A két rókaszülő, valamint hat kisróka elpusztul, Vukot anyja még a vadászok jövetele előtt kimenti a kotorékból, egyetlen életben maradt testvérét pedig a falu egyik vadásza veszi magához. Vuk örökölte nagyapja legendás hírű vérét, szimatát, vadászszenvedélyét, ennek is köszönheti a nevét, amelyet apja a híres nagyapára való tekintettel adott az eleven kis rókakölyöknek: "Vuk lesz a neve, mint az öregapjának. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul. " Nagybátyja, a magányos Karak veszi Vukot pártfogásába, s a kisrókát megtanítja a szabad portyázók életének minden ravaszságára és tudományára. Vuk remek tanítvány, s ez Karakot is büszkeséggel tölti el: örömmel nyugtázza, hogy a kölyök lassacskán túltesz tanítómesterén, s nagyapjához válik hasonlóvá, "aki első volt a rókák között". VUK OLVASÓNAPLÓ | Olvasónapló, Gyógypedagógia, Oktatás Vuk (állatregény) Szerző Fekete István Ország Magyarország Nyelv magyar Műfaj regény, állatregény Kiadás Kiadó Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás dátuma 1965 Borítógrafika Csergezán Pál Média típusa könyv Oldalak száma 87 ISBN ISBN 963 11 7917 6 A Vuk Fekete István regénye, mely először 1940 -ben jelent meg a Csí című gyűjteményes kötet egyik írásaként.
Letöltés - | Pdf szerkesztő letöltés magyar Mrs Tanár és asclep kedveli ezt. A búzatáblából, Vuk bátorsága menti meg őket. Vuk Cselét szabadítja ki. HAMIS A rókák törvénye, hogy világosság legyen barlangjukban. A vadőr kiátkozta Vukot, mert sok bajt okozott. Vuk azért szabadította ki Ínyt, Vuk bosszút állt a Simabőrűn. Karak feláldozta magát, hogy a többiek megmeneküljenek. Tedd a megállapításokat a Simabőrű házába! Válogasd ki Vuk tulajdoságait! KITARTÓ BÁTORTALAN OKOS ÜGYES OKOSKODÓ TÁMADÓ MEGBÍZHATÓ RAVASZ BÁTOR LELEMÉNYES GYÁVA LUSTA ELLENSÉGES SZABAD SZABADSÁGSZERETŐ Klikkelj rám! LOPÓS Ki ő, mi a neve a regényben? Klikkelj a képre!! Olvasd el a rövid tartalmat! Húzd ki és olvasd el!! Nézd meg a filmet! Klikkelj a számokra! Mellékletek Fekete István Vuk Fekete István Fekete István Fekete István Apja, Kag és anyja, Íny, akik a rókanemzetség jeles tagjai, szürkülettől hajnalhasadtáig vadásznak, hogy az örökké éhes apróságokat jóllakassák. Egy napon a rókacsalád amúgy is zilált de boldog életét felborítja a bosszúálló vadászok hada, akik a baromfiudvart gyakran megdézsmáló rókák ellen hajtóvadászatra indulnak.
Fekete István - Vuk (puha, 26. kiadás) | 9789634867760 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Fekete István Kötési mód puha kötés Kiadó Móra Könyvkiadó Dimenzió 140 mm x 205 mm x 12 mm Vuk (puha, 26. kiadás) Vuk családjának életét kioltotta a simabőrű. A rakoncátlan rókakölyköt nagybátyja, az öreg Karak veszi védelmébe. Megtanítja vadászni, megismerteti vele az erdő rejtelmeit, s óva inti a rá leselkedő veszélyektől. Vuk bebizonyítja, hogy leleményessége, ravaszsága révén bármikor képes túljárni a simabőrű és hű kutyái eszén. Fekete István népszerű regényét, amely a felnőtté válás izgalmas története, az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre. Eredeti ára: 2 699 Ft 1 876 Ft + ÁFA 1 970 Ft Internetes ár (fizetendő) 2 570 Ft + ÁFA #list_price_rebate# +1% TündérPont A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára. #thumb-images# Az egérgörgő segítségével nagyíthatod vagy kicsinyítheted a képet.
Szerző: Fekete István A mű címe: Vuk Műfaj: meseregény A mű keletkezése: 1965-ben jelent meg az író 1940 és 1966 között megírt állattörténetei közül a legsikeresebb, a Vuk. Rövid tartalom: Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti "rókavárban". Szülei – a rókanemzetség jeles tagjai" szürkülettől hajnalhasadtáig vadásznak, hogy az örökké éhes apróságokat jóllakassák. A családi boldogságot azonban a végzet (a vadász és kutyája képében) hamar felborítja. Kag és Íny, a két rókaszülő, valamint hat kisróka elpusztul. Vukot anyja még a vadászok jövetele előtt kimenti a kotorékból, s egyik megmaradt testvérét a falu vadásza veszi magához. Az író a tőle megszokott, kedves, érdekes stílussal beszéli el Vuk életútját, az első önálló lépésektől a "felnőtté" válásig. Vuk örökölte nagyapja legendás hírű vérét, szimatát, vadászszenvedélyét. Nagybátyja, a magányos Karak pártfogásába veszi, s a kisrókát könnyedén tanítja meg a szabad portyázók életének csínjára-bínjára. Vuk remek tanítvány, s hamarosan túltesz tanítómesterén.
Önálló kötetben először 1965-ben adták ki. Az író 1940 és 1966 között megírt állattörténetei közül napjainkra talán a legismertebb és a legsikeresebb, köszönhetően részben a belőle készült rajzfilmnek is. A mű egyszerre állattörténet és fejlődésregény, s bár regényeit napjainkban többnyire meseregényként vagy ifjúsági regényként ismerik, a Vuk stílusa és jellemábrázolása is túlmutat a gyermekeknek szóló mese ismérvein. A kiadó a regényt "állatregény" alcímmel látta el. Történet [ szerkesztés] Az író a tőle megszokott, kedves, érdekes stílussal beszéli el Vuk életútját, az első önálló lépésektől a felnőtté válásig. Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti rókavárban. Az izgalmas kalandregényhez készült olvasónapló feladatainak megoldása nem csupán a mű megértését segíti, hanem az olvasó képzelőerejét is mozgósítja. A gondosan felépített, rövid kérdéssorok az események fordulatait és a szereplők motivációit világítják meg. Emellett ötletes és humoros feladatok sokasága gondoskodik arról, hogy az olvasónaplót örömmel töltsék ki a gyerekek.
A 14. századra a nagyarányú birtokadományozások és a közigazgatási szervezetek átalakítása következtében meggyengült az Erdőispánságok szerepe. Hölgykő várát Nagy Lajos király az 1378. március 17-én kelt alapítólevelében a Városlődi karthauzi szerzetesek kolostorának adományozta, majd 1555-ben, a Veszprémi Püspökség birtoka lett, és aztán tulajdonukban is maradt 390 éven át, 1945-ig. Az 1910-es népszámláláskor Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott, lakosainak száma 374 volt. Ebből 45 magyar, 327 német, melyből 370 volt római katolikus. 1944 végén a nyilas vezetőség a Vörös Hadsereg elől először Farkasgyepűre tette át a székhelyét, amit Gyepű I. névvel illettek. Később innen Brennbergbányára települtek. Közélete [ szerkesztés] Polgármesterei [ szerkesztés] 1990–1994: Timár György (független) [3] 1994–1998: ifj. Csöbör Károly (független) [4] 1998–2002: Ifj. Pisztrángos-tó - Bakonybél Önkormányzati Weboldala - Információ. Csőbör Károly (független) [5] 2002–2006: Ifj. Csőbör Károly (független) [6] 2006–2010: Csőbör Károly ( Fidesz - KDNP) [7] 2010–2014: Csőbör Károly (független) [8] 2014–2019: Takácsné Légrádi Edina (független) [9] 2019-től: Takácsné Légrádi Edina (független) [1] Népesség [ szerkesztés] A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88, 8%-a magyarnak, 25, 6% németnek, 0, 5% cigánynak mondta magát (11, 2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Farkasgyepű, 83-as út leágazója (409 m) Koordináták: DD 47. 199909, 17. 638755 DMS 47°11'59. 7"N 17°38'19. Farkasgyepű pisztrángos tó to word. 5"E UTM 33T 699858 5230757 w3w ///alkotóő Itiner: A parkolóból indulva a Z ● jelzésen megyünk kb. 500 m-t. Az elágazásban elhagyjuk a Z ● jelzést, és az aszfalt utat követjük a tóig, az utolsó szakaszon a Z ● és a P+ jelzés is becsatlakozik. Visszafelé ugyanazon az úton érünk vissza a parkolóba. A túra részletes leírása: Farkasgyepű déli, Városlőd felőli végén találjuk a rövid bekötőutat, ami a tömör, murvás felületű parkolóba vezet, és ahonnan túránk indul. Szilárd burkolatú, nagy ívekben kanyargó úton ereszkedünk fokozatosan a tó irányába. Jellemzően idősödő, középkorú bükkfák acélos törzsei kísérik utunkat, az egészséges fák magas lombkoronái nyári kánikulában is védik a naptól a kirándulót, de akár a szemerkélő esőtől is megvédenek. Az első 500 méter után a Z ● jelzés elágazik balra, ami egy kellemes körtúrára adna lehetőséget, de sajnos több olyan, túlzottan meredek szakasza van, ami miatt kerekesszékkel nem ajánlott.
A Magas-Bakony lábánál, barátságos dombok közt bújik meg a mesterségesen létrehozott tavacska. A tavat 1973-ban duzzasztották a Bitva-patakon a Bakonybél és Farkasgyepű közötti erdészeti út mellett, egy öles bükkfák ölelte apró völgyben. Bár a tó kedvelt horgászparadicsom, nevével ellentétben pisztrángot nem találunk benne, viszont a csukán és süllőn kívül ponty, amur és busa is megtalálható benne. Farkasgyepű pisztrángos tó to usd. Németbánya honlapja szerint, ahogy a tavat tápláló Bitva-patakban is vannak rákok, úgy a Pisztrángosban is megtalálhatók. A legkülönlegesebb élőlény azonban, ami tiszta vizében található, az édesvízi medúza. A Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársai 2008-ban regisztráltak a Pisztrángos-tóban néhány egyedet, amelyeknek ernyőátmérője 2 centiméter. Különösen ősszel, a túlpartról nyújt varázslatos látványt a meder fölé hajló lomboktól hangulatos Pisztrángos-tó, hiszen a dús lombozat színpompáját megduplázza a rezzenéstelen víztükör. Mindenképpen érdemes lemenni a partig, azonban az ingatag stégeken legyünk óvatosak, állapotuk nem éppen stabil, veszélyes is lehet!
Farkasgyepű (németül Wirtshäusl) község Veszprém megyében, az Ajkai járásban. Fekvése [ szerkesztés] A 83-as főút mentén fekszik. Farkasgyepű pisztrángos tó to buy. Története [ szerkesztés] A tüdőszanatórium a levegőből, Farkasgyepű A farkasgyepüi tüdőgyógyintézet látképe a magasból A település nevét 1401-ben említette először oklevél, de Farkasgyepű és környéke már ősidők óta lakott hely lehetett, melynek bizonyítékai a késői bronzkorból származó, a Pörös erdőben lévő, ma is fellelhető halomsírok, melyek feltárása során csont, cserép, bronz-tű és csontmaradványok kerültek napvilágra. Az itt talált leletek a pápai Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum Gyűjteményében találhatók. A Bakonyban a honfoglalás után kialakuló államszervezet keretén belül Erdőispánságot hoztak létre, melynek székhelye Csehbányától délre néhány kilométerre fekszik. Az Erdőispánság a később létrejött közigazgatási szervezettől függetlenül még sokáig működött. A területet mára visszafoglalta ugyan az erdő, de csekély falmaradványok így is fellelhetők itt.
A jégkorszaki szelek által a területen szétteregetett lösztakaró sovány megélhetést adott a földművelő lakosságnak - akiknek nagy része a 20. századi kitelepítések során elhagyta a községet (ezzel szellős beépítettségű falukép született). Még megfigyelhetünk itt néhány régi építésű, jellegzetes német házat. A telepesek eredetileg veranda nélküli, egyajtós épületeket emeltek maguknak - ellenben a magyarokkal, akiknek minden szobája az udvarra nyílt, és ugyanebben az irányban kis tornácuk is volt. Latnivalok-a-bakonyban/farkasgyepui-pisztrangos-to. A németek lassacskán "rákaptak" a tornácra, melynek oszlopai között alacsony fal húzódott néhány nyílással - az 1957-es turistakalauz ezt egyedisége miatt "bakonyi típusú" háznak nevezi. A természetközeli fekvés ma főként az üdülni vágyókat vonzza a helységbe, amelyen először át kell vágnunk, majd a végénél jobbra kanyarodunk az Országos Kéktúra útvonalára. A K jelzés a Jáger-rét szélén fut a sekély völgyben, majd a vendégházat elhagyva keresztezi a (részben a) régi kisvasút töltésén épült szállítóutat.
Itt megpihenve elmerülhetünk a bájos, emberléptékű táj békés, csendes szépségében, miközben a vízi madarak, kétéltűek és halak hangos csobbanásai tudatosítják a kirándulóban az ember szükségszerű kapcsolódását a természethez. Programunk végén ugyanazon az útvonalon indulunk vissza, itt a gravitáció fordított hatásaival kell megküzdenünk nekünk és kísérőnknek. Ez túránk fizikailag nehezebb szakasza, de sok pihenővel, szemlélődéssel, elfogadható módon teljesíthető a visszaút is.