Hideg préda 1-2 A slasher műfaj, főleg a 80-as években virágzott, elsőként a Texasi láncfűrészes mészárlás, majd a Péntek 13. és így sorban. Ideje volt, hogy Európa is megkapja a maszkos, szerszámos mészároló gépét. Advent második vasárnapjának alkalmából két téli remeket hoztam el Nektek Norvégiából. Hideg préda 2 teljes film magyarul. A Hideg préda (Fritt vilt - 2006) egy norvég horror franchise, mely a nagy elődökből építkezik, mégsem vált egy B - kategóriás mezei horrorrá. Mint minden slasher, ez a film is öt fiatal, egyetemistára fókuszál, akik elmennek a szünidőre kikapcsolódni. Esetünkben is megvan a jól bevált felállás; a veterán szerelmespár Jannicke és Eirik, a friss turbékolók, Mikal és Ingunn, illetve a kötelező egyedülálló Humor Herold Morten Tobias. Kis csapatunk a hegyekbe indul síelni, de egy baleset miatt bekényszerülnek egy elhagyatott szállodába. A kötelező lerészegedés és bulikázás után persze szembesülnek a gyilkossal. Egy óriási, eszkimó ruhába öltözött férfi tör rájuk, egy csákánnyal. Olyan, mintha Kurt Russell jött volna át a Dologból.
Hideg préda 2. (2008) Cold Prey 2 Kategória: Dráma Horror Misztikus Tartalom: 2006 telén néhány fiatal szembesült a brutális véggel Jotunheimen hegyei között. Miután egyiküket baleset érte, az elhagyott szállodában egy pszichopata gyilkos terrorizálta őket. Csak egyetlen lány élte túl a mészárlást. Az átfagyott, sebekkel borított Jannicke megpróbál visszajutni a civilizációba. A sokkos lányra Ole talál rá, és beviszi a helyi kórházba, ahol a barátnője, Dr. Camilla dolgozik. A rendőrök nem nagyon hisznek a lánynak, ám az elbeszélése alapján végül rátalálnak Jannicke barátainak, illetve a pszichopata gyilkos holttestére. A tetemeket a kórház hullaházába szállítják. Hideg preda 2 resz videa. Dr. Herman feléleszti a sorozatgyilkost...
Értékelés: 78 szavazatból Jannicke és Eirik a barátaikkal, Mikallal és annak barátnőjével, Ingunn-nal, valamint Morten Tobiasszal snowboardozni mennek Jotunheimen hegyei közé. Morten Tobias balestet szenved, eltöri a lábát. Mivel a kocsijuk túl messze van, hogy még a sötétedés beállta előtt visszaérjenek, arra kényszerülnek, hogy menedéket keressenek az elhagyott szállodában. Rájönnek, hogy a szállodát még 1975-ben zárták be, miután a tulajdonos fia eltűnt a hegyekben. Ám kiderül, hogy a szállodában rajtuk kívül van még valaki. Egy pszichopata gyilkos kezd vadászni rájuk. A fiatalok megpróbálják megvédeni magukat, ám a kis csapat létszáma egyre fogy. Hideg Préda 2. (Fritt Vilt 2.) | Sorozatportal. Stáblista: Linkek:
"Szerencsésnek érzem tehát, amiért kiálltam a klasszikus anyagok mellett, s közben látom azt a borzasztó nagy igazságtalanságot és hazugságot, ami ezt az ügyet övezi" – vallja meg Párkányi Raab Péter. A határnyitás történelmi évfordulóján megnyitott tárlatáról szólva adja magát a visszanyert szabadság kérdése, s annak mérlegelése, hogy akár az alkotói szféra, akár a nemzet mennyire tudott élni ezzel a szabadsággal. Erre a kérdésre reagálva Párkányi Raab Péter visszaidézi, micsoda óriási tett volt, hogy egy olyan helyzetben, amikor mi, magyarok nem tudtunk kilépni, hiszen nem volt egy "nyugati" Magyarország, ahová távozhattunk volna, szabad utat engedtünk sorstársainknak, akiknek volt hová menekülniük, s mi segítettük őket a szabadságukhoz. Erre visszagondolva is büszkeséggel tölti el őt, hogy magyarnak tudhatja magát. Ami viszont a megkapott szabadságot illeti, így, az idő előrehaladtával tudjuk, hogy ez idővel újabb korlátokat jelent. Ha megszabadulsz egy problémától, a helyére kerül egy másik: ha kilép a képből az ellenség, egy jóval nagyobb lép a helyébe.
Művészetpolitikai hazugságok 2019. 08. 29. 10:48 Párkányi Raab Péter mindig kitartott a bronz vagy a kő használata mellett, s az idő őt igazolta. A műanyagok használatát feleslegesen istenítették, s ráadásul az újabb anyagokból készült művek ötven év után elkezdtek széthullani. Ami 1989-ben történt, óriási jelentőségű esemény volt: mert egy rab nép nyitott utat egy másik rab népnek. Az évek során egyre inkább átérzem ennek a jelentőségét – fogalmazott a páneurópai piknik 30. évfordulója alkalmából megrendezett esemény kapcsán a Figyelőnek adott interjújában Párkányi Raab Péter szobrászművész, akinek Melocco Miklóssal nyílt közös tárlata az esemény helyszínén. Mint visszaidézte, a határnyitásról a televízióból értesült. Az egész egy fura helyzet volt, mint ahogy maga a rendszerváltás is, ahogy ezt 18-19 évesen fel lehetett fogni – tette hozzá, elismerve azt is, hogy ők akkor még nagyon érintőlegesen érezték csak át ennek a jelentőségét. A Szovjetunió felbomlását azért megünnepelték, de például a náluk két-három évvel fiatalabbak nem értették, hogy minek örülünk.
Párkányi Raab Péter azonban nem válaszolt kérdéseinkre: a műterme előtt autóba pattant, és elhajtott. Mivel reméltük, hogy a művész mégis feltár néhány részletet a nyilvánosságnak munkájáról, a háza előtt, az amúgy nyitott kertben vártuk, egyik munkásával beszélgetve. Párkányi tíz perccel később újra megjelent, válaszok helyett vállunknál fogva kivezetett minket, majd rendőrrel fenyegetett, mondván, behatoltunk a magánterületére. A biztonsági szolgálattal jegyzőkönyvet is felvetetett az esetről, amelyben azonban nem tette világossá, hogy: azért titkolózik, mert még semmi nincs kész a műből, azért titkolózik, mert az emlékmű már rég kész van, azért titkolózik, mert szerinte senkinek semmi köze hozzá, hogy min dolgozik közpénzből, közterületre, a köz akaratát közvetítő kormány felkérésére. Annyi biztos, hogy nagy nyüzsgés nem volt a műterem körül, és hogy Párkányi úr kedveli a rendet, továbbá a jó minőségű bőrkabátokat.
Pedig éppen az ellenkezője történik annak, mint amit állítanak. Nagyon ügyesen tudnak bizonyos körök félrekommunikálni. Balassagyarmattal való kapcsolata? Rendkívül jó. Ha Balassagyarmatra megyek, most is olyan, mintha hazamennék. A lelkem egy kicsit mindig Gyarmaton van, akárcsak a baráti köröm, mely ott maradt. Egy kis történetet elmesélek: Csach Gábor, a polgármester úr mondta egyszer, milyen szép dolog, hogy valahányszor interjút kérnek tőlem országos médiában, akkor mindig megemlítem azt, hogy Balassagyarmaton születtem. Tulajdonképpen én ezt észre sem vettem. Ez elárulja, hogy milyen fontos számomra a szülővárosom. Állandó támadások kereszttüzében áll. Meg lehet ezt szokni? Érdekes és nagyon összetett dolog. A leghangosabb a Szabadság téri ügy. Nem szívesen mondanék le róla. Ha az nem velem történt volna meg, hanem egy másik művésszel, akkor valószínűleg irigy lennék rá. Ez biztos furcsán hangzik. Rengeteget tanultam abból a történetből, ahogy sok mindent láttam előtte, ami miatt akkor azt kezelni tudtam.
ker., Diana park, 2000) Magyar forradalmak emlékműve (kő, Kisszállás, 1998) 1996 a Tudomány éve (kő, bronz, Flagstaff-USA, 1996) Áldozati emlékmű (bronz, márvány, gránit, Szombathely, Március 15. tér, 1995) Fábián Dezső, Kárpáti György (bronz, kő, Budapest-FTC Sportcentrum, 1994) IV.