Hozzávalók: 1/2 kg darált sertéshús, 1 fej vöröshagyma, 1 tejföl, kevés olaj, só, bors, pirospaprika palacsintához: 2 tojás, 1/2 l tej, liszt, olaj Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06 A darálthúsból pörköltet fõzünk, a végén hozzáadva a tejfölt. A hozzávalókból palacsintát sütünk. Keresés: palacsinta. Megtöltjük a palacsintákat a szaftból kiszedett darálthússal. A palacsintákat a töltelékkel " kockára" hajtjuk. A tejfölös szafttal leöntjük. Forrón tálaljuk. Hortobágyi húsos palacsinta
Kapcsolódó kérdések:
Kockaalakura töltöm a palacsintákat, jénaiba teszem, ráöntöm a maradék lét, és átsütöm a sütőbe. (kb 20perc. ) Szoktam hagyni lét még külön is, ha valaki még plusszba akar hozzá. Kevés tejföllel tálalom. :) Én úgy szoktam, h csinálok egy csirkepörit egyik nap és a következő nap van hortobágyi. Kisütöm a palacsintácsontozom, és összevágom, bőrtelenítem a némi szafttal betöltöm a palacsintákba. Háromszögba hajtom, és a tetejére megy a tejfölle kevert szaft. Jénai tetejébe teszem, vagy tepsibe, attól függ, hányan eszünk, és be a sütőbe megpirírani, összemelegíteni. Szia. Én egy kicsit mésképp szoktam. A darált húst készitem el pörköltnek, ha kihült a már megsütött palacsinta tésztába, kocka alakura töltöm, majd mint a rántott húst, lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgatom és bő olajba kisütöm. Szia, nagyon egyszerű! Én csinálok egy pörkölöt sertéshúsból. Összetöröm villával a jó puhára megfött szaftos husit, majd amár elöre kisütött palacsintákba töltöm, kocka alakra csomagolom, és kiolajozott morzsázott tepsipe vagy jénaiba sorakoztatom.
Lánggal égnek a légnemű halmazállapotú éghető anyagok, pl. földgáz, de a gyertya viasztartalma is, mert az előbb megolvad, felvszívja a kanóc, és csak miután elpárolgott, akkor ég el. Izzással égnek a szilárd halmazállapotú éghető anyagok pl. szén, vagy a fa is, amikor már csak parázslik, mert amikor lánggal ég, akkor ott sem maga a fa ég, hanem a hő hatására a fából felszabaduló légnemű anyagok. Ezek eddig mind gyors égések voltak, mert a kísérő jelenségei a fény és hőhatás jelen voltak. Égés (tűzvédelem) – Wikipédia. A lassú égés során is termelődik hő, de olyan lassan, hogy nem mindig vehető észre az anyag felmelegedése. Lassú égésre példa az élőlények testében elégő tápanyagok, a fémek rozsdásodása, szerves anyagok korhadása (a rothadás az nem, mert az oxigén nélküli erjedés). Ezek általában fényjelenség nélkül zajlanak, de például a fehérfoszfor (vagy más néven sárgafoszfor) lassú égését halvány fényjelenség kísér, ami sötétben látható is, viszont könnyen átcsaphat gyors égésbe, mert a gyulladási hőmérséklete mindössze 60 fok, és ha ezt lassú égéssel eléri, akkor meggyullad, és utána már gyors égéssel lánggal fog égni.
olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, forrás, egynemű anyagok, összetett anyagok, az égés feltételei, gyors égés jellemzői, lassú égés jellemzői. Ranglista a(z) Szerencsekerék egy nyílt végű sablon. Nem hoz létre pontszámokat egy ranglistán. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Az apró koromszemcsék a lángban a hő hatására felizzanak, ez okozza a láng világító hatását. Fokozzuk a beáramló levegő mennyiségét a Bunsen-égőn lévő oldalsó lyuk kinyitásával! Egy szűrőpapírt mártsunk hirtelen és rövid ideig úgy a lángba, hogy az csupán néhány milliméterrel legyen a nyílás fölött! Gyors és a lassú égés - videó - Mozaik digitális oktatás és tanulás. Tartsunk egy kis ideig hurkapálcát is a lángba úgy, hogy az csupán néhány milliméterrel legyen a nyílás fölött! A szűrőpapír kör alakban perzselődik meg. A hurkapálcán két fekete sáv figyelhető meg. Mit bizonyít ez a két kísérlet? A legnagyobb melegítő hatást akkor érhetjük el, ha a tárgyat a láng csúcsába helyezzük. Bunsen-égő lángjának vizsgálata Kémcső melegítése Bunsen égővel helyesen Kémcső melegítése Bunsen égővel helytelenül Kísérleti eszközök rendeltetésszerű használata Agyagos drótháló melegítése Bunsen égővel helytelenül A kályhában a kémény eldugulásakor az oxigénhiány miatt szén-dioxid helyett részben szén-monoxid keletkezik, amely már kis mennyiségben is halálos mérgezést, fulladást okoz.
Az égés lehet gyors: ekkor az energia a hő mellett fény-, esetleg hangjelenség formájában adódik át a környezetnek, lassú: ekkor csak hőfelszabadulás kíséri (a munkavégzésen kívül), tökéletes: ekkor az anyag minden oxidálható alkotórésze teljesen oxidálódik, tökéletlen: ekkor az oxidáló anyag (pl. levegő) nem elegendő a teljes oxidációhoz, így a széntartalmú anyagok széntartalmának egy részéből szén-dioxid helyett korom (vagy más, kevésbé oxidált anyag) keletkezik. A szűkebb értelemben vett égés feltételei: levegő (oxigén), éghető (oxidálható) anyag, általában valamilyen gyújtóeszköz (az aktiváláshoz).
A probléma az, hogy a folyamat során felszabaduló hő a jelenlévő oxigénből újabb szabad gyököket szabadít fel. Ez egészen addig folytatódik, amíg az éghető anyag el nem fogy, vagy valamilyen más módon a tüzet el nem oltják. Az aeroszolos készülékek aktiválásakor az oltókészülékben lévő szilárd vegyület aeroszollá alakul át, amely főként káliumsókat tartalmaz (pl. K2CO3), de más anyagokat is kisebb mennyiségben (H2O, N2 és CO2). Az aeroszol részecskék könnyedén eloszlanak az égéstérben, ráadásul a néhány mikron méretű szilárd káliumsó részecskék inert gázban szuszpendálva különösen nagy felszínt adnak a tömeges reakciókhoz - növelve a hatékonyságot, és csökkentve a szükséges anyag mennyiségét. Amikor az aeroszol eléri a lángokat, főként kálium gyökök (K*) szabadulnak fel a káliumsók (pl. K2CO3) hő hatására történő felbomlásából. A kálium gyököknek (K*) az összes többi anyaghoz való kapcsolódási képessége nagy, ezért hozzákapcsolódnak más szabadgyökökhöz, amelyek egyébként a láncreakció motorjai lehetnének (hidrogén, oxigén, hidroxid - H*, O*, OH*).
Égés, tűzoltás Az égés egy kémiai változás, azon belül is oxidáció, tehát oxigénnel való egyesülés. Az égés a hőváltozás szempontjából exoterm folyamat. Az égésnek két típusát ismerjük. Gyorségés: Ez a reakció fényjelenség kíséretében, gyorsan játszódik le, és nagy hőfejlődéssel jár együtt. Gyorségés A gyorségés feltételei: A gyorségésnek három alapvető feltétele van. 1. Az éghető anyag 2. A gyulladási hőmérséklet: az a hőmérséklet, amin az adott anyag égése beindul 3. Az oxigén jelenléte Ha ezek közül a feltételek közül bármelyik is hiányzik, akkor az égés megszűnik. A tűzoltás lényege az, hogy a feltételek közül valamelyiket megszüntessük. Most nézzük meg, hogy milyen lehetőségeink vannak a tűz eloltására! A tüzet elolthatjuk vízzel: a víz csökkenti a gyulladási hőmérsékletet, valamint elzárja az oxigént az égő tárgy elől. Nagyon fontos megjegyezni, hogy elektromos tűz esetén tilos vízzel oltani, ugyanis a víz vezeti az áramot, és ez áramütéshez vezethet. Csak akkor olthatunk vízzel elektromos tüzet, ha meggyőződtünk arról, hogy az elektromos berendezés csatlakozóját kihúztuk a hálózatból.