2009. jan 21. 13:53 Budapest - Példátlan eset történt a rendszerváltás utáni magyar politikában: a Legfelsőbb Bíróság (LB) megsemmisítette a legutóbbi népszavazás eredményét kihirdető határozatát, és mintegy 1. 200 szavazókörben elrendelte a jegyzőkönyvek ellenőrzését. Tegnap valóságos politikai bombaként robbant a hír: a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottságnak a december 5-i népszavazás eredményét megállapító határozatát, és mintegy 1 200 szavazókörben elrendelte a szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését - közölte az Országos Választási Iroda vezetője az MTI-vel. Másfél hét telt már el a december 5-i népszavazás óta, ám a viták, reklamálások és fellebbezések heve mit sem csökkent. Külföld: Újraszámolhatják a szavazatokat Moldovában - NOL.hu. Sőt, a panaszok mennyisége vagy megalapozottsága a döntésre hivatott LB szerint elérte azt a szintet, hogy az OVI határozatának megsemmisítésére késztesse a bírói testületet. Mint emlékezetes, a kórháztörvényről és a külhoni magyaroknak adandó kettős állampolgárságról tartott kettős népszavazás érvényes volt, mert a szavazók száma meghaladta a törvényben előírt szintet (25%), ám egyben eredménytelen is maradt, mert egyik kérdésre sem szavazott egyformán elegendő honpolgár (mintegy 2 millió 8 ezer fő).
A Kárpátaljai Körzeti Adminisztratív Bíróság döntése értelmében, Ungváron újraszámolják a helyi képviselőtestületre leadott szavazatokat. Egyidejűleg több párt is bírósághoz fordult, feljelentést tett és kifogással élt a Központi Választási Bizottság (CVK) által közzétette végeredménnyel kapcsolatban. Az újraszámolást a bíróság azzal indokolta, hogy a CVK által közzétett eredmények nem egyeznek azokkal, amelyeket a szavazókörzetekben számoltak össze. Újraszámolják a szavazatokat Kőbányán | Magyar Narancs. Emiatt már napok óta folyt a politikai huzavona a pártok valamint a helyi választási bizottság tagjai között. A szavazatok újraszámolása mellett a bíróság választási csalás gyanúja miatt nyomozásra, illetve büntetőeljárás kezdeményezésére utasította az ügyészséget. Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk, folyamatosan ellentmondásos hírek jelentek meg az Ungvári Városi Tanács új összetételét illetően. Magyar szempontból, ami a legfontosabb, hogy a KMKSZ–Ukrajnai Magyar Párt is bejutott, noha sokáig kétséges volt a magyar lista sorsa.
És nemcsak maradt az ellenzéki többség Kőbányán, még nőtt is a győzelem. Október 13-án csupán egyetlen szavazat előnye volt a Momentum jelöltjének Kőbánya egyik körzetében a fideszes jelölttel szemben, ám a keddi újraszámolásnál a tét ráadásul még ennél is több volt: maga az ellenzéki többség a kerületi önkormányzatban. Ha ugyanis mégis a fideszes jelölt győzött volna, úgy már nem lett volna többsége az ellenzéknek a közgyűlésben. Az érintett momentumos jelölt, Huszti András Norbert ma tette közzé az újraszámolás hivatalos eredményét: eszerint azonban nemcsak megőrizte előnyét, de 987 szavazatról 995-re növelte is szavazatinak számát. Ez már jogerős döntés. Így Kőbányán a testületi többség az ellenzéké, kontroll alatt tudjuk tartani a Fideszt. Elkezdhetjük a munkát és képviselni az itt élők érdekeit! – írta a politikus. Kőbányán az az érdekes helyzet pecsételődött meg ezzel a döntéssel, hogy miközben a polgármester kormánypárti, a testületi többség viszont ellenzéki. (Forrás:)
Újraszámoltatják a szavazatokat - YouTube
A végeredmény szerint tehát Kucsák László 20 650, Kunhalmi Ágnes 20 590 voksot kapott. A mostani újraszámlálással a különbség 56 voksra csökkent, de az NVB szerint a végeredmény nem változott. A választási bizottságban egyébként vita volt arról, elrendeljék-e a szavazatok újraszámlálását. Sárhegyi Zoltán, a Fidesz-KDNP delegáltja, és Tóta Áronné választott tag egyaránt amellett érvelt, hogy ne legyen újraszámlálás. Azt mondták, a szavazóköri jegyzőkönyvek aláírásakor a delegáltaknak nem volt észrevételük, a két nappal későbbi nyilatkozatok így nem vehetők figyelembe. Szabó Miklós, az LMP delegáltja ugyanakkor amellett érvelt, hogy a választásokba vetett bizalmat erősíti a voksok újraszámlálása. Ezen a véleményen volt Borbély Andrea, a Jobbik küldötte is, aki szerint a fellebbezést benyújtó a rendelkezésére álló eszközökkel próbálta bizonyítani igazát, a testület nem teheti meg, hogy minősíti a tanúnyilatkozatok hitelességét. Litresits András, az MSZP-Együt-PM-DK-MLP delegáltja szintén a szavazatok újraszámlálása mellett érvelt.
Akkor végül a legfelsőbb bíróság hozott döntést, kimondva, hogy 537 szavazattöbbséggel Bush nyerte meg a választást. Most is ugyanazokban a dél-floridai választókerületekben kértek újraszámlálását, ahol 18 évvel ezelőtt. A félidős választások után a Floridával szomszédos Georgiában is újraszámlálás várható: a kormányzóválasztáson alulmaradt demokrata párti Stacey Abrams nem elégedett az eredménnyel. Abrams, aki azt remélte, hogy az Egyesült Államok történetének első afroamerikai női kormányzója lesz, a szavazatok 48, 73 százalékát kapta, míg republikánus vetélytársára, Brian Kempre a szavazók 50, 33 százaléka szavazott.
575 éve született az igazságos Mátyás király Ötszázhetvenöt éve, 1443. február 23-án született Kolozsvárott Hunyadi Mátyás, a középkori magyar állam legnagyobb királya, akinek a neve a mai napig népmesékben és legendákban él tovább. A befagyott Duna jegén választották királlyá A törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia kiváló nevelést kapott, több nyelven beszélt és olvasott. Ifjúsága kalandok és cselszövések közepette telt: tizenhárom éves volt, amikor apja az 1456-ban kivívott nándorfehérvári diadal után pestisben meghalt. A gyenge V. (Utószülött) László király ezután a Hunyadiak vetélytársát, Cillei Ulrikot nevezte ki országos főkapitánnyá, akit az idősebb Hunyadi fiú, László egy elfajult vita végén megölt. A bosszúra éhes Garai–Cillei liga befolyása alatt álló király ezután László fejét vétette, majd a fegyvert ragadó Hunyadi hívek elől Prágába menekült, s a foglyul ejtett Mátyást is magával vitte. V. László 1457-ben váratlanul meghalt, s a magyar rendek az 1458. 575 éve született az igazságos Mátyás király | Nemzetiségek.hu. januári rákosi országgyűlésen (a legenda szerint a befagyott Duna jegén) az alig tizenöt éves Mátyást választották királlyá.
Hunyadi Mátyás, akit az utókor az igazságos Mátyás királyként tisztel, 577 éve született Kolozsváron. A történészek szerint az a legvalószínűbb, hogy 1443. február 23-án látta meg a napvilágot, születésének évfordulójára készülve gyűjtöttük össze az alábbi érdekességeket. 1. Hunyadi Mátyás | Sulinet Hírmagazin. Miért született Hunyadi Mátyás Kolozsváron és nem apja birtokán, a vajdahunyadi várban? Nagy valószínűséggel azért, mert a társadalmi ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Hunyadi János kisebbik fia születésekor éppen átépíttette rezidenciáját, a zajos építőtelep pedig nem lett volna megfelelő a szülés előtt álló Szilágyi Erzsébetnek. Mátyás király kolozsvári szülőháza - Fotó: / 2. A kolozsvári "Mátyás-ház" melyik szobájában született a későbbi király? Bár a turistakalauzokban gyakran földszinti helyiséget emlegetnek, sokkal valószínűbb, hogy Méhfi Jakab szőlősgazda, a ház tulajdonosa az emeleten szállásolta el a várandós Szilágyi Erzsébetet, a középkorban ugyanis inkább raktárnak, konyhának, üzletnek használták a földszintet.
2020. február 21., péntek, 16:18 Hunyadi Mátyás, akit az utókor az igazságos Mátyás királyként tisztel, 577 éve született Kolozsváron. A történészek szerint az a legvalószínűbb, hogy 1443. február 23-án látta meg a napvilágot, születésének évfordulójára készülve gyűjtöttük össze az alábbi érdekességeket. Hunyadi Mátyás - Olvass érdekességeket!. 1. Miért született Hunyadi Mátyás Kolozsváron és nem apja birtokán, a vajdahunyadi várban? Nagy valószínűséggel azért, mert a társadalmi ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Hunyadi János kisebbik fia születésekor éppen átépíttette rezidenciáját, a zajos építőtelep pedig nem lett volna megfelelő a szülés előtt álló Szilágyi Erzsébetnek. 2. A kolozsvári "Mátyás-ház" melyik szobájában született a későbbi király? Bár a turistakalauzokban gyakran földszinti helyiséget emlegetnek, sokkal valószínűbb, hogy Méhfi Jakab szőlősgazda, a ház tulajdonosa az emeleten szállásolta el a várandós Szilágyi Erzsébetet, a középkorban ugyanis inkább raktárnak, konyhának, üzletnek használták a földszintet. Összeállításunkhoz a Korzo Egyesület Babérkoszorús örökség című, 2019-es, a kolozsvári könyvesboltokban kapható családi munkafüzetét, Gaal György Születtek Kolozsvárt című kötetét, valamint a Romániai Magyar Lexikon néhány szócikkét használtuk.
Kiszabadításához azonban diplomáciai manőverekre volt szükség, s végül az az egyezség született, hogy Mátyás Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül. Idehaza az új király anyja és nagybátyja, Szilágyi Mihály megígérték, hogy nem állnak bosszút László meggyilkolásáért. A Garaiak megtarthatták javaikat, Szilágyi Mihályt a király kiskorúsága miatt öt évre kormányzóvá választották. A hazatért Mátyást csak intronizálni tudták, azaz ünnepélyesen trónra ültették, mert a Szent Korona Habsburg III. Frigyes német-római császár birtokában volt. A koronázásra csak 1464-ben került sor, miután Frigyes tetemes összeg fejében visszaadta a koronát, s azt is feltételül szabta, hogy ha Mátyás fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trón a Habsburgokat illesse meg. Az áhított császári címet nem sikerült megszereznie Mátyás uralkodásának első szakasza a hatalmának megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt. A bárók megfékezése után a fontosabb tisztségekbe saját híveit ültette, köztük akár polgárokat és köznemeseket is, ha azok elég tehetségesnek mutatkoztak.
A szülőházon ma is látható díszes emléktáblát mégis viszonylag későn, 1889-ben avatták fel, miután Ferenc József császár két évvel korábbi látogatása alkalmával megjegyezte, hogy a város nem tartja túl nagy becsben a nagy király emlékét, és 400 forintot adományozott a táblaállításra. A szöveget Szabó Károly fogalmazta meg, a tervet Pákei Lajos készítette el és Zala György kivitelezte. 1996 januárjában újabb táblát helyeztek mellé, amelynek szövege Mátyás román származását hangsúlyozza. 8. Hol nyert nagydíjat a kolozsvári Mátyás-szobor? A kolozsvári Mátyás-kultusz csúcspontja a szoborcsoport, amellyel Fadrusz János elnyerte az 1901-es párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját. Az emlékmű ötlete 1882-ben merült fel először, a nagyszabású avatási ünnepségre húsz évvel később, 1902 őszén került sor. Fadrusz János alkotása a város jelképévé vált, már akkor képeslap készült róla, amikor még csak makett formájában létezett. A Mátyás-szobrot ábrázoló képeslapokról és fényképekről szóló összeállításunk itt olvasható.