Egyébként is sok török is halt meg a Héttoronyban: a statisztika szerint hét trónfosztott szultán is itt végezte be életét, az áldozatok fejeit pedig elrettentő példaként az erőd falaira tűzték ki, más leírások szerint levágott fejüket a "Vérkút"-ba (kan-kujutu) dobták. Az erődöt 1831-ig használták börtönként, majd lőporgyárat hoztak itt létre. A Héttorony börtönét 1895-ben múzeummá minősítették. 1958-70 között Törökország első női építészeinek egyike, Cahide Tamer végzett rekonstrukciós munkálatokat. S végül nekünk magyaroknak fontos dátum, hogy 2009. június 25-én az itt raboskodott magyar történelmi személyiségek emlékére háromnyelvű emléktáblát avattak a következő felirattal: " Török Bálint, Bornemissza Gergely, Majlád István, Béldi Pál / és mindazon magyar rabok emlékére, akik hazájuktól távol, / a Héttoronyban raboskodtak a XVI. - XVII. A fiatal török szélső ismét Fatih Terimmel dolgozhat együtt | Macar Haberler - Török Hírek. században ". Az emléktáblát a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület és a Bornemissza család állíttatta. Az emléktábla avatáson jelen volt Aykut Aki, a Héttorony Múzeum igazgatója, Székelyné Németh Mária főkonzul, dr. Messik Miklós a Magyar Emlékekért a Világban egyesület elnöke és Keszthelyi László, a Bornemissza Gergely Emlékbizottságtól, aki a sajtó tudósítások szerint hitet tett amellett, hogy Bornemissza Gergely emléke a magyarok szívében örökké élni fog.
Miután megnéztük az emléktáblát, menjünk fel a tornyokba, sétáljunk egyet a falon, nézzünk rá Isztambul modern és pezsgő metropoliszára, merengjünk el kicsit a Márvány-tenger felé nézve, esetleg idézzük fel egy kőre leülve a hely szépirodalmi vonatkozásait. Itt a Héttoronyban játszódik Ivo Andrić boszniai származású jugoszláv Nobel-díjas író Az elátkozott udvar (Prokleta avlija) című novellája. És természetesen Gárdonyi sorait is olvashatjuk a Héttoronyról: "Konstantinápoly déli sarkán egy régi vár áll. Falai magasak. A falakon belül hét köpcös torony, mint hét óriás szélmalom… A vár falát felében a Márvány-tenger mossa, felében faházak környezik. Ez a híres Jedikula, magyarul Héttorony. A hét toronyba van berakva és betömve a szultánnak minden kincse. A középső kettőben az arany és gyöngyös ékszerek. A tenger felől állókban az ostromszerek, kézifegyverek és ezüstkincsek. Emléktábla a Héttoronyban raboskodott magyaroknak Isztambulban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A másik kettőben a régi fegyverek és a régi okiratok, könyvek. Ott a hét torony között őrzik a fejedelmi rabokat is.
A Héttorony az a hely, ahol Gárdonyi Géza híres regénye, az Egri csillagok egy része is játszódik, és ahol a magyar történelem ismert vitézei, Magyarország és Erdély vezető személyiségei, Török Bálint, Majlád István, Bornemissza Gergely, majd egy évszázaddal később Béldi Pál raboskodott és fejezte be küzdelmes életét a Márvány-tenger partján - fogalmazott a főkonzul. Török bálinttal együtt raboskodott egri csillagok. Mint hangsúlyozta, a török és a magyar nép mai barátságára, a két ország közötti szoros szövetségre és partnerségre jellemző, hogy egymás történelmi személyiségeire - még ha egykoron harcoltak is egymással - tisztelettel és megbecsüléssel gondolnak. A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület fontos küldetést teljesít: felkutatja és a közönség számára hozzáférhetővé teszi a világban fellelhető magyar vonatkozású emlékeket. "Nagyszerű, hogy Rodostóban megemlékezhetünk vezérlő fejedelmünkről, de ugyanilyen fontos, hogy fejet hajthassunk a Yedikule egykori foglyai előtt is" - mutatott rá Messik Miklós elnök. A Bornemissza Gergely Emlékbizottság nevében Keszthelyi László elnök a Szózatból és a Szigeti Veszedelemből idézett, és meleg szavakkal tett hitet amellett, hogy Bornemissza Gergely emléke a magyarok szívében örökké élni fog.
Gyermek és fiatalkoráról szinte semmit sem tudni, valószínűsíthető hogy 1549-től 1950-ig a Nyitra melletti Gimes (Ghymes) várának várnagya volt. És ami még biztos, hogy 1552-ben 250 puskása élén érkezett meg az egri várba, így valóban, Bornemissza nem csak a regényben, hanem a valóságban is az 1552. évi nagy egri katonai siker egyik kulcsszereplője volt. Bornemisszának a valóságban két felesége volt, az elsőt Fügedi Erzsébetnek hívták, annak halála után a másodikat pedig Sygher Dorottyának. Arról is szólni kell, hogy Cecey Évának Gergely deák feleségeként való szerepeltetése pusztán Gárdonyi írói fantáziájának gyümölcse. Bornemisszának a valóságban két felesége volt, az elsőt Fügedi Erzsébetnek hívták, annak halála után a másodikat pedig Sygher Dorottyának: házasságkötésük 1554 januárjában volt az egri várban! Gergelynek négy gyermekéről is tudnak a történészek, név szerint: Orsi, Kató, György és János. Ezt követően azonban sajnos Bornemissza már nem sokáig volt várkapitány: alig hogy megépítette a bástyát s megjárta kétszer Bécset, 1554. október 17-én egy portya során Pásztó környékén török fogságba esett: az egri ostrom egyik török parancsnoka, Veli hatvani szandzsákbég lépre csalta egész csapatával együtt (más források szerint Bornemissza a Mezőkereszteshez közeli Csincse falunál a füleki bég katonáival csapott össze).
Héttorony Település Fatih Építési stílus Törökország építészete Hasznosítása Felhasználási terület erődrendszer Elhelyezkedése Héttorony Pozíció Isztambul térképén é. sz. 40° 59′ 35″, k. h. 28° 55′ 24″ Koordináták: é. 28° 55′ 24″ A Wikimédia Commons tartalmaz Héttorony témájú médiaállományokat. A Héttorony erőd 1685-ben Yedikule Hisar (A Héttorony erőd) 2006-ban A Héttorony (törökül Yedikule), Konstantinápolynak (ma Isztambul) délnyugati szomszédságában, a Márvány-tenger partján fekvő, romlásnak indult erőd; hét tornyából hat teljesen leomlott, illetve lebontották. A legrégibb torony már az ókorban állott, és oly régi, mint Bizánc; Theodosius római császár kettőt építtetett mellé, és a három tornyot kőfallal vetette körül. Később még 4 tornyot építettek, és innen kapta a toronycsoport az elnevezését. II. Mohamed Konstantinápoly elfoglalása után kijavíttatta a tornyokat, és nagy erőddé alakíttatta azokat, amely a janicsárok szállásaként, majd állambörtönül szolgált. Az idő és a földrengés a hét toronyból csak hármat kímélt meg; az 1768 -as földrengéskor további kettő omlott össze és csak egy maradt fenn, a 200 lábnyi magas, úgynevezett Vértorony, amelybe azelőtt az államfoglyokat, a külföldi hatalmak képviselőit és az előkelőbb származású hadifoglyokat zárták el.
Később restaurálták, és ma szinte teljes egészében helyreállították. Hét trónfosztott szultán is e falak között végezte életét, az áldozatok fejeit pedig elrettentő példaként az erőd falaira akasztották. A torony aljában van egy üreg, melyet vérkútnak (kan-kujutu) és egy barlang, melyet sziklaüregnek (tascsukuru) neveznek; ez utóbbiakban őrizték azokat a szerencsétleneket, akikre a halálos ítéletet már kimondták. A lépcsőkön számos feliratot lehet olvasni, különösen az 1600 – 1714 -es évekből, többnyire velencei foglyoktól. A magyar foglyok közül Szilágyi Mihály ( Hunyadi Mátyás nagybátyja), Majláth István, Török Bálint, Bornemissza Gergely és Béldi Pál neve a legismertebb. A Héttorony utolsó magyar rabja gróf Esterházy Antal császári főstrázsamester volt 1698–1699-ben. A 19. század végén a bejárattól balra, a második torony egyik sarokkövén még kibetűzhető volt az Esterházy által bevésett következő felirat: "COMES ANTONIUS ESTERHASY CAPITANEUS CAPTUS IN CAMPO THÖMÖSVÁR A. 1698. DIE 19.
Tulajdonos és kiadó: Civil Rádiózásért Alapítvány Cím: 1116 Budapest, Sztregova utca 3. Budapest sztregova utca 3.2. Telefonszám: + 36 1 489 0998 Email:, Felelős szerkesztő: Görög Mária () Szerkesztőség címe: 1116 Budapest, Sztregova utca 3. Webmester: Cserháti Ákos () Felügyeleti szerv: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Cím: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. Telefonszám: +36 1 457 7100 A weboldal a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával jött létre.
Nézze meg a friss Budapest térképünket! Üzemmód Ingatlan Ingatlanirodák Térkép 1 db találat XI. ker. Sztregova utca 3. nyomtatás BKV be nagyobb képtér Ide kattintva eltűnnek a reklámok Térképlink:.
Fotó: Mirk Nikoletta Aki életében nem néptáncolt, annak újdonság lehet a tény, hogy Budapesten ma is rengetegen járnak táncházakba, és szinte minden napra jut egy esemény, ahol összegyűlhetnek az amatőr és profi táncosok "csörögni". Lássuk, melyek azok a helyek, ahol megtalálhatjuk ezeket a közösségeket, és ahol a tánctanításnak hála akkor is jól érezzük magunkat, ha nincs előzetes tudásunk. Művelődési ház - Budapest III. 3. kerület Óbuda. A magyar táncházmozgalom a 70-es években indult Budapesten, teret engedve a kevésbé megkoreografált táncolásnak. Feltétele volt az élő zene, és hamar a városi fiatalok egyik szórakozási lehetősége lett – a rendszerváltás után pedig intézményesülni kezdett, és nemzetközi szinten is elterjedt, az UNESCO szellemi örökség listájára 2011-ben került fel. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Budapest legismertebb romkocsmájában hét elején van táncház, az bulit a koncertteremben kell keresnünk. Minden héten hétfőn este 10-től hajnali 3-ig tart az ingyenes esemény. A Szimplában a közönség nagy részét külföldiek alkotják, akik természetesen laikusok a magyar néptáncot illetően, így itt is bátran bekapcsolódhatunk előzetes tapasztalat nélkül.