy megfigyelés volt, nem tudta bizonyítani, hogy egyedül az antocianinok okozták a kockázat csökkenését. Szivárvány a tányéron: ezért érdemes színes gyümölcsöket és zöldségeket enni További vizsgálatokra van szükség, mielőtt bármilyen elvárást meg lehetne fogalmazni. Egyes bizonyítékok azt mutatják, hogy az antocianinokban gazdag gyümölcsök — például az áfonya — fogyasztása a szívroham kockázatának csökkenésével jár 7. A kék áfonya segíthet az agy működésének fenntartásában és a memória javításában Az oxidatív stressz felgyorsíthatja agy öregedésének folyamatát, negatívan befolyásolva annak működését. Állatkísérletek szerint az áfonyában található antioxidánsok befolyásolhatják az agy azon területeit, amelyek elengedhetetlenek az intelligencia szempontjából. Úgy tűnik, hogy az öregedő idegsejtek javát szolgálják, ami a sejtek közti kommunikáció javulásához vezet. A humán vizsgálatok is ígéretes eredményeket hoztak. E tanulmányok egyikében kilenc idős, enyhe kognitív károsodásban szenvedő felnőtt fogyasztott naponta áfonyalevet.
Magnézium és szelén tartalma is figyelemre méltó - található vas, foszfor, kalcium, mangán, cink - és K-vitamin mind hozzájárul ahhoz, hogy csontjaink egészségesek és erősek maradjanak. A vas és a cink például alapvető fontosságú csontjaink és ízületeink erősségének és elasztikusságának megtartásában. Az áfonya mind a mai napig ínyencségnek számít, pedig nem kell hozzá erdőjáróvá és hegymászóvá válnunk, hiszen kerti változata is van. Mégis keveset fogyasztunk áfonyából. Az áfonyabogyó tartalmaz még katekineket, növényi rostokat adó p ektint, gyümölcssavakat és cukrokat. Vitaminjai közül az A-, B1- C- és D-vitaminok, pantoténsav és nikotinamid vannak bőségesen. Összehúzó hatású cseranyagai miatt a szárított áfonya segít elmulasztani a hasmenést - különösen jótékony hatással bírnak a kisgyermekek hasmenésekor -, fogínygyulladást, szájnyálkahártya- és torokgyulladásokat. Frissen viszont a bogyók inkább hashajtó hatásúak. A népi gyógyászat cukorbetegség elleni szerként is számon tartja. Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére.
Lehet, hogy ezentúl az áfonyát (Vaccinium myrtillus) nem csak a hűtőszekrényben találjuk meg, hanem a gyógyszeres szekrényben is. Festékanyagai az antocianinok, amelyek a kék színét adják, értékesebb elemekből állnak, mint amilyenek a gyümölcshúsában vannak. Ezek a bőségesen található antocianinok bioaktív tulajdonságúak, segítenek megőrizni az ember egészségét. Nézzük a részleteket! Az áfonya hatása Az áfonyában levő antocianinoknak antioxidánsoknak védőhatásuk van olyan betegségekkel szemben, mint a rák, a szív-érrendszeri betegségek és talán a Parkinson-Alzheimer kór. A kanadai tudósok együttműködve az Egyesült Államok Mezõgazdasági Minisztériumával és a Tufts Egyetemmel, állatkísérletekben tanulmányozták, milyen hatásaik vannak az idegrendszerre. A patkányokon végzett kísérletek azt jelzik, hogy az áfonya segít megoldani az emlékezési problémákat, lassítja az öregedést és a motoros funkciók elvesztését. Elsõsorban a diétás módszernek van hatása az öregedésre. Már ki is dolgoztak egy módszert az áfonya hatóanyagainak kivonására.
A B-12 vitamin hiánya elsősorban vérszegénységet és a kognitív funkciók romlását okozza. A-vitamin hiányának tünetei között találhatjuk a fáradékonyságot, állandó kimerültséget, a gyengeséget, a végtagok viszkető, bizsergő érzését, de előfordulhatnak lelki problémák, például depresszió, ingerlékenység is. Szélsőséges esetekben a vitamin hiánya idegrendszeri zavarokat is okozhat, és ezeket időnként nem is lehet visszafordítani. A B-12 vitamin elsősorban a húsfélékben és tejtermékekben található meg, így a szigorú húsmentes (vegetáriánus vagy vegán) étrendet követőknél nagyobb a rizikója a vitaminhiánynak. Forrás: EgészségKalauz
Biotin és biotin hiány A biotin egyike a B-vitaminoknak, nevezetesen a B7-vitamin. A B-vitaminok felelnek a szervezetben a zsírok és szénhidrátok lebontásáért és energiává alakításáért. Ez az energia szolgál üzemanyagul testünk működéséhez. A biotint nevezik még B7-vitaminnak, H-vitaminnak régi nevén, vagy R-koenzimnek. A biotin hozzájárul a bőr egészségéhez és segít szabályozni a testünk LDL (rossz) koleszterin és v ércukor szintjét. A biotin szintén szükséges a kreatin előállításához, ami egy a körmök és haj vitalitásában szerepet játszó protein. A biotin vízben oldódó vitamin, ez azt jelenti, hogy nem tárolja szervezetünk a zsírszövetekben. A testünk nem képes előállítani ezt a vitamint természetes úton, azonban a beleinkben lévő baktériumok igen. A biotin hiány tünetei A biotin hiány nem olyan gyakori, mint az egyéb vitaminok hiánya. Az egészségesen étkező, kiegyensúlyozott diétát folytatók ritkán szembesülnek ezzel a fajta vitaminhiánnyal. Ennek az az oka, hogy számos élelmiszer tartalmaz nagyobb mennyiségű biotint.
Nagyon fontos odafigyelnünk szervezetünk apró kis jelzéseire, ha a D-vitamin-hiány tüneteiről van szó. Magyarországon a téli időszak végére a lakosságnak mintegy 90%-a szenved D-vitamin-hiányban és jelentős részük nem is tudja, hogy mire vezethetők vissza szervezete segélykiáltásai. A legtöbben egyébként az égövünkre jellemző napfény hiányra fogják a D-vitamin raktár kiürülését. Az elmúlt évtizedben számos kutatás született a D-vitaminnal kapcsolatban, amelyek alaposan részletezik a D-vitamin hiány tüneteit is. Összefoglaló a D-vitaminról Ismerkedj meg a D-vitaminnal Egy kis ismétlés vagy tájékozódás sosem árt, ezért gyorsan összeszedtünk pár fontosabb dolgot a D-vitamin ról. A D-vitaminnak van még két másik neve is: cholecalciferol és D-hormon. Utóbbi nevét azért kaptam, mert úgy működik szervezetünkben, mint a hormonok. Táplálék útján szinte alig vihető be szervezetünkbe a D-vitamin, ám a bőrünket érő napfény hatására testünk is képes előállítani, ha rendelkezésére állnak a vitamin előanyagai.
Folyton fájdalmaid vannak, levert vagy, húz az ágy? A népesség azon részéhez tartozhatsz, akiknek alacsony a D-vitamin szintje. Figyeld a tüneteket, és orvosold a problémát! A D-vitaminhiány tünetei Már tudod, hogy a testednek D-vitamin kell ahhoz, hogy erős egészséges csontozatot építsen – de nemcsak erre való a napfény vitaminja. A D-vitamin segít a másik létfontosságú csontépítő, a kalcium megkötésében, szerepet játszik a megfelelő sejtnövekedésben, és csökkenti a betegség kiváltó gyulladásokat is. Az a helyzet, hogy sokan egyszerűen nem juttatunk elég D-vitamint a szervezetünkbe. Egy 2011-es kutatás szerint az amerikaiak 42%-a D vitaminhiányban szenved, globális keretek között pedig 1 milliárd embert érint ez a probléma. Ez azért van, mert nagyon kevés étel tartalmaz D-vitamint természetes formában. Azért nevezték napfény vitaminnak, mert a D-vitamin többségét a test a nap ultraibolya sugaraiból állítja, ami lehetetlen, ha folyton napvédelmet hordasz, hogy megvédd bőröd a bőrráktól, vagy kevés fény éri a szervezeted.
B-vitaminból nyolcfélét is megkülönböztetünk, így nemcsak a szervezetünkben betöltött szerepük sokféle, hanem azok a tünetek is változatosak lehetnek, melyekkel a testünk azt jelzi, több B-vitaminra van szükségünk! Melyek a jellemző tünetek? A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, és általánosságban elmondható róluk, hogy a sejtosztódásban van rendkívül nagy szerepük. Emellett bizonyos B-vitaminok nélkülözhetetlenek más enzimek, vitaminok és egyéb tápanyagok hasznosításához, vagyis ha a szervezetünkbe túl kevés B-vitamin jut, akkor ez más, fontos folyamatokban részt vevő molekulák működésére is hatással van. Nem elég egyfajta B-vitamint pótolni Mivel igen sokféle funkciót töltenek be, a hiányuk is sokféle tünet formájában jelentkezhet. Emellett, a legtöbb esetben nem egy, hanem több B-vitamin hiányáról van szó, vagyis egy-egy B-vitamin pótlásával nem biztos, hogy minden tünetet megszüntethetünk. Szerencsére, a változatos étrendnek köszönhetően a súlyos, krónikus vitaminhiány viszonylag ritka, ám az enyhébb vitaminhiánynak is kellemetlen következményei vannak.
D-vitamin, vagy másik nevén kalcitriol zsírban oldódó vitamin, aminek az egész szervezetet érintő hatása van. Befolyásolja az immunrendszer működését, továbbá a szív- és érrendszeri problémák, a daganatos megbetegedések, és a cukorbetegség is összekapcsolhatók a hiányával. Valójában egyébként nem is egy vitaminról van szó, hanem egy hormonszerű anyagról, amely a szervezetben található előalakjaiból (D1-, D2-, D3-vitamin) alakul át aktív D-vitaminná. A D-vitamin hiány kialakulása, tünetei, veszélyei Helytelen táplálkozás, és/vagy kevés napfényen történő tartózkodás következtében alakulhat ki. A napfény kedvező hatása például nagyban csökken a magas faktorú fényvédő készítmények alkalmazásával, mert ezek meggátolják az aktív D-vitamin képződést is. Hiányt okozhat bizonyos gyógyszerek folyamatos szedése, és például felszívódási zavarral járó bélbetegségek, továbbá máj- és veseproblémák is. A D-vitamin hiány jellegzetes külső tünetei gyermekeknél, felnőtteknél: sápadt bőr, nagy fej, puha koponyacsontok, boltozatos homlok, elgörbült alsó végtagok ("o-láb" vagy dongaláb kialakulása), mellkasi csontok, a bordák deformálódása ("tyúkmell"), fokozott hajlam csonttörésre, izomzat tónusának csökkenése, fogzás és mozgásfejlődés késése, gyakori légúti fertőzések.