A kórkép kialakulásában a környezeti, a genetikai, és a biológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak. A családvizsgálatokból kiderül, hogy a betegség becsült örökölhetősége 0, 7–0, 8% közötti. Az örökletességet igazolják az ikervizsgálatok is, amelyekből kiderül, hogy ha az ikerpár egyik tagja hiperaktív, akkor a zavar 50-90% eséllyel jelenik meg az ikerpár másik tagjánál is. Az örökbefogadott hiperaktív gyermekek családjában ritkább az előfordulása, mint a nem örökbefogadott gyermekeknél. A biológiai tényezők zavarát okozhatja enyhe agyi károsodás, ami az ADHD esetében a bal féltekét érinti. Ez a károsodás létrejöhet genetikai okból, vagy a terhesség, szülés körüli komplikációk hatására. A hiperaktív gyerekekre általában jellemző, hogy alacsony súllyal születnek, a szülők pedig gyakran oxigénhiányos szülésről, vagy elhúzódó vajúdásról számolnak be. Emellett az agyban az idegsejtek közötti ingerület-átvivő vegyületek szintjén is eltéréseket találtak. Végül, de nem utolsó sorban említjük azokat az eredményeket, amelyek az ADHD környezeti okaira hívják fel a figyelmet.
Ugyanakkor a viselkedési zavarral foglalkozó szakemberek szerint legtöbbjüknél már kétéves korban, sőt, bizonyos jelekből már csecsemőkorban is megállapítható lenne, az átlagosnál nagyobb aktivitási szint és az óvatosság hiánya miatt. Jellemző, hogy az ADHD-s gyerekek jóval gyakrabban szenvednek balesetet a kortársaiknál! Az ADHD három legfontosabb jellemzője A figyelemhiányra utalhat, ha a gyerek figyelme szétszórt, nem képes kitartóan figyelni játékára vagy feladatára, ha nem figyel, amikor beszélnek hozzá, nem követi az utasításokat, gondatlan hibákat ejt tevékenysége közben, feledékeny, gyakran elveszíti a holmijait, és nem szívesen végez olyan dolgokat, amelyek koncentrált figyelmet, szellemi erőfeszítést igényelnek. A hiperaktivitás, a magasabb mozgásigénynek jele lehet, ha nehezen képes kitartóan egy helyben ülni, fészkelődik, izeg-mozog, folyton elhagyja a helyét, ugrál, rohangál, nem tud kitartóan önállóan játszani, és feltűnően sokat beszél. A szertelenség, az impulzivitás jele, ha nem várja meg a kérdés végét és már válaszol is, félbeszakítja, aki szól hozzá, ha nehezen bírja, ha várakoznia kell, és ha mérlegelés nélkül, önkontroll nélkül azonnal cselekszi, ami eszébe jut – például körülnézés nélkül kirohan az utcára, ha a túlsó oldalon meglátja a barátját.
A hiperaktivitás és figyelemzavar, más néven ADHD úgy tűnik, mintha népbetegséggé vált volna az utóbbi időben, minden gyermek ovis csoportjában, osztályában van legalább egy valaki, akiről tudjuk, vagy hallottuk, hogy ADHD-s. Joggal merül fel a szülőben, hogy ez egy valós "betegség" vagy a mai, városiasodott társadalom nem tud mit kezdeni a gyerekek egészséges, nagyobb mozgásigényével, ezért hiperaktívnak címkézi őket. ADHD diagnosztikája Az alábbi cikkben azt gyűjtjük össze, mik azok a tünetek, melyeknek fenn kell állniuk, hogy valaki megkaphassa az ADHD diagnózist. A későbbiekben kitérünk majd az egyéb vizsgálatokra és a kezelés lehetőségeire is. Mint a legtöbb pszichiátriai kórkép esetében, itt is a DSM-V és a BNO-10 alapján diagnosztizálunk. A fent említett könyvek amerikai és európai kiadványok, melyek évtizedes kutatásokon alapulva gyűjtik össze azokat a jellemző tünetcsoportokat, mely alapján valaki egyik vagy másik pszichiátriai diagnózist kapja. Annak a megítélésében, hogy valóban fennállnak-e az ADHD tünetei, nagyon fontos a szülő és a pedagógus véleménye, melyet egy részletes interjúban kérdezünk ki tőlük.
Mivel nem tudnak hosszasabban összpontosítani, figyelni egy adott dologra – pl. a tanórára – mert fárasztó számukra, túlzott aktivitással vagy éppen pont fordítva figyelmük "kikapcsolásával" kompenzálják ezt a diszkomfort érzést. Személyre szabott, komplex terápia Bár az ADHD-s gyermekeket gyakran sorolják a "neveletlen, kezelhetetlen" kategóriába, a nevelés és a kezelés kulcsa az iskola és a szülő kezében van. A tünetek észlelése után a szülő a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz vagy gyermekorvoshoz fordulhat, ahonnan szükség esetén gyermekpszichiáterhez irányítják. A betegség kezelhető, ám a diagnózis felállításához nagy tapasztalat és gondos vizsgálat szükséges, ezért a tünetcsoportok alapján csak gyermekpszichiáter szakember vonhat le következtetést a gyerekről. A szakember a diagnózist követően gyógypedagógiai, mozgás-, szükség esetén komplex, kezelést javasol, melynek része lehet pszichoedukáció, viselkedés terápia, szülőtréning, szociális beilleszkedést, tanulást segítő tréning, illetve szükség esetén a gyógyszeres terápia időben – ideális esetben 6 éves kor körül - felismert és kezelt ADHD-s gyermekek és környezetük életén javíthat a szülő, a tanár, a gyermekpszichiáter és nem utolsó sorban a gyermek együttműködése.
Neurobiológiai zavarról van szó Az ADHD tünetei általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már a teljesítményt, a koncentrációt feladatokkal mérik, és kiderül, a gyermek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra. A betegség neurobiológiai zavar, amelynek hátterében az agyban található figyelemközpont működési zavara áll, ami lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma. Mivel nem tudnak hosszasabban összpontosítani, figyelni egy adott dologra – pl. a tanórára – mert fárasztó számukra, túlzott aktivitással vagy éppen pont fordítva, figyelmük "kikapcsolásával" kompenzálják ezt a diszkomfort-érzést. Személyre szabott, komplex terápia Bár az ADHD-s gyermekeket gyakran sorolják a "neveletlen, kezelhetetlen" kategóriába, a nevelés és a kezelés kulcsa az iskola és a szülő kezében van. A tünetek észlelése után a szülő a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz vagy gyermekorvoshoz fordulhat, ahonnan szükség esetén gyermekpszichiáterhez irányítják.
Nyolc éves kisfiam ADHD diagnózist kapott. Keveset tudok erről a betegségről. Mit érdemes tudnia egy aggódó szülőnek a hiperaktivitásról? Kedves Kata! Hasonló helyzetben sok szülő teszi fel ezt kérdést. Először is tisztázzuk, mi is az ADHD pontosan! A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (angolul: atteintion-deficit hyperactivity disorder, rövidítése: ADHD) gyermekpszichiátriai kórkép, amit a gyermekkor fejlődési zavarai között tartunk számon. Diagnosztizálása viselkedéses tünetek alapján történik, amit gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végez. A jelenleg alkalmazott mentális betegségeket összegző diagnosztikai kézikönyv (DSM-V) szerint a 7. életév előtt megjelenő betegségről van szó. Három fő tünetcsoportja a figyelemzavar, az impulzivitás, és a motoros nyugtalanság. Megjelenését tekintve három fő típusát különíthetünk el: a főleg figyelemzavarral, a főleg hiperaktivitással, illetve az ezeket kevert módon hordozó típust. Hogy mi okozza a hiperaktivitást, az a kutatókat is régóta foglalkoztatja.
Korábbi stádiumokban inkább csak a vérkép lehet árulkodó, ha abban a májenzimek (gamma-GT, GPT, GOT) emelkedettek. Ebben az esetben a vírusos májbetegségeken kívül ( hepatitis A, B, C és E) gondolni kell a máj zsíros elfajulására is. Leggyakrabban a túlzott alkoholfogyasztás vezet a máj elzsírosodásához A zsírmáj diagnózisa Ma már nem szükséges a májból mintát venni (májbiopsziát végezni), hogy a zsírmáj diagnózisát felállítsák: létezik ugyanis egy fibroscan nevű gép, amely non-invazív, azaz beavatkozás nélküli (az ultrahanghoz hasonló) vizsgálattal képes meghatározni a máj zsírtartalmát és kötőszövet-tartalmát. Nagyon fontos látni az arányokat: ezek utalnak ugyanis arra, hogy mekkora a baj. A zsírmáj észlelése mellett fontos tisztázni azt is, hogy ha nincs ismert alapbetegség - például alkoholizmus vagy diabétesz -, akkor mi okozza a máj zsíros elfajulását. A zsírmáj kórlefolyása A zsírmáj több év, illetve évtized alatt alakul ki - egyedül terhességnél és mérgezéseknél, illetve gyógyszeres kezelésnél jelentkezik akut zsírmáj.
Legvégül a tejszínt és a tejfölt adjuk hozzá, amivel még utoljára felfőzzük. A gombóchoz a kifliket kis kockákra vágjuk, borsozzuk, és kevés olajon megpirítjuk. Tojásból, lisztből, 1 dl tejből és vízből (amennyit felvesz) nokedlitésztát keverünk. Hozzáadjuk a tört főtt krumplit, a petrezselymet és a pirított kiflikockákat, fűszerezzük, majd állni hagyjuk egy kis időre. Kisebb-nagyobb gombócokat formázunk kézzel, és forró sós vízben kifőzzük őket. Én utána még kissé megpirítom egy kevés olajon őket, mert így kapnak egy isteni finom ropogós kérget a gombócok, de ez a fázis kihagyható. Vadas nyúlcomb | Lidl - www.lidl.hu. Jó étvágyat! én írtam Kozsla Norbert Olyan 2-3 éve csöppentem "hobbiszakácsként" a gasztronómia világába, mindenféle szakmai képzettség nélkül. Ismerőseim, barátaim javaslatára kezdtem el feltölteni az ételeimről készült fotókat és a hozzájuk tartozó receptúrákat egy Facebook-os blogoldalra, N-ivaló címen. Egyik kedvenc időtöltésem közé tartozik a főzés. Általában az egyszerűbb ételeket gondolom újra, és készítem el a saját ízvilágom szerint, de gyakran készülnek különleges ételek is a konyhánkban.
Ugyan villámgyorsnak nem mondható, de az biztos, hogy a legtöbben odavagyunk érte: a vadas marha igazi vasárnapi ebéd, amit érdemes időről időre elkészíteni! HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLYRE: 1 kg marhacomb vagy -pofa, só, bors, olaj, 1 evőkanál sűrített paradicsom, 2 evőkanál mustár, 3 szál sárgarépa (kb. 50 dkg), 1 darab zellergumó, 1 evőkanál szárított kakukkfű vagy 4-5 szál friss kakukkfű, 4 darab babérlevél, 2 dl tejföl, kb. 6 evőkanál liszt, 2 darab citrom, 4 evőkanál cukor A zsemlegombóchoz: 1 kg kenyér vagy 10 darab zsemle, 4 tojás, 1 dl tej, 4 evőkanál liszt 1. A marhacombot 4-5 nagyobb darabra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, majd serpenyőben kevés olajon elősütjük minden oldalát. Vadas recept | Nők Lapja. 2. A visszamaradt olajon lepirítjuk a sűrített paradicsomot a mustárral, majd hozzáadjuk a megpucolt, feldarabolt zöldségeket és az elősütött húst. Felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. 3. A babérlevelet és a kakukkfüvet kb. 2 dl vízben feltesszük főni, felforraljuk, és forrástól számítva kb. 15 percig kis lángon főzzük.
1 evőkanál citromlé 1 kávéskanál mustár A páchoz: 1, 5 l víz 1 evőkanál ecet (ízlés szerint) 4-5 babérlevél 6-8 szem fekete bors 3-4 db borókabogyó (a turmix előtt kivenni! ) 1 evőkanál mustár A zsemlegombóchoz: 3 db kifli vagy zsömle 2 evőkanál olívaolaj 30 dkg finomliszt 1 db tojás 2 db burgonya (főve) 2 dl tej 1/2 csokor petrezselyem (apróra vágva) Elkészítése: A húst szeletekre vágjuk, majd mindkét oldalát megkenjük mustárral. 1, 5 liter forrásban lévő vízhez hozzáadjuk a felkarikázott zöldségeket, a babérlevelet, a borókát és a borsot, kb. 1/2 órán át főzzük, aztán a bepácolt húsra öntjük, és egy éjszakán át állni hagyjuk a hűtőben. Másnap a húsokat kivesszük, és olajon kérget sütünk rá, majd ráöntjük a félkész zöldségeket vízzel együtt. Kb. 2 órán át közepes-kis lángon főzzük. Klasszikus vadas recent version. Amikor elkészült, a húsokat kivesszük belőle és félretesszük. A zöldséget egy botmixer segítségével pürésítjük, és hozzáadjuk a mustárt és az ecetet, ízesítjük. Nagyon fontos, hogy a turmixolás előtt a borókabogyókat mindenképp távolítsuk el!
A vasárnapi ebéd sztárja, amit az egész család imádni fog. Vadas zsemlegombóccal Hozzávalók: 1 kg marhahús 6 db sárgarépa 2 db fehérrépa 2 db vöröshagyma 2 db babérlevél 3 ek olaj 1 kis fej zellergumó 1 ek mustár 1 ek liszt 2 dl tejföl só, bors A zsemlegombóchoz: 5 db szikkadt zsemle 2 db tojás 200 g liszt 2 dl tej 1 csokor friss petrezselyem só, bors Elkészítés: A húst felszeleteljük, a zöldségeket pedig felaprítjuk. A hagymát felhevített olajon megdinszteljük, ha pedig elkészült, hozzáadjuk a többi zöldséget és a húst, amit megpirítunk. Ezután felöntjük annyi vízzel az egészet, hogy mindent ellepjen, majd beletesszük a babérleveleket, és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Ha a hús megpuhult, kiszedjük és félretesszük, a zöldségeket pedig leturmixoljuk, a babérleveleket kidobjuk. Isteni vadas klasszikusan, pirított zsemlegombóccal. A tejfölt, a lisztet és a mustárt egy tálban összekeverjük, aztán hozzáadjuk a zöldségekhez, alaposan csomómentesre keverjük, és már készen is vagyunk a vadassal. A zsemlegombóc elkészítéséhez vágjuk apró kockákra a szikkadt zsemléket, aztán öntsük rá a tejet.
A sietős cseh háziasszony ma már akár porból készítheti a knédlit, amely - mint minden hasonló esetben - meg sem közelíti az eredetit. A hagyományos knédli egyszerű, kalácsra emlékeztető kelt tésztából készül, semmihez sem hasonlítható lágyságát pedig az adja, hogy gőz fölött főzik puhára - ehhez használhatsz párolóbetétet vagy akár lábosra illeszthető rácsot. Szaftos húsok mellé isteni köret. Hagyományos knédli Hozzávalók 15 dkg finomliszt 10 dkg rétesliszt 1. 5 dl tej 1 tojás 1 teáskanál só 1 teáskanál cukor 1 csomag porélesztő vaj a kenéshez Előkészítési idő: 1 óra 30 perc Elkészítési idő: 20 perc Elkészítés: A langyos tejet keverd el a cukorral és a porélesztővel. A kétféle lisztet szitáld össze, sózd meg, keverd hozzá a tojást és az élesztős tejet, és dolgozd össze. Lágy tésztát fogsz kapni. Klasszikus vadas receptions. Takard le, és meleg helyen egy óra alatt keleszd a duplájára. Amikor a tészta megnőtt, lisztezett deszkán sodorj belőle két rudat. Egy lábas aljában forralj vizet. Tedd a tetejére a rácsot vagy a párolóbetétet, ezt béleled ki vajjal vékonyan megkent sütőpapírral, helyezd rá a knédlirudakat, és lefedve gőzöld nagyjából 20 percig.