Mindenesetre Nürnbergben hamar komoly befolyásra tettek szert, kivételes, hogy 1332-től kezdve egészen 1806-ig, a város Bajorországba történő beolvasztásáig folyamatosan szerepeltek a birodalmi város 24, majd 42 tagú belső tanácsában. A kiterjedt kereskedelmi kapcsolataiknak köszönhetően a Hallerek több tagja már a középkor folyamán elhagyta Nürnberget, a 15. század végén Budán is megjelentek. II. Ruprechtet 1481-ben említették budai polgárként, két évvel később feleségül vette a szintén nürnbergi Anna Münzert, Hans Münzer budai bíró leányát. A frigy révén komoly vagyonra és persze kapcsolatrendszerre tett szert, számos alkalommal közbenjárt II. Ulászló királynál a nürnbergiek kiváltsága ügyében. Testvére, II. Wolf magyar ökörrel kereskedett, másik testvére III. Wilhelm Hunyadi Mátyás király szolgálatába állt. Hunyadi Mátyás uralkodása – Érettségi 2022. II. Ruprecht egyik fia, Péter még 1526 előtt átköltözött Nagyszebenbe. A váltás a család kereskedelmi érdekeltségeivel magyarázható. A megtelepedési stratégia a budaihoz hasonló volt, Péter feleségül vette Johannes Schirmer brassói bíró leányát.
Aragóniai Beatrix magyar királyné Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23. ), kétszeres magyar királyné, Hunyadi Mátyás magyar király első feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500). Család: I. Ferdinánd (olaszosan Ferrante) nápolyi király és Chiaromontei Izabella másodszülött leánya. Testvérei: Alfonz (1448. november 4. – 1495. december 18. ), később II. Alfonz néven Nápoly királya, felesége Sforza Hippolita Mária, égyasa Truzia Gazzela volt, hitvesétől három gyermeke született (Ferdinánd, Izabella és Péter), ágyasa pedig egy leányt (Sancia) és egy fiút (Alfonz) szült neki. Eleonóra (1450. június 22. – 1493. október 11. ), kétszer is férjhez ment, először Massimiliano Sforza-hoz, utána pedig Este-i Herkules-hez ment nőül, második hitvesétől két leánya született, Izabella és Beatrix és négy fia, Alfonz, Ferrante, Hipolit és Zsigmond. Frigyes (1452. április 19. – 1504. november 9. Hunyadi mátyás második felesége. ), Nápoly Trastámara-házi utolsó uralkodója IV.
Rózsa Péter televíziós szerkesztő, a Kultúrház műsorvezetője kapta idén a Déri János-díjat. A műsorvezetőt pont a Kultúrház című műsor felvétele közben lepték meg kollégái. Fodor János és Farkasházy Tivadar adta át a díjat Déri János leányai társaságában A szörnyű betegségek nem válogatnak. Déri János emléke élénken él - Addig jó, míg Kádár él. Egyformán szólítanak el az életből, édesapákat, édesanyákat, nagyszülőket, gyerekeket legyen az híres, vagy egy hétköznapi ember. Nem válogatott a rák akkor sem, amikor Antal Imre szervezetét támadta meg és akkor sem, amikor Déri Jánosét. Antal Imréről még nincs díj elnevezve (de biztos vagyok benne, hogy hamarosan lesz), viszont a Déri János-díj már 15 éve létezik. A díjat az 1992-ben, 41 évesen elhunyt Déri János szerkesztő-riporter, humorista, televíziós és rádiós kollégái alapították. A kiváló tévés emlékét ma is őrzi az Április 14. Alapítvány és a Déri János-díj, amelyet minden évben olyan sokoldalú, kimagasló közéleti szereplőknek adományoznak, akik marandót alkottak pályájuk során, több műfajban sikerült maradandót alkotni, csakúgy, mint a díj névadójának.
autochrom, üveglemezre rögzített színes fotográfiai eljárást. A harmincas évekig használták, azonban előállítása körülményes volt és nem lehetett belőle papírképet létrehozni. Ha felmerült az igény a színes papír alapú fotográfia iránt, a fekete-fehér képet egyszerűen kiszínezték. Az utólagos színezéshez a kézi festés mellett például fotochrom módszert alkalmaztak. Ez egy nyomdai eljárás, amely során a fekete-fehér negatívot oly módon másolták, hogy a kép különböző fényerősségű területeihez rendelték a színeket. A technika csak megközelítőleg adta vissza a valóság színeit, azonban az így készült fotográfiák igazi szenzációnak számítottak úgy az 1800-as évek utolsó évtizedeiben, miképpen ma is. Déri jános temetése sorozat. Mindezek mellett nem említettük a laborálás során felmerülő komplikációkat; a kép előhívásakor a nem megfelelően sötét sötétkamrától kezdve a száradó negatívra káros szálló porig sok minden ronthat a végeredményen. Képválogatásunkban a képelőhívás során bekövetkező hibákra is akad példa. Összességében ezek az elhibázott fotók még közelebb hozzák a múlt századok embereit, és még emberibbé teszik a hatodik művészeti ágat, a fotográfiát.
Ezúton is köszönjük Szabó Anna Violának, a Déri Múzeum fotótörténész-muzeológusának a szöveg áttekintését és észrevételeit. TEJ Forrás:
És volt, aki nemet mondott. A megszólított 40-ből hárman-négyen mondtak nemet, a többiek meg azonnal azt mondták, hogy megtiszteltetés számukra. – Meglepődött, hogy a téma ellenére ennyien kötélnek álltak? – Nem. Erős csapatban játszani, dolgozni, részt venni mindig megtisztelő, mindig érdemes. Merem remélni, hogy a kérdező hitelessége is erősíti a felkértet. És a téma is érdekes, szokatlan, újszerű. – Azért nem lehetett könnyű ezeket a "súlyos" egyéniségeket szóra bírni. – Nem megnyitni volt nehéz őket, hanem az, hogy merjem-e föltenni a kérdést a régen ünnepelt színésznőnek, aki valamikor az ország egyik legszebb nője volt, hogy drága, eltelt 40 év… Most is gyönyörű, de. Ez a nehéz. Az öregedést senki se szereti elfogadni. Leplezzük, takargatjuk. Pedig mennyire természetes! És mégis. Tán, mert figyelmeztet a végre. – Azért kezdett bele ebbe a sorozatba, mert magát is foglalkoztatja a gondolat? Vagy a "nagy öregek" miatt? Déri jános temetése monda. – Lassan, de én is fogyasztom az időmet. Én is meg fogok halni.