Indoklással ellátott levélben felelt a bizottság Budapest korábbi válaszára. Az uniós alapértékek nevében sürgeti, hogy Magyarország tartsa tiszteletben a szólásszabadsághoz, illetve az LMBTQ személyek diszkriminációmentességéhez fűződő alapvető jogokat. A bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy megteszi a következő lépést a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásban az LMBTQ-tartalmú gyermekkönyv esetében megkövetelt jogi nyilatkozat miatt. ORIGO CÍMKÉK - gyermekvédelmi törvény. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a közelmúltban arra kötelezte az LMBTQ embereket bemutató, gyermekeknek szóló könyv kiadóját, tegyen nyilatkozatot arról, hogy a könyv "a hagyományos nemi szerepektől eltérő magatartásformákat" ábrázol. A bizottság úgy véli, hogy a "hagyományos nemi szerepektől" való eltérésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát (amelyet az EU alapjogi chartájának 11. cikke tartalmaz); szexuális irányultság alapján indokolatlanul diszkriminál (az EU alapjogi charta 21. cikke) és helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat (2005/29/EK-irányelv).
Fotó: A legutóbb február 16-án számolt be az egy megrázó bűncselekményről. Három férfi megerőszakolt egy kislányt Szolnokon. "Letartóztatásban van és ott is marad a két elkövető, akik segítettek a harmadik társuknak lefogni a kislányt. Az aktust a harmadik, egyelőre még ismeretlen bűntárs videóra vette, a felvételt pedig elküldte az egyik férfinak, aki az anyagot a mobiltelefonján tárolta. " Tavaly nyár óta gőzerővel folyik a hazai és nemzetközi baloldal támadása a gyermekvédelmi népszavazás ellen, miután a parlament tavaly nyáron elfogadta a 2021. évi LXXIX. Milyen gyermekvédelmi törvény? Az egy 24 éves, fiatal felnőtt, és egészen jól van – hodpress.hu. törvényt a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról. Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje többször kikelt a gyermekvédelmi népszavazás ellen: először aberráltnak nevezte a fideszeseket, majd értelmetlen kútmérgezésnek a népszavazást, és még az is elhangzott a szájából, hogy szerinte a Fidesz folytat szexuális propagandát. Azt is mondta, hogy széttépetné a szavazólapokat, hatalomra kerülésük esetén pedig eltörölné a törvényt.
A "fordított Canossa-járás" sem tudta rábírni II. Józsefet türelmi rendelete visszavonására 2017. október 25. 09:19 MTI 236 éve, 1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király nagyhatású egyházpolitikai intézkedését, az ún. türelmi rendeletet. Ez 18 pontban biztosította a protestáns (evangélikus, református) és a görögkeleti (ortodox) vallásúaknak a magán vallásgyakorlatot. Az 1741-ben született József 1780. november 29-én, anyja, Mária Terézia halála után vette át a Habsburg Birodalom irányítását. Reformelképzeléseit vehemensen, a kompromisszumokat elvetve igyekezett megvalósítani, a felvilágosult abszolutizmus szellemében rendeletekkel kormányzott - tíz év alatt összesen mintegy hatezret adott ki. A magyarországi rendek nem rokonszenveztek a "reformdiktatúrával", miként az is József ellen hangolta őket, hogy az uralkodó - bár nem volt magyarellenes - meg sem koronáztatta magát. A "kalapos király", ahogy gúnyosan nevezték, lehetővé tette a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását; feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket; egységes birodalmi adminisztráció létrehozására tett intézkedéseket; megszüntette a birodalmon belüli vámhatárokat; felszámolta a magyar vármegyei önkormányzatokat; megszüntette az örökös jobbágyságot; egységes, a nemességre is kiterjedő földadót vezetett be.
II. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több pápai bullát betiltottak, amelyek sértették az állam tekintélyét. [1] 1781. október 25-én kiadta II. József türelmi rendeletét, amelyben szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestánsoknak, és megengedte számukra a hivatalviselést. Bár I. Lipót óta már nem üldözték a protestánsokat, csak ez a rendelet biztosított teljes toleranciát. [2] II. József 1782. január 12-én kiadott rendeletében feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek "hasznos munkát", azaz oktatást, képzést vagy termelést. Az egyházi ünnepnapok számát is csökkentette. [1] Az esemény VI. Piusz pápa a császárt az egyházát érintő rendeletek visszavonására szerette volna bírni, ezért 1782. március 22-e és április 24-e között Bécsben időzött. A fordított Canossa-járás azonban annyira eredménytelen volt, hogy 1783 decemberében már a pápának kellett engedményeket tenni a császárnak, amikor az Rómába látogatott, megakadályozva ezzel, hogy az osztrák egyház elszakadjon a Szentszéktől.
Első felesége Bourbon Izabella parmai hercegnő (1741–1763) volt, azonban ő 1763-ban elhunyt fekete himlőben. Ebből a házasságból két leánya született, Mária Terézia Erzsébet főhercegnő (1762–1770) és Mária Krisztina, aki egy órát sem élt, 1763. november 22-én meghalt, édesanyja egy héttel később szintén elhunyt Második felesége Mária Jozefa bajor hercegnő volt (1739–1767), akit 1765-ben vett feleségül, vele viszont sohasem alakított ki bensőséges házastársi viszonyt. 1767-ben himlőben halt meg II. József egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet volt 1781-ben, amely a reformátusok, evangélikusok és ortodoxok számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett a korábbinál. II. József beavatkozott az egyház ügyeibe. Türelmi rendelete szabadabb vallásgyakorlatot biztosított több eddig elnyomott felekezet számára, szerzetesrendeket szüntetett meg. VI. Pius 1782-ben hogy rávegye Józsefet a rendeletek visszavonására Bécsbe látogatott, ezt az eseményt szokták "fordított canossa-járásként" emlegetni, ezzel utalva IV.
Ezért is nevezték "kalapos királynak". 1781-ben hozott cenzúrarendelete kivette a sajtó ellenőrzésének jogát az egyház kezéből, s egy bécsi könyvvizsgáló bizottság kezébe adta. 1781 októberében kelt egyik legfontosabb rendelete, a türelmi rendelet: nem adott ugyan vallásszabadságot a nem katolikusoknak, de az állampolgári jogok gyakorlásában és a hitvallásnál nem számított többé a felekezeti hovatartozás (ezzel mintegy megpróbálta felszámolni a vallási diszkriminációt). Oly nagymértékben avatkozott bele az egyházi, vallási ügyekbe, hogy az már a pápának is aggodalomra adott okot (többek között korlátozta a vallási ünnepeket). VI. Piusz pápa 1782-ben maga utazott Bécsbe, hogy beszéljen vele, de József nem változtatott politikáján (ez volt a "fordított Canossa-járás). 1784-ben Bécsbe vitette a Szent Koronát (ezzel a lehető legmélyebb sebet ejtve a magyar nemesség lelkén); és ebben az évben megszületett nyelvrendelete is, amely a latin s egyben a nemzeti nyelvek rovására a németet teszi általánossá.
Mikor volt a híres Canossa járás? 1077-ben IV. Henrik a megszorításoknak köszönhetően arra a következtetésre jutott, hogy sokkal jobb döntés lenne számára, ha bocsánatot kérne a pápától. Ezzel a király azt akarta elérni, hogy VII. Henrik visszafogadja őket a katolikus egyházhoz. Fontos megemlíteni, hogy a három napos bocsánatkérés után kibontakozó béke nem tartott sokáig. Ugyanis hónapokon belül kiújultak a harcok a két fél között. Mi a történet tanulsága? Gondoljunk csak bele, hogy a mai politika mennyire számít "tiszta játéknak". Valóban az lenne, vagy sem? Sokszor a mai politikusok csupán látszatból kérnek bocsánatot bárkitől is. Hiszen, sokan hintapolitikát folytatnak, és titkon több nagyhatalommal is megpróbálnak szövetségre lépni. Hogyan alakult Európa történelme mindennek köszönhetően? Nagyon sok változáson ment keresztül a világ a Canossa járás után. A világ alapvetően megértette azt, hogy mennyire fontos bocsánatot kérni, ha valaki hibázik – és ezt a példát azóta is sok ember igyekszik követni.