Dihidrát előállításához a hidrogén-kloridot vízben oldják: Sn (s) + 2 HCl (aq) → SnCl 2 (aq) + H 2 (g) A víz elpárologtatásával SnCl 2 ·2H 2 O kristályokat kapunk. A kristályokból a víz jégecet használatával távolítható el. Felhasználása [ szerkesztés] az ón(II)-klorid oldatából kevés sósav jelenlétében elektrolízis során a katódon ón válik ki, és ónbevonat kialakítására alkalmazható a politejsav (PLA) nevű műanyag előállítása során katalizátorként használják tükrök ezüst -bevonatának készítésekor redukálószerként működik: Sn 2+ (aq) + 2 Ag + → Sn 4+ (aq) + 2 Ag (s) régebben hasonló reakciót alkalmaztak higany, valamint arany kimutatására. Higany jelenlétében fekete, míg arany jelenlétében világos lila színű oldatot kapunk. Hydrogen klorid szerkezeti képlete. a biokémiában az ón(II)-klorid szelektíven csak az anilin aromás csoportját redukálja [3] élelmiszerek esetén antioxidánsként és stabilizálószerként, E512 néven alkalmazzák. Elsősorban konzervekben fordul elő. Napi maximum beviteli mennyisége 2 mg/testsúlykg. Ilyen mennyiségben mellékhatása nem ismert.
képződési entalpia Δ f H o 298 −92, 31 kJ mol −1 Standard moláris entrópia S o 298 186, 902 J K −1 mol −1 Hőkapacitás, C 0, 7981 J K −1 g −1 Veszélyek MSDS JT Baker MSDS Főbb veszélyek T C [3] NFPA 704 0 3 1 R mondatok R23, R35 [3] S mondatok (S1/2), S9, S26, S36/37/39, S45 [3] Öngyulladási hőmérséklet nem gyúlékony LD 50 238 mg/kg (patkány, szájon át) Rokon vegyületek Azonos kation Hidrogén-fluorid Hidrogén-bromid Hidrogén-jodid Azonos anion Kloridok Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. Előállítása és felhasználása Szerkesztés A hidrogén-klorid hidrogénből és klórból képződik magas hőmérsékleten (250 °C felett) vagy fény [4] hatására. Az egyesülés durranás kíséretében történik, ha az említett két gáznak egyenlő térfogatait elegyítettük egymással. Vinil-klorid – Wikipédia. A hidrogén- és a klórgáz 1:1 térfogatarányú elegyét klórdurranógáznak nevezzük, mely még az oxigén-hidrogén durranógáznál is robbanékonyabb.
Az ón(II)-klorid egy fehér, kristályos anyag, mely az ón klórral alkotott egyik sója. Képlete: SnCl 2. Általában dihidrát formájában fordul elő, de forró vízben oldva hidrolizálható. Redukálószerként, valamint elektrolitként széles körben alkalmazzák. Kémiai tulajdonságok [ szerkesztés] A SnCl 2 szilárd, kristályos formában láncokat képez a képen látható módon. Dihidrát formában a kristályszerkezetbe víz épül be. A hidrogén-klorid. - Segítenétek légyszi?. Az ón(II)-klorid szerkezetének golyó- és pálcikamodellje Az ón(II)-klorid saját tömegénél kevesebb vízben is feloldódik, de amint az oldat telített lesz, hidrolízis útján csapadék képződik: SnCl 2 (aq) + H 2 O(l) ⇌ Sn(OH)Cl(s) + HCl(aq) Ebből következik, hogy tiszta ón(II)-klorid oldat eléréséhez hidrogén-kloridot kell adni az oldathoz. Az ón(II)-klorid levegőn könnyen oxidálódik: 6 SnCl 2 (aq) + O 2 (g) + 2 H 2 O (l) → 2 SnCl 4 (aq) + 4 Sn(OH)Cl(s) A folyamat tiszta ón segítségével megelőzhető. [2] Előállítása [ szerkesztés] Az ón(II)-klorid anhidrát formáját gáz halmazállapotú hidrogén-klorid és ón reakciójából nyerik.
3) [1] NFPA 704 4 2 0 R mondatok R12, R40, R48/20 [1] S mondatok (S2), S9, S16, S33 [1] Lobbanáspont -46 °C Öngyulladási hőmérséklet 625 °C LD 50 1800 mg/kg (patkány, szájon át) LC50: 5, 3 mg/l/4 h (inhaláció, patkány) [1] Rokon vegyületek Metán Diklórmetán Kloroform Szén-tetraklorid Fluormetán Brómmetán Jódmetán Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. A klórmetán vagy metil-klorid a metán klórtartalmú származéka, a halogénezett szénhidrogének közé tartozik. Szobahőmérsékleten színtelen gáz, kissé édeskés szaga van. Könnyen cseppfolyósítható. Csak kis mértékben oldódik vízben, de jól oldható alkoholban és kloroformban. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] Gyúlékony gáz. Ha meggyújtják zöldes szélű lánggal ég. Az égéstermékei a víz, a szén-dioxid és a hidrogén-klorid. Ón(II)-klorid – Wikipédia. Élettani hatása [ szerkesztés] A metil-klorid mérgező hatású. Ha hosszabb ideig lélegzik be, akkor aluszékonyságot és látási zavarokat okozhat. Mérgezés esetén a betegen oxigénbelélegeztetést kell alkalmazni.
Szobahőmérsékleten csaknem minden molekula a v = 0 rezgési alapállapotban van. Ahhoz, hogy egy HCl molekula a v = 1 állapotba gerjesztődjön, körülbelül 2880 cm −1 -es infravörös gerjesztés szükséges. Ezt a Q-ágba tartozó abszorpciót szimmetria tiltott volta miatt nem figyelhetjük meg. Ehelyett két jelcsoport (P- és R-ágak) észlelhető, melyeket a molekula forgása okoz. A kvantummechanikai kiválasztási szabályok miatt csak bizonyos forgási módusok megengedettek. Ezt a J forgási kvantumszám jellemzi, J = 0, 1, 2, 3,.... A kiválasztási szabályok szerint ΔJ értéke csak ± 1 lehet. E(J) = h·B·J(J+1) B értéke sokkal kisebb, mint ν·e, ezért a molekula megforgatásához sokkal kisebb energia szükséges, az átlagos molekulák esetén ez az energia a mikrohullámú tartományba esik. A HCl molekula rezgési energiája azonban már az infravörös tartományba esik, így a molekula forgási-rezgési módusait mutató spektrum kényelmesen felvehető egy hagyományos gázcella és infravörös spektrofotométer segítségével. A természetben előforduló klór két izotópból áll, ezek a 35 Cl és 37 Cl, arányuk közelítőleg 3:1.
"korának minden uralkodóját felülmúlta tudományával" Belpolitikájában kiemelkedik törvényhozói tevékenysége. Két törvénykönyv (1100, illetve 1116 körül) kiadása fűződik a nevéhez, melyek László rendelkezéseihez képest jóval enyhébb büntetési tételeket vezettek be: mérsékelték a testcsonkítás és a halálbüntetés alkalmazását, eltörölték a kínzást. Legfőbb célja az volt, hogy megszilárdítsa a királyi hatalmat és az ország gazdasági helyzetét, ezért szűkmarkúan osztotta a javakat az egyháznak, és megszigorította a világi birtokok öröklésének rendjét. Hosszú távra meghatározta az erdélyi vajda és a horvát bán címek használatát, intézkedéseket hozott a rabszolga-kereskedelemről, a zsidókról és a honvédelemről. Kálmánnak tulajdonítják a mondást: "A strigákról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék. Könyves Kálmán | zanza.tv. " (Eredetileg így hangzott Könyves Kálmán azon híres kijelentése, miszerint "boszorkányok pedig nincsenek. ") Csak a strigák (varázserővel bíró, vámpírszerű lények), a pogány hitvilág repülő, vérszívó boszorkányainak létezését tagadta, viszont törvényt hozott a maleficák, a bűbájosok ellen.
Törvényei a korhoz képest felvilágosult módon jártak el a mágiával kapcsolatban is. Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, a korabeli Európa legműveltebb uralkodója 900 éve halt meg Székesfehérváron. "Szent László királynak fiúmagzata nem volt, ezért Géza király két fiát vette maga mellé. Az idősebbik, Kálmán herceg mindig tanult és olvasott, el is nevezte a nép Könyves Kálmánnak. Belőle papot akart nevelni a szent király. Bezzeg az ifjabb, Álmos herceg a vadászatban, a kalandozásban találta örömét, és bízott abban, hogy őt koronázzák királlyá. Amikor Szent László király halála után mégis Kálmánt választották királlyá, Álmos herceg nagyon megsértődött, vitézeivel elvonult, és az udvart elhagyta. Knives kálmán törvényei . " (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák) A szelíd lelkű I. Géza idősebb fia – ha nem is volt a "leggyőzedelmesebb" – de sok győzelmet szerzett a magyaroknak, sőt befejezve elődjének, Szent Lászlónak kezdeményezését, még nagyobb területi hódításokat tett. Szlavónián túl ő már elfoglalta egész Horvátországot és az adriai tengerpart latin városait Dalmáciával, elszakítva őket a Velencétől való függőségtől.
Könyves Kálmán intézkedéseivel elévülhetetlen érdemeket szerzett az I. István által megalapozott keresztény állam megszilárdításában, külpolitikájának köszönhetően Magyarország megerősödött, Közép-Kelet-Európa meghatározó hatalmává vált. Személyéről az utókor krónikái meglehetősen előnytelen képet festettek, valószínűtlen, hogy akár püspök, akár király lehetett volna, ha valóban selypít, sánta, kancsal és púpos. Híres volt kivételes műveltségéről, az első lengyel krónika szerzője, Gallus Anonymus írta róla, hogy "korának minden uralkodóját felülmúlta tudományával". I. Szent László és Könyves Kálmán törvényei!. Udvara szellemi központként szolgált, tudós papokkal vette körül magát, ő volt az első királyunk, akinek udvarában irodalmi élet alakult ki, melynek fontos termékei az István-legendák. Tanultságát a királyok katonai érdemeit annyira méltató II. Géza-kori szerző azonban meglehetősen röviden és kicsinylően elintézi: "Mint némyelek mondják, ez a Kálmán váradi püspök volt, de… uralkodásra kényszerült. A magyarok Könyves Kálmán néven nevezik, mert könyvei voltak, ezekből végezte a kánoni hórákat, mint egy püspök. "
Kálmán ekkor Jeruzsálembe küldte lázadozó fivérét, a herceg azonban hazatérése után állítólag merényletet szervezett az uralkodó ellen az általa alapított dömösi apátság átadásánál, majd V. Henrik német-római császárnál (ur. 1106-1125) keresett menedéket, ám az Álmos
Törvényei közül talán a boszorkányüldözésre vonatkozó vált a leghíresebbé. De strigis vero, quae non sunt, ne ulla quaestio fiat – lidércek ellen pedig, minthogy nincsenek, semminemű kereset ne legyen (I. törvénykönyvének 57. cikkelye). A középkori boszorkányhit a törvényekben is tükröződött: megkülönböztettek rontókat (malefica), jövendölőket (sortilegio), állati alakot öltő, esetleg emberevő bűbájosokat (striga). 1116. február 3. | Könyves Kálmán halála. A strigát szokás leegyszerűsítően boszorkánynak fordítani, ami kissé félrevezető, mert a strigákban vagy lidércekben való hitet már korábban babonának bélyegezte az egyház, ezt csupán megerősítette a fenti törvény. Bár a rontók vagy varázslók felett továbbra is lehetett ítélkezni (lásd I. törvénykönyve 60. cikkelyét), a középkorban csak elvétve akadtak boszorkányperek Magyarországon (Nyugat-Európában is csak a 16. századtól váltak tömegessé). A lidércek elleni perek megszüntetésénél fontosabbnak ítélhetők Kálmán magántulajdon védelmére, bíráskodásra és tanúskodásra, birtokokra vonatkozó, valamint az egyházi életet szabályozó törvényei ( I. törvénykönyv a tarcali gyűlés után, II.
De nemcsak hadi dicsőségei miatt vált híressé, hanem korában szokatlan, átlagon felüli műveltsége miatt is. Az 1116. február 3-án elhunyt Kálmán, aki műveltsége miatt a Könyves ragadványnevet kapta, 1074. körül született Székesfehérváron, apja I. Géza király, anyja Zsófia királyné, a belga-limburgi Arnulf herceg lánya volt. Géza 1077-ben bekövetkezett halála után a fiút atyai nagybátyja, I. László király nevelte. A krónika így írja le Kálmánt később: "…testalkatára nézve hitvány volt, de ravasz és tanulékony, borzas, szőrös, vaksi, púpos, sánta és dadogó. " Nyilvánvaló, hogy ez az ábrázolás a valóságtól teljesen elrugaszkodott befeketítés, hiszen ilyen alkattal Kálmánból soha nem lehetett volna uralkodó. I. László is inkább papnak szánta, Kálmán azonban Lengyelországba szökött. László innen hívta vissza, s végül őt jelölte utódának. 1095-ben követte Lászlót a trónon, a következő évben meg is koronázták, miután megosztotta a hatalmat öccsével, Álmossal, aki dukátust (hercegséget) kapott Horvátországban.