Eldőlhet az 500 eurós bankjegy sorsa. Az Európai Központi Bank igazgatótanácsa május 4-én csaknem biztosan úgy dönt, hogy a pénzmosás megnehezítése céljából kivonja a forgalomból a legnagyobb címletű euróbankjegyet. Mario Draghi, az EKB elnöke többször kijelentette, hogy az 500 euróst bűnös célokra használják, és a bankjegy illegális tevékenység eszköze. Az euróövezeti pénzügyminiszterek februárban világossá tették, hogy megfelelő intézkedéseket várnak a bankjegy ügyében. Nem az a kérdés, hogy hogyan Abban a hírek szerint egyetértés van, hogy az 500 euróst az EKB időkorlát nélkül beváltja. Döntésre vár, hogy meddig bocsássák még ki ezt a címletet, és meddig legyen törvényes fizetőeszköz, amelyet mindenütt kötelesek elfogadni. Jelenleg 600 millió darab 500 eurós bankjegy van forgalomban, amelyeket kivonásuk esetén fokozatosan kisebb címletekkel kell pótolni. Egy bankjegy előállítása 8-9 centbe kerül, így az 500 eurós pótlása legjobb esetben is összesen 500 millió eurójába kerülne az euróövezet központi bankjainak.
Úgy döntött az EKB, hogy tökön szúrja a maffiát és kicsinálja az 500 eurós bankjegyet, mert átitatja azt a pénzmosás rákfenéje. Megpecsételődni látszik az 500 eurós bankjegy sorsa, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa május 4-én csaknem biztosan úgy dönt, hogy a pénzmosás megnehezítéséért kivonja a forgalomból a legnagyobb címletű bankjegyet. Mario Draghi, az EKB elnöke többször kijelentette, hogy az 500 euróst "bűnös célokra" használják és a bankjegy "illegális tevékenység eszköze". Az euróövezeti pénzügyminiszterek februárban világossá tették, hogy "megfelelő intézkedéseket" várnak a bankjegy ügyében. Kérdés a bankjegy kivonásának menete. Abban a hírek szerint egyetértés van, hogy az 500 euróst az EKB időkorlát nélkül beváltja. Döntésre vár, hogy meddig bocsássák még ki ezt a címletet és meddig legyen törvényes fizetőeszköz, amit mindenütt kötelesek elfogadni. Több százmilliónyi bankó Jelenleg 600 millió darab 500 eurós bankjegy van forgalomban, amiket kivonásuk esetén fokozatosan kisebb címletekkel kell pótolni.
Az elmúlt napokban többször felröppent a hír, hogy az Európai Központi Bank ki akarja vezetni az 500 eurós bankjegyet a forgalomból, mert a mindennapi használatban gyakorlatilag semmi szerepe nincs, ellenben remek eszköz a pénzmosáshoz és az adóelkerüléshez. Bár az 500 eurósok értékben a forgalomban lévő bankjegyek 30%-át jelentik, fizetni alig valaki akar velük. Ami legalább ennyire érdekes, hogy a terrorizmus finanszírozása miatt a tervek szerint szintén meg fogják rendszabályozni a virtuális pénzek forgalmát (ilyen például a Bitcoin) és a prepaid bankkártyákat is ellenőrizhetővé akarják tenni. Erről bővebben itt. Úgyhogy ha 500 eurósokat tartasz otthon, Bitcoinban van a pénzed, vagy prepaid bankkártyán, érdemes figyelned a híreket.
Egy bankjegy előállítása 8-9 centbe kerül, így az 500 eurós pótlása legjobb esetben is összesen 500 millió eurójába kerülne az euróövezet központi bankjainak. Sokan kételkednek abban, hogy az 500 eurós eltűnése számottevően megnehezítené a bűnözők tevékenységét. A linzi egyetem árnyékgazdaság-szakértője szerint a pénzmosás többnyire fantomcégeken, "postaláda cégeken" keresztül folyik. Egész más véleményen van az Europol, az EU bűnüldöző hatósága. Néhány hónapja kiadott elemzésében azt írta, hogy a pénzmosás egyik leggyakoribb eszköze továbbra is a készpénz. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az 500 eurósok száma aránytalanul nagy, a forgalomban lévő készpénzállomány egyharmada, 300 milliárd euró jut erre a címletre. Ugyanakkor az 500 eurós bankjegy nem szokványos fizetőeszköz, a legtöbb polgár még nem is találkozott vele. (MTI) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Itt azonban ugyancsak az Euro bevezetés lehet gátja bármiféle újításnak. Könnyen lehet, hogy a 2 Euro-s érme lesz a következő érme címletünk ebben az értéktartományban.
Főoldal Kritika Opera Erkel Ferenc: Hunyadi László Jó Don Giovannit vagy Rigolettót ezerfelé találhatunk: lemezen és DVD-n, a térben utazva és az időben visszaugorva egyaránt. Erkel operáival egészen más a helyzet, hiszen ezek csak nekünk, magyaroknak fontosak – már ha fontosak egyáltalán, mert ezzel kapcsolatban bizony számos jel szerint van helye némi kételynek. E sorok írójának mindenesetre életbevágóan fontosak ezek a művek, így számára a Hunyadi László (és persze a Bánk bán) minden bemutatója érdekkel bír, kínáljon bár autentikus vagy kegyeletes brutalitással átdolgozott műformát, sikerült vagy épp csapnivaló előadásban. Hiszen minden ilyen alkalom fölkínálja a lehetőséget, hogy magunkban megküzdhessünk a nemzeti opera képletével és az Erkel-enigmával, s hogy felmérhessük azt, vajon rendező, karmester, énekesi gárda és közönség képes-e még felelni a 19. századi magyar romantika hívására. Hunyadi lászló opera cselekménye. Az Operaház újranyitását elhozó hétvégén minderre ismét mód nyílt: tíz évvel az előző, Szűcs Gábor-féle, döntően a posztumusz műalakot színre állító Hunyadi -produkció után most Ókovács Szilveszter rendezésében és a kritikai kiadáson alapuló eredeti zenei anyagot megszólaltatva jutott elénk a történeti távlatban legnépszerűbb magyar opera.
Bár az 1980-as években Németh Adamé karmester, majd Fodor Géza dramaturg munkásságának köszönhetően mind lemezen, mind színpadon történtek kísérletek az eredeti mű dramaturgiájának visszaállítására, ezek a szövegbeli változtatásokat megőrizték, és a zenét is ahhoz igazították. Ezáltal egy olyan hibrid mű jött létre, amely továbbra is torzított formában közvetítette az eredeti darab gondolatiságát. Az Operaház újranyitására készülő produkció most a Hunyadi László az MTA Zenetudományi Intézet és Szacsvai Kim Katalin által közreadott 2006-os kritikai kiadása nyomán készül, ami alapján Kocsár Balázs 2010/11-ben már vezényelte a debreceni Csokonai Színház előadását. Hunyadi László. A helyreállított darab hűen tükrözi azokat a bel canto és francia nagyoperákra jellemző stílusjegyeket, amelyek az eredeti művet is jellemezték, míg a rendező, Ókovács Szilveszter az énekesek bevonásával készített szövege is az Egressy Béni-féle eredeti alapján készült, az elavult, értelmét vesztett vagy nehezen énekelhető részeket saját megoldásokkal és a Nádasdy-féle változat felhasználásával javítva.
Miklósa Erika sem először öltötte magára Gara Márai szerepét, de III. felvonásbeli cabalettájának magas regiszterétől akaratlanul is összerezzentem. Erdős Attila tökéletesen játszott és énekelt Rozgonyi szerepében, Balga Gabriella a gyermek Mátyást szinkronizálta szépen. Pataky Dániel hosszú szőke parókában, a bundapalástban egy gyenge, karizma nélküli uralkodó portréját mutatta V. Lászlóként. Cilleit, a cselszövőt a nagyhangú basszus, Palerdi András dörögte, kár, hogy a vért kispórolták a meggyilkolásából. A másik antagonistát, Gara nádort Bretz Gábor keltette életre, akihez a démoni hősök mellett (Sarastro, Mefisto) jól illik a cselszövő is. Hunyadi László | erkel.oszk.hu. Azt is megbocsátották neki, hogy áriája után, a "holt időben" főhajtással fogadta a tapsot. A Hunyadi persze Hunyadin múlik, és a rendező ezúttal Brickner Szabolcsba vetette reményeit, aki az évadban Taminót és Don Josét is énekel majd. Egy ilyen héroszhoz kiállás és varázserő szükséges, s ha az nincs, illik legalább eljátszani, Brickner azonban, nyilván, mert nem vezették, inkább sodródott, mintsem valódi főszereplővé vált volna.