Nagyon meggyűlt a víz éjjel táján a malomgátnál, s amint a két sziklás hegyoldal között megtorlódott, megduzzadt, de mert nem áradhatott ki, zúgva csapkodta egy darabig a gátat, majd a partokat, hanem aztán meggondolta magát, s szép csendesen visszafordult. A hold most bukkan ki, s végighúzza ezüstös fényes haját a bágyi patak tükrén. Bagyo csoda elemzes na. A szél fölsivít bámulatában, felülről fúj, simogatni akarta a vizet - s íme, fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket, s gúnyosan suttogják: fölfelé folyik a bágyi patak!... vissza a címoldalra
A bevezetésben ismerkedünk meg ezekkel és az alapszituációval. A bonyodalomban olvashatjuk, ahogy Gélyi János próbálja elcsábítani Vér Klárát. A történet csattanóval zárul (anekdota! ), amely visszanyúlik a bevezetésben elhangzó kulcsmondathoz: "Előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul. Érettségi - irodalom - Mikszáth Kálmán: A bágyi csoda - Wattpad. " A szólásszerű esküt Timár Zsófi idézi, vagyis többszörös áttétellel jut tudomásunkra. A történetmondás, a beszéd egyébként is a szereplők egyik legfontosabb tevékenysége, történetalakító erővel rendelkezik. Az elbeszélői nézőpont egyébként is sokszor váltakozik a külső elbeszélő és a közösség valamely tagja között, a kétféle elbeszélői hang alig különíthető el egymástól. A kihagyásoknak is fontos szerepe van, a metaforikus nyelvhasználat átszövi az egész szöveget. (Szimbólumok pl. : búza=élet, őrlés=szex, víz=tisztaság, fény/sötét=tudás/titok stb. ) Címmeditáció: a cím valamely emelkedett eseményre utal, a befejezés azonban átértelmezi, ironikussá válik (csoda, hogy megcsalta férjét Klára?
Romantikus elemnek tartod-e ezt a jelenséget? Emlékezz arra, hogy mit mondott búcsúzáskor a molnárné a férjének. Van bekezdés, ahol a falusi emberek, a közvélemény szemszögéből látjuk az eseményeket Miért mondják az emberek, hogy " elpusztul a bágyi molnár"? Van, ahol Vér Klára, máshol Gélyi János szemén át ismerjük meg a szereplők gondolatait, az eseményeket. A molnárlegény nézőpontjából is látjuk. ( Vigyorog - miért? ) Keressünk ezekre példát. Egyetértesz-e az alábbi megállapítással? Bagyo csoda elemzes es. Vér Klára nem könnyűvérű nő, küzd önmagával, kétféle érzés vesz erőt rajta. Véleményedet indokold! Mi a csoda történetben? Utalhat -e ez egy nagy szenvedélyes szerelemre? Avagy csak egy közönséges házasságtörésről, a hűtlen feleségről olvastunk? Milyen mögöttes értelme van a novella vége felé, -miután Gélyi János megvesztegeti a molnárlegényt -annak, hogy a gyertya elalszik, csikordul a kulcs? Milyennek látjuk az író ( az elbeszélő) alapján Vér Klára és Gélyi János között szövődő szerelmet? ( Válogass a jelzők közül- indokold is, miért, mit választottál szenvedélyes, csúnya, megrendítő, szép, nevetséges, sajnálatra méltó, hétköznapi, értéktelen, erkölcstelen, együttérzésre méltó? )
Befutott az asszony, még az ajtót is magára zárta. Nem is jött ki többet, csak az ablakról törülgette le egyszer belülről az őszi könnyezést. János ott is megpillantotta. – Hej, majszterné asszony! Mikor lesz már lisztté az én búzám? – kérdé fojtott gúnnyal az ablakoz lépve. – Nem lesz az, csak derce! – vágta vissza csintalan mosollyal a molnárné. – Vagy igaz, hisz te a zsákjaidat érted! Éppen mostan őrlik, a fele már megvan. Ajkaiba harapott Gélyi János s zavartan hebegte: – Egy-két óra alatt az is meglesz s mehetsz Isten hírével. – Hanem addig legalább eressz be magadhoz a melegre. Otthon felejtettem a ködmönömet: fázom. Klári megsajnálta, oly szomorú, panaszos hangon kéri. Aztán igazán hideg lehet ott künn… hiszen ő is fázik, reszket az ablaknál, mikor azt feleli: – No, gyere be hát, ha szépen viseled magad… Bement Gélyi János és akár ki se menne többé soha. De takaros asszony, de mindene módos, járása, nézése, szava, mosolygása. Az irodalom háziban segítene valaki? mert nekem nem megy : a Bágyi csoda.... Csak meg ne őrölnék hamar azt a búzát! Gondolt valamit s kiosont a molnárlegényhez.
Ez a magatartás a korlátozott tudású narrátorra jellemzõ, aki bár kívülállóként láttatja ezt a világot, mégis érezteti a személyes jelenlétét. Mikszáth szubjekív elbeszélõ. A történet számára másodlagos az elmondás beszédmûvészetéhez képest. a beszélõ hangneme fontosabb az eseményeknél. Bagyo csoda elemzes magyarul. Az írott szöveg a szóbeliséget próbálja meg utánozni. Belülrõl láttat, de a belsõ megközelítés közvetett. A központozási jelek (a három pont, a vesszõ) és az írószünet szintén a szóbeliséget próbálja utánozni. Ugyanezt a célt szolgálják a kérdõ és a felkiáltó mondatok is. Az idõszerkezet is jellegzetes: jelen idõben indítja az író a történetet, majd ebbe beépülnek a múlt emlékkockái( Kocsipál Gyuri elégette a halottaskocsit, Klára fogadalma, Gélyivel való viszonyuk a múltban). Ezekhez az információkhoz részben az író, részben a szereplõk révén szerzünk tudomást. Az egyenes beszéd mellett a függõ beszédre is találunk példát, és a szabad függõ beszéd jelét is felfedezzük a mûben ( a menyecske incselkedése).
szép piros arcára, / hófehér keblére, / hófehér keblén a / két mályvarózsára, / pirosra, fehérre "). Persze, az elején még mit se sejtünk a közelgő tragédiából, hiszen a mű egy idilli alaphelyzettel indít: Gélyi János és felesége Csillomék lakodalmába hivatalosak, a férfi épp híresen szép négy lovát szerszámozza fel. Itt szabad függő beszédet alkalmaz Mikszáth, ami lehetővé teszi, hogy Gélyi János szemszögéből is megismerjük az eseményeket (az elbeszélő és a szereplő szólama összefonódik). Ebből a nyugalmi helyzetből egy hirtelen fordulat billenti ki a novellát: Gélyi János tanúja lesz felesége és a kerítőnő beszélgetésének. A tragikus eseménysort ez a váratlan, szinte sorsszerű fordulat idézi elő. A Bágyi Csoda Elemzés. Itt a narrátor nem mond el mindent: keveset tudunk meg arról, hogy mi zajlik le Gélyi János lelkében, milyen gondolatai támadnak, amikor rádöbben, hogy megcsalja a felesége. Elindulnak a lakodalomba, aztán Gélyi János a hegyszakadék előtt négy pompás lova közé hajítja a gyeplőszárat, vagyis szekerével a szakadékba rohan.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom Adatvédelmi irányelvek
Zöldbabos-krémsajtos csirkecomb Paprikás sajtos harcsaszeletek Sonkával töltött cipó Tojásos lecsóval töltött burgonya Sajtszószos-baconös spagetti Fűszeres csirkecomb borsos steakburgonyával Hot dog leveles tésztában Csőben sült sajtos tejfölös tészta kolbász chipssel Túrós masni tészta sült szalonna kockával Zöldséges bolognai sült cékla Cukkinis ragú Don Francesco durum spagetti, zöldséges orsótésztával. Zöldbabos penne császárszalonnával. Paradicsomos-sajtos tészta. Tepsis sült csirke krumplival, hagymával | Fruzsina Nagy-Veres receptje - Cookpad receptek. Spárgás-sajtos taglietelle Petrezselymes tésztával töltött mozzarella zöldborsópürével Zöldséges papardelle csőben sütve. Csőben sült brokkolis tészta Kolbászos-paradicsomos tésztasaláta. Sajtos-csirkés rakott karfiol Cukkinis-tésztás csirkemell csőben sütve Cukkinis-paradicsomos tészta Kolbászos-krumplis tészta Pirított gombás, brokkolis, csirkemell masni tésztával.
Sütés közben a csirkére még rakhatunk párszor vajat, ettől szaftosabb és finomabb is lesz.
ALAPANYAGOK burgonya vöröshagyma 1 csirke só bors zöldfűszer, fűszerkeverék vaj Először előkészítjük a tepsit, amit sütőpapírral kibélelünk. Én előszeretettel készítem a csirkét sütőpapíron, mert nem szeretem a feleslegesen zsíros, sok olajjal készült ételeket. Éppen ezért a bőrét is leszedem a csirkének. Tepsis csirkecomb zöldségekkel - Finom ételek, olcsó receptek. Lehet, hogy sokakat ez meglep, de mi így szeretjük. Amikor még gyerek voltam, emlékszem, hogy vendégségben sokszor a felnőttek a foguk alatt ropogtatták a sült csirkebőrt, de nálunk ez nem vált szokássá. A csirkét a tepsi közepére rakjuk, köré tesszük a megpucolt és hasábokra vágott krumplit és a negyedekre vágott hagymát. Az egészet sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a fűszerekkel vagy fűszerkeverékkel (természetesen ízlés szerint, olyen keveréket választunk, amilyet csak szeretnénk), majd a csirkére ízlés szerinti mennyiségű vajat teszünk. Én az ujjaim közé fogtam a vajat, és azt raktam a csirkére, egy keveset a melle húsára, szárnyára, combjára. A csirkét 200 fokra előmelegített sütőben aranyszínűre sütjük.