Kissé borult idő volt, nem sok emberrel, és kisebb belépődíjat kellett fizetni. A falu elég kellemes volt, gólyák köröztek az égen, és fecskék gyűjtöttek sarat a fészkükhöz. A part homokos volt, és többféle szórakoztató lehetőséget kínált: hajóbérlés, vizibicikli és gumikajakok felfújva amit nagy sebességgel vontattak. Nyáron a strandra a belépődíj 650 forint felnőtteknek (2013), 500 HUF diákoknak és nyugdíjasokak, a délutáni jegy 16:00-tól 450 forint, a heti szezonjegy 2500 forint a belépő biciklistáknak 400 forint. A strand Junius 1-től augusztus 31-ig tart nyitva. Érdemes meggondolni hogy a természetben töltött programok nagyban az időjárástól függnek. Tiszató környéke. Rossz időben nem olyan sok érdekes dolgot lehet itt csinálni, talán a környező gyógyfürdőkben tett látogatástól eltekintve (Tiszafüred, Tiszaörs, Berekfürdő, Tiszakécske). Szép időben a hely nagyon jó, de nem azoknak akik nagyobb mértékű komforthoz vannak szokva. Egy rövid fürdés után másnap folytattuk utunkat körbe a tóparton, amit egy kisebb díj befizetése után lehet megtenni.
Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Tisza-tavi Horgászmúzeum - Képek, Leírás, Elérhetőségi információk kiránduláshoz. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga. Regionális hírportálok Bács-Kiskun - Baranya - Békés - Borsod-Abaúj-Zemplén - Csongrád - Dunaújváros - Fejér - Győr-Moson-Sopron - Hajdú-Bihar - Heves - Jász-Nagykun-Szolnok - Komárom-Esztergom - Nógrád - Somogy - Szabolcs-Szatmár-Bereg - Szeged - Tolna - Vas - Veszprém - Zala - Közélet Sport Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás
Magyarország Heves megye Sarud Látnivalók Tisza-tavi Horgászmúzeum Tisza-tavi Horgászmúzeum, Sarud Tisza-tavi Horgászmúzeum, Sarud (tó) Tisza-tavi Horgászmúzeum elérhetősége: Sarud, Kossuth u 84. Útvonal » sarud@... Mutat Tisza-tavi Horgászmúzeum bemutatása A Tisza-tavi Horgászmúzeum az ország első és egyetlen horgászmúzeuma. Tisza tó környéki szállások. A Tisza-tó az ország egyik legjobb és legszínesebb horgászvize. A gyűjtemény a régi halászati-, horgászati eszközöket és a témához kapcsolódó relikviákat mutatja be. A múzeum alapdarabjai Gönczy György magángyűjteményéből származnak, de a szervezők felhívást intéztek a horgászat kedvelőihez is. Olyan antik horgászeszközöket kerestek, amelyek kiegészítik Gönczy György magángyűjteményét és hozzájárulnak a horgászat, horgászeszközök fejlődésének bemutatásához. A múzeumban kerül bemutatásra az egyik legnépszerűbb hazai csaligyártónak, Cservenák Péternek emléket állító CHERVY gyűjtemény. A Horgászmúzeumban a horgászbotokon, orsókon és kapcsolódó eszközökön kívül, halas használati tárgyak bemutatásra kerülnek valamint itt kapott helyet Gál János helyi kikötő tulajdonos motorcsónak gyűjteménye is.
(És azért is, hogy dalaikkal fel ne lázíthassák Wales népét az angolok ellen. ) Arany ezt a régi történetet két angol nyelvű forrásból ismerte. Az egyik egy angol történelemkönyv, amelyet Charles Dickens, a nagy angol regényíró írt az angol ifjúság számára, és amely megvolt Arany könyvtárában (meg is jelölte benne a walesi énekesekről szóló részt). A másik egy vers, amelyet Thomas Gray (1715-1771) angol költő írt a walesi bárdokról. A témát és a "bárd" szót tehát angol forrásaiból merítette Arany. A ballada műfaj tökéletesen alkalmas volt a történet megörökítésére, mivel tragikus témát dolgoz fel és szaggatott előadású, drámai hatású. Akárcsak a Szondi két apródjá ban Ali basa, Edward király is elismerést és dicsőítést vár a legyőzöttektől, akik gyűlölik zsarnoki tetteiért. Ami itt új motívum, az a király bűnhődésének lelki folyamata, amelyet Arany hitelesen ábrázol. A véreskezű Edward királyt, aki elnyomja a walesi népet és máglyahalálra ítél ötszáz walesi dalnokot, ugyanúgy a bűntudat, a lelkiismeret-furdalás roppantja össze, mint V. László t és Ágnes asszony t, így a ballada a bűn és bűnhődés témáját is érinti.
Jelen van a fokozás a lakomán is, ahogyan a bárdok felbátorodnak, egyre nagyobb kockázatot vállalnak tetteikkel, és egyre szenvedélyesebben, nyíltabban lépnek fel. A walesi bárdok inkább áldozzák fel az életüket a hazájukért, mintsem hogy dícsérjék a királyt. Az első bárd talán a többiekhez képest nem tesz nagy dolgot azzal, hogy a saját életét feláldozza, hiszen öreg, élete nagy részét már leélte, és azért hal meg ami fontos neki. Ezzel együtt nagy kockázatot vállal azáltal, hogy ő az első, aki a nemes cél érdekében megteszi ezt a lépést, és felbátorítja a többieket. A második bárd már fiatal, döntésével és tettével komoly értéket, a teljes hátralévő életét feláldozza. Ezt követi a harmadik bárd, aki már a király engedélye nélkül szólal fel, ez már a lázadás első igazi lépése, mert a király parancsát szegi meg vele. Erről a bárdról még annyit kell tudni, hogy a balladában Petőfit jelképezi, Arany Petőfi emlékéből támasztotta fel a figurát. Ezt jól megmutatja az, ahogyan a harmadik bárd vakmerőn fellázad, akárcsak petőfi '48-ban, és még a dal soraiban is könnyen felismerhető néhány, egyértelműen Petőfire emlékeztető célzás: " Elhullt csatában a derék... Emléke sír a lanton még... ".
lágyabb ének kell nekünk; "Ah! lágyan kél az esti szél Szüzek siralma, özvegyek Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még De vakmerőn s hivatlanúl Kobzán a dal magára vall, "Elhullt csatában a derék - Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Emléke sír a lanton még - Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Máglyára, ki ellenszegűl, Szolgái szét száguldanak, Montgomeryben így esett S Edward király, angol király Körötte ég földszint az ég: Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal Felköttetem a lord-majort, Áll néma csend; légy szárnya bent, "Fejére szól, ki szót emel! Ha, ha! elő síp, dob, zene! Fülembe zúgja átkait De túl zenén, túl síp-dobon, Ötszáz énekli hangosan