"Egy fényt, egy súgárt, s egy képet fest az Igazság: / Mégis ezerképpen tűnik előnkbe nekünk" – hangzik a vers részlete, amely szépen rezonál a képekre. Psyché egy prizmán át nézi a világot, ami fontos tudományos eszköz és optikai játék volt a korban. Az üveg által megtört fény színekre bomlik, különös táncot jár a hétköznapi tárgyakon és Nárcisz arcán. A következő pillanatban már egy bálban, majd egy lóverseny helyszínén járunk, amelyek tipikus eseményei az ábrázolt történeti időszaknak. Ilyen sokszereplős jeleneteket csak egy megfelelő anyagi háttérrel rendelkező produkció keretei között lehetett elkészíteni, nagyszabású díszletek és korhű kosztümök felhasználásával. A lóverseny önmagában is nagyon látványos, de a lila és barna színekkel játszó, szűrővel létrehozott lírai képi világ túlmutat a realizmuson. Olvass tovább! Fazekas Eszter: Az újjávarázsolt Psyché. Kamaraszínház – Psyché és Nárcisz | Laffert Kúria - Dunaharaszti. Filmkultúra, 1998. Szilágyi Gábor: A látvány ereje, Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché. Filmkultúra, 1980/6, 19-22. Mátyás Győző: Zseniálisan rossz film?, Még egyszer a Psychéről.
Érettségi után a szegedi egyetemen idegenforgalmat tanultam, de hamar kiderült, hogy semmi közöm hozzá, csak időpocsékolás… De hogy mit is csinálnék szívesen, azt nem tudtam. Felköltöztem Pestre, elkezdtem színházba járni, és úgy éreztem: megtaláltam. Ettől kezdve tudatos lettem: csatlakoztam egy amatőr színtársulathoz, akikkel előadtuk a Liliomot, részt vettem a Katona József Színház ifjúsági programjában, jártam mozgásszínházi kurzusra is. Nárcisz és psyché teljes film. Az írás is érdekelt, ezért a filmdramaturg szakot is megpróbáltam a Színművészetin – sikertelenül. Pest mellett Kaposvárra is felvételiztem színésznek, és Vidnyánszky Attila vett fel az osztályába. Azóta érzem életemben először, a sok kétség és nehézség ellenére, hogy a helyemen vagyok. Fülp Tamás: ".. kellett találnom, hogy mi a közös bennem és ebben az egocentrikus, pátosszal teli és nárcisztikus poétában, és érdekes volt figyelnem azt is, ahogy hét eltérő személyiségű lány játssza szerelmét, Psychét. " – Azzal, hogy már másod éven bekerültünk a Nemzetibe, sokat tanultunk.
Lónyay Erzsébet sorsa – még ha fikció is – a korszak tipikus női sorsa. Tehetsége a legnagyobbak közé predesztinálná, érvényesülni mégiscsak szépségével tud. Már kicsiny gyermekkorától folyamatosan úton van, családja és pártfogói kézről kézre adják. Gyermekkori pajtásával, Ungvárnémeti Tóth Lászlóval mindig rosszkor, rossz helyen találkozik, így bontakozó szerelmük sohasem teljesedhet be, mindig plátói marad. Csak a halálban van esélyük az egyesülésre. Psyché - Alapfilmek. Zene: Ágoston Máté Díszlet: Kreisz Dorka Jelmez: Kovács Klaudia Plakát: Farkas Márió Dramaturg konzulensek: Szemes Péter és Pásztó András A rendező munkatársa: Heim Dorka Rendező: Kaj Ádám
Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel. Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel. A kávézó, a mozi nyitvatartási ideje alatt ismét üzemel. © Uránia Nemzeti Filmszínház Az Art-Mozi Egyesület tagmozija
A két művész 1981-től Zuzu-Vető néven szerzőpárost alkotnak, és a 80-as években számos külföldi kiállításon is szerepeltek. A képeken az Új traktor üzemiroda című kiállításuk látható, ahol a filctollal rajzolt rajzaikat, festményeiket "lehetetlen helyeken" állították ki, radiátoron, földön például, és a kiállításmegnyitón dobozzal a fejükön vettek részt. A Zuzu-Vető-korszakot két másik, nagyobb méretű Ferrrari print is megjeleníti, mindkettőn Zuzu-Vető-képek láthatók. A Halott – Elveszett címűn egy elveszett Zuzu-Vető-kép, a Hó Boy, és Dénes József Dönci, Vető János zenésztársa, az Európa Kiadó és a Balaton fiatalon meghalt gitárosa látható. Kezében egy gitárral, ami szintén "halott". Erről a hangszerről szól Sőth Sándor Johnny gitár című filmje, amelynek írója, főszereplője Vető János. A film zenéjét feleségével, Maria Lavman festőművésszel együtt készítették. ORIGO CÍMKÉK - Nárcisz és Psyché. A Bordure á la Boh è me címűn, Sóskuti Tibor Sosó fotóján a megsemmisült Zuzu-Vető-kép előtt Kozma György áll, aki a képen látható felirat szerint éppen Trabantot hallgat, és akinek Elmúlik című dalát Hunyadi Károly zenéjével a Balaton és az Európa Kiadó tette híressé.
Összefoglaló A nagy angol mesemondó talán legismertebb műve az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének. Karácsonyi történetek - Charles Dickens - könyváruház. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében, amelynek adaptációival (több tucat megfilmesítés, hangjáték, színpadi változat) évről évre találkozhatunk karácsony táján. A mű első megjelenésétől fogva óriási népszerűségnek örvend, s részben ezért Dickens a következő huszonöt évben még sok más karácsonyi-újévi történetet írt. A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet - Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) - tartalmaz, magyarul utoljára 1958-ban jelent meg egy kötetben. Most új fordításban adjuk közre ezt az örökzöld gyűjteményt.
A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet - Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) - tartalmaz, magyarul utoljára 1958-ban jelent meg egy kötetben. Most új fordításban adjuk közre ezt az örökzöld gyűjteményt. Rövid leírás...