A fekete retek egy olyan igazi Ăz- Ă©s vitaminbomba, aminek jĂłtĂ©kony egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄsairĂłl, felhasznĂĄlĂĄsĂĄrĂłl csak kevesen tudnak, azonban a fekete retek kĂ©tsĂ©g kĂvĂŒl a tĂ©li idĆszak egyik legegĂ©szsĂ©gesebb, leghasznosabb gyĂłgy- Ă©s zöldsĂ©gnövĂ©nye. CikkĂŒnkben a fekete retek termesztĂ©sĂ©rĆl Ă©s felhasznĂĄlĂĄsĂĄrĂłl ĂĄrulunk el hasznos tudnivalĂłkat: tudd meg, a fekete retek mikor Ă©rik, fekete retek hol kaphatĂł, mikor van szezonja a fekete retek fogyasztĂĄsĂĄnak! HĂłnapos retek vetĂ©se magrĂłl, gondozĂĄsa, fĂ©nyigĂ©nye - Ankert - Anna kertje. Fekete retek mikor fogyasszuk, mikor terem a fekete retek Ă©s hogyan tartĂłsĂthatĂł a fekete retek tĂ©lire? Milyen fekete retek recept elkĂ©szĂtĂ©sĂ©t ajĂĄnljuk olvasĂłink szĂĄmĂĄra, hogy a tĂ©li, zöldsĂ©gekben- Ă©s gyĂŒmölcsökben szegĂ©nyebb idĆszakban is bevihessĂŒk szervezetĂŒnkbe az elĆĂrt napi rost-, vitamin- Ă©s ĂĄsvĂĄnyianyag-mennyisĂ©get. ĂrdekessĂ©g, hogy a fekete retek gyĂłgyhatĂĄsa sem elhanyagolhatĂł: mind a nyers fekete retek, mind a fekete retek csepp fogyasztĂĄsa segĂt a kivĂĄlasztĂł- Ă©s emĂ©sztĆrendszerĂŒnknek a normĂĄl mƱködĂ©s fenntartĂĄsĂĄĂ©rt. Milyen növĂ©ny a fekete retek?
Akkor kezdjĂŒk szedni, amikor a szabadföldön mĂĄr elfogyott a retek.
Ahogy nĆnek a nagyobb gumĂłkat hĂșzzuk ki elĆször, ezzel is helyet biztosĂtva a maradĂłk növekedĂ©sĂ©nek. A retek legjelentĆsebb kĂĄrtevĆje a gyökĂ©rlĂ©gy, de a földibolha is igen kĂĄrtĂ©kony szĂĄmĂĄra. A földibolha a levelek nedvĂ©t szĂvja ki, a leveleken megjelenĆ kifehĂ©redett foltok jelzik a jelenlĂ©tĂ©t. Hideg vizes permetezĂ©ssel mĂ©g gyĂ©rĂthetĆk, ha idejĂ©ben Ă©szrevesszĂŒk Ćket. 11. hĂ©t: A hĂłnapos retek az elsĆ melegĂĄgyi növĂ©ny - BĂĄlint gazda kertje | BĂĄlint gazda kertje. A gyökĂ©rlĂ©gy lĂĄrvja a gumĂłkban talĂĄlhatĂł meg, a jĂĄratai nyomĂĄn. EllenĂŒk vĂ©dekezni Ășgy lehet, hogy a magvetĂ©skor kihĂșzott barĂĄzdĂĄba talajfertĆtlenĂtĆszert kell szĂłrni. A legismertebb hĂłnapos retek fajtĂĄk A legismertebb fajtĂĄk a szabĂĄlyos, gömb alakĂș, Ă©lĂ©nk piros szĂnƱ, fehĂ©r hĂșsĂș fajtĂĄk. Ezekkel talĂĄlkozunk leggyakrabban a piacok Ă©s zöldsĂ©gesek polcain. Ezek közĂŒl a legismertebbek a Korai piros, a Korai legjobb, az ĂriĂĄs vajretek Ă©s a JĂ©gcsapretek. Ărdemes a szezonban napi rendszeressĂ©ggel fogyasztani belĆlĂŒk, ugyanis a retek hatĂĄsa a szervezetre igazĂĄn jĂłtĂ©kony. Vissza a kategĂłria cikkeihez
TalajigĂ©nye: igazĂĄn jĂł minĆsĂ©gƱ gumĂł közĂ©pkötött hordalĂ©ktalajon terem. Nagyon fontos a mĂ©lymƱvelĂ©s, a talaj beĂ©rlelĂ©se. TĂĄpanyagigĂ©nye: Ćsszel 5-6 kg/m 2 szerves trĂĄgya, 30 g/m 2 kĂĄlisĂł Ă©s 20 g/m 2 szuperfoszfĂĄt. VĂĄltozĂ©konysĂĄga, fajtĂĄi. 'Erfurti kerek fekete'. ' Szentesi javĂtott kerek fekete ' (FJ): finom megjelenĂ©sƱ, közepes lombozatĂș, gömb alakĂș, mĂ©lyfekete hĂ©jĂș, fehĂ©r, tömött hĂșsĂș, jĂłĂzƱ, 90 napos tenyĂ©szidejƱ. EgyĂ©b vĂĄltozatok is vannak, de ezek kevĂ©sbĂ© jelentĆsek. TermesztĂ©se. FĆ- vagy utĂłnövĂ©nykĂ©nt termesztjĂŒk. ElĆnövĂ©nyei a korĂĄn, jĂșnius vĂ©gĂ©ig lekerĂŒlĆ trĂĄgyĂĄzott zöldsĂ©gek, pillangĂłs Ă©s egyĂ©b növĂ©nyek. Talaj-elĆkĂ©szĂtĂ©se. MĂ©lyen megmunkĂĄlt (mĂ©lyszĂĄntĂĄs, ĂĄsĂĄs) laza, de ĂŒlepedett talaj, a szĂŒksĂ©ges tĂĄpanyag kijuttatĂĄsa (nyĂĄron mƱtrĂĄgya formĂĄjĂĄban). HelyrevetĂ©se: jĂșlius közepĂ©n nedves talajba 2-3 cm mĂ©lyen rĂłnĂĄkba vetjĂŒk. TĂ©ny Ă©szterĂŒlete 30-40 x 5-7 cm (beĂĄllott növĂ©ny). VetĆmagszĂŒksĂ©glete 2-3 cm-enkĂ©nt ejtve a magvakat 90-170 mag/m 2 (1-2 g/m 2). MĂ©g aktuĂĄlis a tĂ©li zöldsĂ©gek vetĂ©se! – Ăko-völgy AlapĂtvĂĄny. ĂpolĂĄsa: talajporhanyĂtĂĄs, gyomlĂĄlĂĄs, egyelĂ©s.
FagytƱrĂ©s Az alacsony hĆmĂ©rsĂ©klettel Ă©s ĂĄrnyĂ©kkal nem lehet huzamosabb ideig "becsapni", ha nem kap kellĆ mennyisĂ©gƱ fĂ©nyt, nem lesz Ă©rtĂ©kelhetĆ gumĂłkĂ©pzĆdĂ©s Ă©s kĂ©sz. Ha valamilyen oknĂĄl fogva zordra vĂĄltozik az idĆ, csĂrĂĄs korĂĄban elviseli gond nĂ©lkĂŒl a -3 C fokot, kifejlett korĂĄban pedig egĂ©szen -6C fokig kĂĄrosodĂĄs nĂ©lkĂŒl megĂșssza a fagyos napokat. VĂzigĂ©nye A hĂłnapos retek vĂzigĂ©nye a fejlĆdĂ©si szakaszoktĂłl fĂŒggĆen vĂĄltozik, de alapvetĆen nagynak mondhatĂł. A csĂrĂĄzĂĄsi idĆszakban roppant sok vĂzre van szĂŒksĂ©ges, kikelĂ©se utĂĄn egĂ©szen a gumĂłkĂ©pzĆdĂ©sig megelĂ©gszik kevesebbel, majd mikor elkezd kialakulni Ă©s növekedni a gumĂł, ismĂ©t nagy mennyisĂ©gƱ vĂz szĂŒksĂ©ges a megfelelĆ fejlĆdĂ©shez, a jĂł eredmĂ©ny elĂ©rĂ©sĂ©hez. Ha a talajt a hĂłnapos retek ĂŒltetĂ©se, vetĂ©se elĆtt tĂĄpanyaggal akarjuk feltölteni, azaz trĂĄgyĂĄzni akarjuk, akkor nagyon fontos odafigyelni, hogy semmikĂ©ppen ne kerĂŒljön klĂłr a talajba. A retek Ă©rzĂ©keny a klĂłrra. Talaj elĆkĂ©szĂtĂ©se A retek földjĂ©t 5-20 cm mĂ©lysĂ©gig kell megdolgozni, a rotĂĄciĂłs kapa nagyon kivĂĄlĂł eszköz ennek kivitelezĂ©sĂ©re, de ha nem tĂșl nagy terĂŒletrĆl van szĂł, akkor az ĂĄsĂĄs, kapĂĄlĂĄs is megfelelĆ lehet.
KivĂĄlĂłan tĂĄrolhatĂł, a kisebb fagyokat kĂĄrosodĂĄs nĂ©lkĂŒl elviseli, Ă©s jĂłl beilleszthetĆ a zöldsĂ©ges vetĂ©sforgĂłkba mĂĄsodnövĂ©nykĂ©nt. RetektermesztĂ©sĂŒnkre Ă©s -fogyasztĂĄsunkra az idĆszakossĂĄg Ă©s a szezonjelleg jellemzĆ. Keveset eszĂŒnk, Ă©s a fogyasztĂĄs jelentĆs rĂ©sze is egy szƱk, mindössze nĂ©hĂĄny hetes tavaszi idĆszakra korlĂĄtozĂłdik, az Ă©v többi hĂłnapjĂĄban a termelĂ©s Ă©s a kereslet minimĂĄlis. A nĂĄlunk nĂ©pszerƱ, piros gumĂłjĂș, közel gömb alakĂș hĂłnapos retek a nyĂĄri hosszĂș nappalok Ă©s a nagy meleg hatĂĄsĂĄra gyorsan magszĂĄrba megy, ezĂ©rt termesztĂ©se nem lehetsĂ©ges, csak kora tavasszal Ă©s Ćsszel, augusztus közepĂ©tĆl. JĂșlius vĂ©gĂ©n, augusztus elejĂ©n viszont vethetĆk az Ćszi-tĂ©li fajtĂĄk, amelyek lĂ©nyegesen nagyobb gumĂłt fejlesztenek, tenyĂ©szidejĂŒk is hosszabb, kb. hatvan-szĂĄz nap. A tĂĄrolĂĄs retkek ĂĄsvĂĄnyisĂł-tartalma jelentĆs â fotĂł: Pixabay Ezek a fajtĂĄk nemcsak tömegĂŒkben Ă©s szĂnĂŒkben, de botanikailag is kĂŒlönböznek a tavasszal termelt hĂłnapos retektĆl â mĂg azok gazdasĂĄgi Ă©rtelemben vett termĂ©se szĂĄrgumĂł, addig az Ćszi-tĂ©li retkek termĂ©sĂ©nek kialakulĂĄsĂĄban a gyökĂ©r is rĂ©szt vesz.
Mebendazole MagyarorszĂĄgon csak vĂ©nyre kaphatĂł. Tartsa be a higiĂ©niĂĄs elĆĂrĂĄsokat, ahogy az a fentiekben ĂĄll. FĂ©reggyerek, KukacossĂĄg mĂĄskĂ©pp â cĂ©rnagiliszta fertĆzĂ©s kezelĂ©se homeopĂĄtiĂĄval OrsĂłfĂ©reg Ascaris Az orsĂłfĂ©reg-fertĆzĂ©s is kezelhetĆ mebendazollal. OrsĂłfĂ©reg fertĆzĂ©sben az adagolĂĄs: hĂĄrom napon keresztĂŒl napi kĂ©tszer egy tabletta. Ha hĂĄrom hĂ©t mĂșlva mĂ©g mindig ĂŒrĂŒl fĂ©regdarab, akkor ismĂ©telje meg a kĂșrĂĄt. BĂ©lfĂ©rgessĂ©g tĂŒnetei Ă©s kezelĂ©se a gyerekeknĂ©l - FĂ©rgek a gyermeki tĂŒnetek szĂ©kletĂ©ben UborkamagkĂ©pƱ galandfĂ©reg Dipylidium caninum - csak egyszerƱen BĂ©lfĂ©rgek, bĂ©lfĂ©rgessĂ©g Milyen parazitĂĄk Ă©lhetnek a beleinkben Ă©s milyen panaszokat okozhatnak? BĂ©lfĂ©rgessĂ©g tĂŒnetei Ă©s kezelĂ©se a gyerekeknĂ©l - Lapos parazitĂĄk emberi kezelĂ©s. BĂ©lfĂ©reg: okok, tĂŒnetek, kezelĂ©s - HĂĄziPatika - BĂ©lfĂ©reg tĂŒnetei gyereknel BĂ©lfĂ©rgessĂ©g tĂŒnetei Ă©s kezelĂ©se - HĂĄziPatika Ha terhes, akkor kĂ©rje ki a hĂĄziorvosa tanĂĄcsĂĄt. GalandfĂ©reg Ha Ășgy gondolja, hogy galandfĂ©reg fertĆzĂ©se van, akkor legjobb, ha orvoshoz fordul. Milyen esetben jobb, ha orvoshoz fordul? Csak semmi pĂĄnik, Ăgy kezeld!
Az ĂĄllatok nem megfelelĆ tartĂĄsa, a fĂ©regtelenĂtĂ©s elmulasztĂĄsa, a vĂĄgĂĄst követĆ ĂĄllatorvosi ellenĆrzĂ©s elmulasztĂĄsa ugyancsak növeli a kockĂĄzatot. A hentesnĂ©l Ă©s a boltokban vĂĄsĂĄrolt hĂșsĂĄru elvileg mindig ellenĆrzött, ezt a procedĂșrĂĄt inkĂĄbb a hĂĄzi vĂĄgĂĄsoknĂĄl szoktĂĄk elmulasztani. Az emberek bĂ©lfĂ©rgessĂ©gĂ©t többnyire hengeres fĂ©reg okozza, ĂĄltalĂĄban ez talĂĄl az emberben vĂ©gleges gazdĂĄra. Ezek ugyan a bĂ©lben Ă©lĆsködnek, de vannak olyan tĂpusĂș fĂ©rgek is, amelyek mĂĄs szervekben vernek tanyĂĄt. HĂĄnyinger, fogyĂĄs, hasmenĂ©s - tĂŒnetek, amik bĂ©lfĂ©rgessĂ©gre utalhatnak A bĂ©lben Ă©lĆsködĆ fĂ©rgeknek nem mindegyike jelent komoly veszĂ©lyt. BĂ©lfĂ©reg tĂŒnetei gyerekeknĂ©l. Mi a bĂ©lfĂ©rgessĂ©g?. PĂ©ldĂĄul a gyermekek cĂ©rnagilisztĂĄja a vĂ©gbĂ©ltĂĄjon egyszerƱen kirajzik, ott csak kis vĂ©gbĂ©ltĂĄji viszketĂ©st okoz. Ez igazĂĄbĂłl csak feszĂŒltsĂ©get, idegessĂ©get, allergiĂĄs panaszokat, viszketĂ©st okoz, komoly felszĂvĂłdĂĄsi zavart, bĂ©lgyulladĂĄst vagy hasmenĂ©st nem. BĂ©lfĂ©rgessĂ©g tĂŒnetei Ă©s kezelĂ©se - HĂĄziPatika A MagyarorszĂĄgon elĆfordulĂł fĂ©regfertĆzĂ©sek FrissĂtve: A bĂ©lfĂ©rgessĂ©g tĂŒnetei közĂ© tartozik a hasfĂĄjĂĄs Ă©s lapos parazitĂĄk emberi kezelĂ©s puffadĂĄs is Ezzel ellentĂ©tben pĂ©ldĂĄul az orsĂłgiliszta Ă©s a bĂĄnyĂĄszfĂ©reg, a sertĂ©sbĆl Ă©s marhĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł kĂŒlönbözĆ szalagfĂ©rgek a bĂ©lben mĂĄr megtelepednek vagy abban vĂĄndorolnak, a bĂ©l falĂĄhoz odatapadhatnak.
A tĂŒdĆt elĂ©rve felköhögjĂŒk, majd ismĂ©t lenyeljĂŒk Ćket, bĂ©lfergesseg tĂŒnetei felnotteknel ismĂ©t visszakerĂŒlnek a bĂ©lbe, ahol a lĂĄrvĂĄk fĂ©rgekkĂ© fejlĆdnek, majd elkezdenek szaporodni. A kifejlett pĂ©ldĂĄnyok hossza kb. Egyetlen nĆnemƱ orsĂłfĂ©reg naponta akĂĄr ezer petĂ©t kĂ©pes lerakni, melyek ĂĄltalĂĄban az ĂŒrĂŒlĂ©kkel tĂĄvoznak, Ă©s a talajban vĂĄrjĂĄk, mĂg Ășjabb gazdaszervezetet talĂĄlnak. A bĂ©lfĂ©reg fertĆzĂ©sek tĂŒnetei többnyire enyhĂ©k. Milyen bĂ©lfĂ©rgek kerĂŒlhetnek szervezetĂŒnkbe? Jelentkezhet hasi fĂĄjdalom, hĂĄnyinger, sĂșlyvesztĂ©shasmenĂ©s. NĂ©hĂĄny esetben köhögĂ©s Ă©s enyhe lĂĄz elĆfordulhat, mikor a fĂ©rgek keresztĂŒlhaladnak a tĂŒdĆn. A bĂ©lben, nagy szĂĄmban jelen lĂ©vĆ fĂ©rgek akĂĄr bĂ©lelzĂĄrĂłdĂĄst is okozhatnak. ElĆfordul, hogy a fĂ©rgek vĂĄndorolnak az emĂ©sztĆrendszerben, bejutnak az epevezetĂ©kbe vagy a vakbĂ©lbe, Ă©s epevezetĂ©k- vagy vakbĂ©lgyulladĂĄst okoznak. A diagnĂłzist laboratĂłriumi körĂŒlmĂ©nyek között, szĂ©kletmintĂĄbĂłl ĂĄllapĂtjĂĄk meg a pete vagy a kifejlett fĂ©reg vizsgĂĄlatĂĄval. Az orsĂłfĂ©reg fertĆzĂ©s gyĂłgyszerekkel hatĂ©konyan kezelhetĆ.
PĂ©ldĂĄul, mind a diabĂ©tesz mellitus, mind a szkleroderma hatĂĄssal lehet a bĂ©lrendszer izmaira, ami teret enged milyen fĂ©rgek adnak puffadĂĄst SIBO kialakulĂĄsĂĄnak. A belekben lĂ©vĆ fizikai akadĂĄlyok, mint a mƱtĂ©tekbĆl vagy a Crohn betegsĂ©gbĆl adĂłdĂł hegek, ugyancsak kĂ©pesek abnormĂĄlis baktĂ©rium felszaporodĂĄst okozni a vĂ©konybĂ©lben. Minden fĂ©rfinak fĂ©rgek vannak? A divertikulumok, amelyek aprĂł zsebek a vĂ©konybĂ©l falĂĄban, ugyancsak össze tudjĂĄk gyƱjteni a baktĂ©riumokat, ahelyett, hogy tovĂĄbbadnĂĄk Ćket a vastagbĂ©lnek, ahovĂĄ tartoznak. Vannak olyan gyĂłgyszerek is, amelyek befolyĂĄsoljĂĄk vagy megzavarjĂĄk a normĂĄlis bĂ©lflĂłrĂĄt, mint pĂ©ldĂĄul az antibiotikumok, a savlekötĆk, Ă©s a szteroidok. FrissĂtve: Lektor: dr. KĂĄdĂĄr JĂĄnos belgyĂłgyĂĄsz ForrĂĄs: babaszoba. Ăs persze, mint milyen fĂ©rgek adnak puffadĂĄst fent mĂĄr emlĂtettem, a galandfĂ©reg jelei ok, amivel a funkcionĂĄlis orvosi klinikĂĄmon talĂĄlkozom, az a cukorban, finomĂtott szĂ©nhidrĂĄtokban Ă©s alkoholban gazdag tĂĄplĂĄlkozĂĄs. BĂ©lgĂĄzok kĂŒlönösen, ha evĂ©s utĂĄn ĂłrĂĄval jelentkezik 2.
Ilyen rizssemre emlĂ©keztetĆ fĂ©reg Ăzeket a cica ĂŒrĂŒlĂ©kĂ©ben is talĂĄlhatunk. FehĂ©r szĂnƱek Ă©s belfereg jelei mozgĂĄsra is kĂ©pesek. BĂĄr szĂĄmolni kell azzal is, hogy a bĂ©lfĂ©rgessĂ©g sok esetben felderĂtetlenek marad. A merĂ©szebb becslĂ©sek szerint pĂ©ldĂĄul hazĂĄnkban is lehetnek olyan terĂŒletek, ahol az elĆfordulĂĄs 50 szĂĄzalĂ©k fölötti. LĂ©trehozva: MĂĄrpedig a cĂ©rnagiliszta nem adja alĂĄbb, egyedĂŒl az embert tekinti megfelelĆ lakĂłhelynek. A hegyesfarkĂș bĂ©lgiliszta vagy cĂ©rnagiliszta Enterobius vermicularis valamennyi Ă©letszakaszĂĄt az emberben, de legalĂĄbbis az ember közelĂ©ben tölti. PĂ©ldĂĄul ahol a lakĂĄsokban nincs mosdĂł, ott mindenkĂ©pp nagyobb ennek esĂ©lye. A bĂ©lfĂ©rgessĂ©g diagnĂłzisa A kivizsgĂĄlĂĄst mindig az belfereg jelei tĂŒnetek, a viszketĆ bĆrpanaszok Ă©s a felszĂvĂłdĂĄsi zavarok jelei alapjĂĄn indĂtjĂĄk meg. Ugyan a vĂĄndorlĂł kĂłrokozĂłk jelenlĂ©tĂ©re mĂĄr a minĆsĂ©gi vĂ©rkĂ©p vĂĄltozĂĄsai is utalhatnak, ĂĄltalĂĄban szĂŒksĂ©g van a szĂ©klet szemrevĂ©telezĂ©sĂ©re, esetleg mikroszkĂłpos laborvizsgĂĄlatĂĄra is. A bĂ©lfĂ©rgessĂ©g okai Ă©s tĂŒnetei A fĂ©rgekkel valĂł megfertĆzĆdĂ©st ĂĄltalĂĄban a rossz higiĂ©nia, illetve a nem kellĆen ĂĄtsĂŒtött hĂșsok okozzĂĄk, a kevĂ©sbĂ© fejlett terĂŒleteken pedig az ivĂłvĂz is lehet fertĆzĂ©si forrĂĄs.