A kertészeti ágazatot érintő üzemkorszerűsítési eredményekről, valamint a támogatási és fejlesztési lehetőségekről tartott előadást Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon – tájékoztatta az Agrárminisztérium szerdán közleményben az MTI-t. Az elmúlt időszakban jelentős támogatási lehetőségek nyíltak meg fejlesztésre mind a zöldség-, mind a gyümölcságazat számára. Közel 2 millió négyzetméter új növényházi felületet létesülhet, ebből új üvegházként közel 900 000 négyzetméter, ami képes az egész évben biztosítani azt a fogyasztási igényt, amely a hazai lakosság számára nélkülözhetetlen. Azt gondolom, hogy ez komoly eredmény, közel 90 milliárd forint értékben – jelentette ki Papp Zsolt György. A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár elmondása szerint a kertészeti ágazatban az egyik legmeghatározóbb az üzemkorszerűsítés, a kertészeti gazdaságok technológiai megújulásához segítséget nyújtó kiírás alapján 2600 vállalkozás újíthatja meg a gépparkját.
Túlságosan Budapestre, illetve néhány nagyváros térségére, valamint meghatározóan csupán két szektorra, az autóiparra és – újabban – a hadiiparra összpontosul a gazdaságunk -emelte ki. Majd rátért arra, hogy ezzel szemben Magyarországnak van egy olyan iparága, amelyben az adottságait és a hagyományait tekintve is versenyképes lehetne az európai, különösen pedig a közép-európai gazdasági versenyben. Ez az iparág a tágan értelmezett mező- és élelmiszergazdaság. Ennek történelmi léptékű – a hazai, az uniós és a piaci forrásokkal együtt mintegy 9000 milliárd forintból megvalósuló – fejlesztése gazdaságilag erősebbé, társadalmi szempontból polgárosultabbá és jobban integrálttá, a biztonságos hazai élelmiszer révén egészségesebbé, a korszerűbb víz- és földgazdálkodás révén pedig zöldebbé és fenntarthatóbban fejlődővé tenné Magyarországot -fogalmazott a politikus. A fejlesztéspolitikai fordulat végrehajtására, tehát a felzárkózásra a következő évtized kínálja a magyar történelem eddigi legnagyobb lehetőségét.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója kijelentette: a magyar zöldség-gyümölcs termesztő nemzet. Ahhoz, hogy ez az ágazat biztonságban, stabilan tudjon fejlődni, a legfontosabb a belföldi fogyasztás szintjének tartása. Felidézte: az AMC három gyümölcs termékpálya esetében: meggy, dinnye és alma esetében végzett fogyasztásösztönző kampányokat, amelyek alkalmazkodtak a kor kihívásaihoz. Az egészséges táplálkozás elképzelhetetlen napi gyümölcsfogyasztás nélkül, az elmúlt időszakban javultak az itthoni adatok, de fontos növelni a fogyasztási szintet – tette hozzá. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a termelési tendenciákról és a zöldség-gyümölcs termelést érő kihívásokról osztotta meg gondolatait. A FruitVeB ügyvezető igazgatója, Kelemen Péter pedig a zöldség-gyümölcs marketing fogyasztási oldaláról tartott előadást – tájékoztatott a szaktárca. borítókép illusztráció, pixabay
A Fidesz-KDNP képviselő-jelöltje szerint az agrárszektor fejlesztése a pandémia alatt a nemzeti szuverenitással összefüggő kérdéssé vált. A politikus azt is kiemelte, hogy minden agrárfejlesztés egyben vidékfejlesztés is, és ezt,, a nagyvároson kívül élőknek aligha kell magyarázni. " Szerinte a pandémia,, megmutatta, hogy a nemzeti önellátó képesség milyen fontos még a globalizált gazdaság, illetve az európai közös piac keretei között is. " Meglátása szerint akkor lehet erős a nemzetállamok Európája, ha minél több területen szerzi vissza egy ország a szuverenitását – nem csupán a banki és az energiaszektorban, hanem az önellátásban is., Az tehát, hogy a magyar állam újra képes legyen jó minőségű és egészséges élelmiszerrel önállóan ellátni minden polgárát. Lázár szerint tovább tetézi a vidékfejlesztés fontosságának tényét, hogy Trianon óta minden kormány a,, Budapest-ország" kísértésével szembesül. A baloldal érve arra, hogy a GDP jelentős része NAgy-Budapesten termelődik,,, inkább tünet", ami rámutat arra, hogy a vidék hátrányosan megkülönböztetett.
Hozzátette, hogy szerinte a vidékfejlesztés egyúttal integrációs politika is, mivel,, az érintett térségekben felülreprezentált cigányság tagjai különösen nagy arányban részesülnek azokból a hátrányokból, amelyeket a nagyvárosnehéz fejlesztéspolitika elmúlt egy évszázada okozott a vidéki Magyarországnak. ". A térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy Nemcsak európai, hanem magyar kohéziós politikára is szükség van tehát. Olyan fejlesztési tervre, amely képes fölzárkóztatni a vidéket az ország legfejlettebb településeihez. Kitért arra is, hogy Ha ugyanis a polgári Magyarországot nem csupán politikai terméknek kell tekinteni, hanem lelkesítő közös víziónak, egy minden magyar ember által a lakóhelyén elérhető jognak és életlehetőségnek. Biztosítanunk kell azt, ami a polgári életminőség megteremtéséhez és megtartásához szükséges -hangsúlyozta Lázár János később rátért a közoktatás kérdéseire, miszerint a közoktatásnak a fiatal családok helyben maradásához szükséges szintjét, bölcsődei és óvodai ellátást, nemcsak alsó, hanem felső tagozatos járási iskolát is biztosítani kell a vidéken.
Kedves Olvasóm! Papp Miklós, görög katolikus atya neve nem volt ismeretlen előttem. Egy kedves házaspár ismertette meg velem egyik ugyancsak zseniális előadását. Amikor a párkapcsolati sorozatomban írtam régi olvasott élményeim alapján a szeretet hármas arcáról – erósz, filia, agapé – akkor még nem reméltem, hogy az akkori tudásomnál sokkal magasabb szinten fogom visszahallani ezen a 777 blog által létrehozott offline találkozón. Köszönet érte a 777 blognak! Már megint nagy értéket nyújtanak át nekünk. Ez az előadás tömény értékcsokor. Rengeteg benne a megszívlelendő és szemléletalakító gondolat. Egy egészséges gondolkodású, mélyen Istenbe ágyazott ember beszél róluk. Azért nem írok róla többet, hogy mi tetszett belőle, mely gondolatok fogtak meg, mert szeretném, ha te magad ragadhatnád meg azt, mi az, ami éppen neked szól belőle. Én már az első percek után elkezdtem magamban hálát adni, hogy ma ezt az ajándékot tette elém Isten, és ezzel táplál. Papp miklós felesége zsuzsa. Tápláljon téged is, kedves Olvasóm! Aki pedig a párkapcsolati sorozatomat olvasta, feltétlenül ajánlott ezt megnéznie, mert nagyon hasznos tartalommal gazdagodik általa.
arczk., M. Népvilág 8. arczk., Koszorú III. Kiszlingstein Könyvészete. Pallas Nagy Lexikona XIII. 791. l. Ferenczi Zoltán, A kolozsvári nyomdászat története. Kolozsvár, 1896. 107. lap. Armenia 1897. arczk. és gyászjelentés.
Írásai [ szerkesztés] Beszélyei a Vasárnapi Ujságban (1858., 1860), a Hölgyfutárban (1858-1861)., a Két Garasos Ujságban (1859), a Kolozsvári Szinházi Közlönyben (1859-1868), a Képes Újságban (1859-60), a Családi Körben (1863) és saját lapjaiban jelent meg; cikkei a Történeti Lapokban (I. 1874-75. Az 1848-49. román mozgalmak történetéhez, Mikor lesz hirlapkönyvtárunk?