Tizenkét évesnek látszó fiatalt játszik három cseh színésznő a Csapda a neten című dokumentumfilmben, amelyet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon mutattak be. Hamis profilt hoz létre a stáb a legnépszerűbb közösségi oldalakon, chatszobákban. Az eredmény sokkoló. A forgatás tíz napja alatt csaknem kétezer-ötszáz idegen férfi jelöli őket ismerősnek. Többen személyes kapcsolatot létesítenek a lányokkal videochaten, és azonnal szexuálisan zaklatni, bántalmazni kezdik őket. A kísérlet jó ízlés határain messze túlmutató eredménye "erős gyomrot" kíván, amely után sokakban ismét meginoghat az emberi nem felsőbbrendűségébe vetett hit. Játékidő: 100 perc Kategoria: Dokumentum, Krimi, 2020 IMDB Pont: 8. 2 Beküldte: abyss Nézettség: 13179 Beküldve: 2021-03-06 Vélemények száma: 1 IMDB Link Felhasználói értékelés: 10, 0 pont / 7 szavazatból Rendező(k): Barbora Chalupová Vít Klusák Színészek: Sabina Dlouhá Anezka Pithartová Tereza Tezká
Célcsoportja: általános-és középiskolás diákok és tanárok. A felvilágosító munka komoly eszköz a veszélyek elhárításában. A Csapda a neten c. film segítségével a gyerekek megismerik a digitális világ veszélyeit, és így elkerülhetik azt, a felkészített tanárok pedig segíteni tudják őket ebben A Csapda a neten c. oktatófilm rangos gyermekvédelmi szakemberek: pszichológusok, jogászok, kriminológusok, pszichiáterek bevonásával készült. Önmagában egy film és oktatói anyag együttesen, amelynek természetesen csoportos megtekintése javasolt, mégis, az alkotók szem előtt tartották azt a lehetőséget is, hogy ha fiatalok vagy szülők az oktatófilmet egyedül látnák, a feldolgozásban maga az oktatófilm segít nekik. A Csapda a neten című dokumentumfilmet (mind az oktátási 12+, mind a 18+ korosztálynak szóló rendezői verziót) Európa számos országában, az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikerrel mutatták be. A film a cseh moziforgalmazás történetének legnagyobb nézettségű dokumentumfilmje és Csehország legnagyobb kasszasikere volt.
A Csapda a neten -nél tökéletesebb vitaindító ehhez a hosszú-hosszú beszélgetéshez. Csapda a neten (Caught in the Net), cseh dokumentumfilm. A film a március 1–10. között online megrendezendő Budapest International Documentary Festival (BIDF) versenyprogramjában szerepel.
Ebből nagyjából kikövetkeztethető, hogy egy valódi 12 éves miket élhet át, amikor ilyen helyzetbe kerül, és nem várja őt egy komplett stáb, akikkel kibeszélheti a szorongásait. Basszus, ha 12 éves lennék, levetném magam egy hídról – szakad ki az egyik szereplőből, miután hívást bont egy zaklatóval, aki megzsarolta a beszélgetés során. Egy másik színésznő pedig, maga számára is váratlanul, könnyekben tör ki, amikor rádöbben, hogy a Skype-on rácsörgő 21 éves srác tényleg csak beszélgetni akar, nem követel tőle meztelen fotókat, sőt előzékenyen figyelmezteti arra, hogy véletlenül se tegyen ilyet egy idegen kedvéért. "Az elmúlt tíz nap fényében meghat, hogy vannak normális emberek" – mondja szabadkozva a rendezőknek, miközben próbálja abbahagyni a sírást. Ez a film egyik legmegrendítőbb pillanata, amit csak még jobban kihangsúlyoz a finom rendezői megoldás, mikor szép lassan eltüntetik a fiú arcát takaró virtuális maszkot, és a sok borzalmas manipuláció után végre megpillantunk egy kedves, őszinte, emberi mosolyt a képernyőn.
Sorozatok esetében kérjük írd le az epizód számát, hogy miharabb javíthassuk. Hozzászólások Még nem szólt hozzá senki, legyél te az első! Ha linkeket is publikálsz a közösség számára, kérünk csak olyan tartalommal tedd, ami nem ütközik jogszabályba.
A vers Verlaine első kötetében – Szaturnuszi költemények – jelent meg. Tipikus példája az impresszionista lírának. Élményvers, egyetlen pillanat, egyetlen különleges létállapot, hangulat megörökítése. A Tóth Árpád fordításában ismert szöveg fordítási bravúr, hiszen a műfordítás sohasem lehet azonos az eredeti művel, legfeljebb hasonló vagy közel azonos értékű, jelentésű, hatású stb. Tóth Árpád: ŐSZI CHANSON | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. átültetések lehetségesek. A magyar költő más fordításaira is jellemző, hogy nem törekszik az eredeti alkotás szöveghű, filológiai pontosságú átültetésére, inkább hangulati, képi világát igyekszik erőteljesebben érvényesíteni. Egyes alkotások esetében ez a megoldás vitatható, de az Őszi chanson más módon valószínűleg nem szólalna meg nyelvünkön. A chanson a lírai költészet alapműfajának, a dalnak francia változata. Verlaine verse meg is felel a műfaj alapkövetelményeinek: egyetlen (egynemű) vágy, érzés, hangulat fogalmazódik meg benne – a halálvágy. A dekadensnek is nevezett impresszionista költők számos versében megjelenik ez a téma.
Tóth Árpád fordítása talán valamivel érzelmesebb és komorabb az eredeti műnél, mégis közelebb áll a franciához, mint Szabó Lőrincé, aki a vers szó szerinti tartalmát közvetíti hívebben, a hangulatát viszont nem adja úgy vissza. (Ő a racionálisabb megközelítést választotta, nemcsak azért, mert a következő irodalomtörténeti korszak már másként értékelte Verlaine-t, hanem lelki alkata folytán is. ) A francia szimbolisták versei egyébként jól példázzák azt, hogy a versfordítás mennyire reménytelen vállalkozás, hogy egy másik nyelven milyen tökéletlenül lehet csak visszaadni egy költemény értékeit, és milyen nehéz elérni az eredeti mű színvonalát. Ugyanakkor Tóth Árpád fordítása, ha nem is tolmácsolja híven Verlaine-t, igazi kincs a magyar költészetben. A költő zseniális fordító is volt, művét a hanghatások virtuóz megformálása jellemzi. A poétikai hatást a mély magánhangzók monotóniája és a mássalhangzók összecsengése hozza létre. Az Őszi chanson esetében tehát nem a tartalom a fontos, nem igazán kell érteni a vers tartalmát, mert a zeneiség adja a lényegét.
Azt az érzést adja vissza, amikor csüggedt, bágyadt az ember, és van benne valami álomszerűség is. Hulló fák lombja, eltűnő fiatalság, elvesző kéjek, elmúlás. A haldokló természettel együtt az ember lelke is haldoklik, de a halálfélelem szelíd melankóliába rejtve szólal meg. A rettegést mintegy enyhíti a költemény zenéje, a szavak és hangok muzsikája. A magyar változat különösen jól kiaknázza a hangok akusztikai lehetőségeit, különleges hangulatteremtő ereje van. Tóth Árpád a fordításban ajakkerekítéses, zárt hangokat és hangfestő, hangutánzó szavakat (zsong, busong, monoton, konokon stb. ) használt, így érte el azt a zsongást, azt a hangulatos zeneiséget, amely a vers lényege. Gyakori a zöngés "n" hang is. Monoton, egyhangúan ütemezhető a vers, egyhangú ritmusok, egyazon dallam ismétlődése jellemző. Láthatjuk tehát, hogy ebben a versben a jelentést nem a szavak értelme hordozza, hanem a puszta hangzás. A szavak nem gondolatokat közölnek, hanem a hangzásuk által érzéseket ébresztenek. Verlaine versei tehát a szó mágikus, zenei varázsából születnek.