#1
Az igénylőlap kitöltésénél kérjük a valós adatait adja meg. (1. ) Igénylő adatai (1. 0) Vezetéknév:
Ha a társasház közgyűlése végre zöld lámpát ad és módosul az alapító okirat, nézzük, mi kell még ahhoz, hogy végre beinduljon a biznisz abban az irodában? Ahogy fentebb is említettem, a másik vetülete az átminősítésnek az építésügyi hatósági és ingatlan-nyilvántartási eljárás. Ahhoz, hogy megváltoztassuk az ingatlan funkcióját, az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságnál kell eljárást kezdeményeznünk. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv. ) 34. § (5) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy az építésügyi hatóság az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági eljárás nem ingyenes, illetéket kell fizetni érte [ 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 29. § (1) bekezdés alapján]. Mit vizsgál az építésügyi hatóság egy-egy ilyen helyszíni szemle alkalmával? A 312/2012.
#4 Szép estét. Hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot az illetékes szervek.
Ingatlanossal már beszéltem. Attól függően, hogy eladónak vagy vevőnek adtam ki magamat, mást mondott. Ennyit róluk. 5/6 anonim válasza: Tulajdonképen mit szeretnél hallani? Ha én szeretnék házat venni, a nyaralókat meg sem nézném. Illetve nagyon-nagyon különlegesnek és számomra értékesnek kellene lennie annak a nyaralónak, amit én megvennék. Aki házat akar venni, gondolom a vételi kiadások mellé nem szeretné még az átminősítés terheit is magára azt az eladó, ha tényleg el akarja nem, akkor meg újítgassa és árulgassa a nyaralóját ahogy jónak látja. Persze minden értékfüggő, ha kisértékű a nyaralód, nyilván nagy teher lenne az átminősítés, de ha már értékesebb, akkor egy kis plusz ráfordítás és sokkal többet ér. Na jó, ennyi volt az én véleményem, bízz abban, hogy lesz olyan válaszoló, aki azt írja majd, amit hallani szeretnél. 18:47 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 A kérdező kommentje: Köszönöm, most kaptam teljes választ a kérdésemre. Szóval a nyaraló minősítésűre rá se néznek, ezért érdemes lehet átíminősíttetni.
(XI. 8. ) számú kormányrendelet szabályozza a szemle lényegi kérdéseit. A hatóság ilyenkor főképp, de nem kizárólagosan azt vizsgálja meg, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, illetve az átminősítés eredményeképpen létrejövő iroda megfelel-e a hatályos építésügyi előírásoknak. Ismeretes, hogy a településrendezési és építési tevékenységet szabályozó, igen bonyolult és többszintű jogszabályok hierarchiájában, kezdve a fentebb már hivatkozott építési törvényen (Étv. ) túl az egyik legfontosabb az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20. ) kormányrendelet (OTÉK). A hierarchia alján helyezkedik el az adott települési önkormányzat képviselőtestülete által elfogadott helyi építési szabályzat. Hogy miért tartottam szükségesnek ezt a kis kitérőt? Mert az ezekben a jogszabályokban foglalt építési követelmények mindenkire nézve kötelező érvényűek és abban az esetben is alkalmazandók, ha nem konkrét építési tevékenységről, hanem csupán egy lakás irodává történő átminősítéséről van szó.
Kapcsolódó kérdések:
Az adóhatóság eljárása jogszabályellenes. A Magyar Köztársaság Alkotmánya az alapvető jogok körében nevesíti a jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése értelmében mindenki jogorvoslattal élhet többek között közigazgatási, hatósági döntés ellen. A fellebbezési (kereset benyújtási) határidő szoros összefüggésben van az Alkotmányban biztosított jogorvoslathoz való jog gyakorlásával. Az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30. ) AB határozatában kifejtette, hogy a jogorvoslati jog gyakorlásának egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a jogorvoslat benyújtására megfelelő idő álljon rendelkezésre. § (1) bekezdése, az Art. § (1) bekezdése, az Alkotmány 57. § (5) bekezdése és az Alkotmánybíróság 24/1999. A nav inkasszója meddig lesz a bankszámlámon, ha azon nem volt pénz amikor.... ) AB határozata együttes értelmezéséből az következik, hogy a 30 napos kereset benyújtási határidőn belül az adóhatóság jogszerűen végrehajtást nem folytathat. Ellenkező jogértelmezés esetén az Art. § (1) bekezdése arra kényszerítené az adózót, hogy keresetlevelét ne a törvényben biztosított 30 napon belül, hanem 15 napon belül nyújtsa be.
Az adózó haladéktalanul végrehajtási kifogást nyújtott be. Az adóhatóság ezt is figyelmen kívül hagyta, az inkasszót nem vonta vissza. Ezt követően az adózó képviseletében az okleveles adószakértő személyesen kereste fel a pest megyei adóhivatalt. Először az ügyintéző csak telefonon volt hajlandó felvenni a kapcsolatot a portáról. Az adószám bekérése után közölte, hogy intézi az ügyet. Másfél órai várakozás után főosztályvezető-helyettesnél történt reklamációt követően az ügyintéző hajlandó volt személyesen fogadni. A felvett jegyzőkönyvet az osztályvezető látni akarta, de személyes egyeztetésre nem volt hajlandó. Az ügyintézővel üzent: a végrehajtási kifogást felterjeszti másodfokra, csak a döntés után tudja vissza vonni az inkasszót. A NAV többszörösen jogszabályellenesen járt el. A NAV "tévedésének" az lett a következménye, hogy a dolgozók nem kaptak bért. Nav Adószám Lekérdezés - Samsung Imei Szám Lekérdezés. A másodfokú adóhatósági határozat jogerős és végrehajtható. Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art. ) 37. § (1) bekezdése szerint "az adóhatóság által megállapított adót – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. "
Az Art. 143. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adózói kérelem (kereset) benyújtására 30 napos határidő áll rendelkezésre. Az Art. 160. § (4) bekezdés szerint a végrehajtási eljárás szünetel, ha az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet még nem bírálták el. Az egyértelmű a törvény szövegében, hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó kereset benyújtását követően a végrehajtás szünetel, az esetleg korábban benyújtott inkasszót az adóhatóságnak a keresetlevél átvételét követően haladéktalanul vissza kell vonnia. A NAV álláspontja: mikor kezdheti meg az adóhatóság a végrehajtást? A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Nav Folyószámla Lekérdezés. törvény (Ket. )
– állítja Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. A leggyakrabban előforduló, végrehajtás alatti jogorvoslati lehetőségeket vettük számba az alábbiakban: A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem A hatóságok például abban az esetben is kézbesítettnek tekinthetik, s jogerőre emelhetik határozatukat, ha a visszaérkezett tértivevény alapján a küldeményt nem a címzett vette át, vagy a küldemény a hatósághoz "a címzett kétszer nem kereste" jelzéssel érkezik vissza. Ez esetben, mikor az eljárás megindulásáról egy társaság tudomást szerez, tizenöt nap áll rendelkezésre a kézbesítési vélelem megdöntésére szóló kérelem beadására. Ebben azokat a tényeket kell bemutatnia, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, illetve azt valószínűsítik, hogy az adózó önhibáján kívül nem értesült a hivatalos küldeményről, akár adminisztratív hiba miatt; például a küldeményt nem a vállalat székhelyére, hanem a cégvezető címére kézbesítették, vagy amennyiben külföldi tartózkodás, kórházi ellátás miatt nem volt lehetőség az értesítés átvételére.
A konkrét ügyről elmondható, hogy az említett osztályvezető vagy szakmailag alkalmatlan, vagy szándékosan sértette meg az Art. § (4) bekezdését, az Art. § (2) - (3) bekezdését, ezáltal jogtalan hátrányban részesítette az adózót és rajta keresztül vétlen dolgozókat, akik a NAV jogszabályellenes magatartása miatt hiába vártak fizetésükre. Ez utóbbi mondatot az ügyészség akár feljelentésnek is tekintheti, illetve az adóhatóság fegyelmi vizsgálatot indíthatna az ügyben eljáró osztályvezetővel szemben. Segítségül az ügy kivizsgálásához a végrehajtási eljárás ügyszáma: 6607944149. A kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy szeretné, ha az állampolgárok nem ellenséget látnának az adóhatóságban. Azoknak a dolgozóknak, akik most nem kaptak bért, egyelőre nehéz lenne az elvárt érzést kialakítaniuk magukban. Angyal József okleveles adószakértő Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
"mocskok"... mert nem fizeted be azt, amit más igen? Attól most vonatkoztassunk el, hogy a NAV-ról beszélünk, ahol szintén emberek dolgoznak, és parancsot teljesítenek, amit a munkáltatójuk ad ki, ugyan úgy, ahogy egy gazdálkodó szervezet esetén is, DE akkor is ugyanígy vélekednél, ha Neked tartozna valaki, aki szeretné a pénzét viszontlátni? Ahelyett, hogy fizetési kedvezményt, részletfizetést, vagy mérséklést kérnél tőlük, csinálod magadnak a sok-sok végrehajtási költséget teljesen feleslegesen... Ha a NAV megkeresi a bankot, akkor azt kizárólag azért teszi, hogy foglaljon. Számlapénzt inkasszóval, betétet, széfet lefoglalással. Az inkasszót addig adják ki a számládra, amíg a tartozás meg nem térül.