Nagyon érdekes dolog: mi, méhészek vagyunk az elsők, akik a méheinken keresztül láthatjuk, milyen rossz hatással van az élővilágra a sok mű-anyag, mekkora károkat tud okozni a környezetszennyezés. Kezdhetnénk akár a vegyszerekkel. Hosszasan lehetne beszélni róluk, de most csak egy méhészeket is érintő gondolat erejéig foglalkoznék velük. Itt van például a gyomirtók esete. Rengetegen használják, istenítik, nélkülözhetetlennek tartják, annak ellenére, hogy számtalan kutatás és tanulmány bizonyította már a környezetre, a talajra és nem utolsósorban az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásukat. Meglepődve tapasztalom, hogy nagyon sok méhész is használja ezeket. MŰanyagok a méhészetben. Lefújja a kaptárak környékét, és ha már úgyis a kezében van, akkor egyúttal az udvar, illetve az utcafront nemkívánatos zöldjeivel is végez. Tudom, hogy sokan egyszerűen csak megrántják a vállukat: no, és akkor mi van? – gondolják magukban… Van, akinek az udvar sem elég, és egyszerűen lefújja a telke végében lévő csatornapartot is (1. kép).
Nagyon körülményes ezeknek a felszereléseknek a fertőtlenítése. Az ilyen kaptár felületét szétverhetik a harkályok vagy a tyúkok. A méhek mellett megrágja a hangya, az egér vagy akár a borz is. A szél leviszi a tetejét, a tetőre óvatlanul rátett forró füstölő belesüllyed, ráadásul még nagyon gyúlékony is. Ha a kaptárvassal véletlenül jobban megfeszítjük a kereteket, már el is reccsen a kaptár. Szállítása is nagy kockázatot rejt, nehézkes. Mennyi gond! De nem is ez a legnagyobb baj. Ahogy az idő halad, porlik-mállik, a méhek és a szél a morzsalékot széthordják a környezetben. A következő a műanyag keret esete. Ez is látszólag számos előnyt rejt a hagyományos keretekkel szemben, de vajon mennyire jó a méhcsaládnak? Szintén mi lesz vele, ha a méhész felhagy a szakmával, és esetleg nem tudja őket eladni? Nyúlós esetén környezetvédelmi okokból el sem lehet tüzelni ezeket a kereteket. Eb a titka mindennek teljes film. Mellesleg ki az, aki ácsorogna a mérgező füstje fölött? Ahogy a hétköznapi életünkben, úgy a méhészetben is rengeteg műanyag eszközt használunk.
Két árvaházi testvér megment egy magára maradt kiskutyát. Úgy döntenek, hogy megtartják, de ezt nehéz titokban tartani az árvaházban. A helyzet csak bonyolódik, miután örökbefogadják őket, de a kutyától nem szeretnének megválni, így hát magukkal viszik New Yorkba. Kezdődhet a kaland, egy idegen világban, ahol "Gesztenye" a kiskutya megmutatja mi is az igazi bátorság!
Felfedezésük lényege, hogy világossá tették, testünk hogyan alakítja át a fizikai… Nem Karikó Katalin kapja az orvosi Nobel-díjat A meleg, a hideg és az érintés érzékelésének képessége létfontosságú a túléléshez. "A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek az idegi impulzusok a hőmérséklet és a nyomás észleléséhez? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok" - írták az illetékes bizottság indoklásában. A kitüntetettek… Ez meg hogy lehet: nem Karikó Katalin nyerte az orvosi Nobel-díjat A magyar tudós az mRNS-vakcina kifejlesztéséért szerepelt a legnagyobb tudományos díj, a Nobel várományosai között. Karikó katalin nobel díj 2019. Nem kapta meg az orvosi Nobel-díjat Karikó Katalin magyar tudós, biokémikus, kutatóbiológus, noha a kitüntetés várományosai között tartották számon. Az idei orvosi elismerést David Julius és Ardem Patapoutian amerikai… Nem Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat Nem Karikó Katalin, hanem David Julius és Ardem Patapoutian kapta az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
A neves evolúcióbiológus, Richard Dawkins mondta még 2020 decemberében, hogy "Adjatok ennek a nőnek Nobel-díjat! " Karikó Katalin pedig azóta számtalan elismerést kapott a COVID-19 elleni mRNS vakcinák fejlesztését megalapozó kutatásaiért. A Columbia Egyetem rangos kitüntetését, a Louisa Gross Horwitz Díjat hétfőn nyerte el a magyar kutatóbiológus, Karikó Katalin és kutatótársa Drew Weissman, az átadó ceremóniára azonban 2022. Karikó katalin nobel díj 4. január 5-éig várniuk kell. A szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója egy újabb ajánlólevélként tekinthet a díjra, ugyanis az elmúlt 54 évben a 106 Horwitz-díjas közül 51-en kaptak Nobel-díjat. Karikó Katalin munkáját február 8-án is elismerték, amikor kitüntették a Rosenstiel-díjjal. Nyáron pedig a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria hercegnője-díjat a tudomány és technológia kategóriában a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésében résztvevő 7 kutató, köztük Karikó Katalin nyerte el - olvasható a Szegedi Tudományegyetem Hírportálján.
A kínai kutatók 2020 januárjában elküldték a Vuhanban azonosított vírus génszekvenciáját, a kutatók pedig munkához láttak. A BioNTech órák, a Moderna pedig két nap alatt kifejlesztette a covid-védőoltást. A Pfizer–BioNTech tanulmányának első eredményei 2020. november 8-án jelentek meg, és igazolták, hogy az mRNS-alapú védőoltás erős védettséget vált ki a koronavírussal szemben. Működik. Tudtam – fordult Katalin férjéhez, Bélához. A siker örömére megevett egy egész zacskó Gooberst, csokoládéval bevont mogyorót. Egyedül. dr. Weissman a családjával ünnepelt. Egy olasz étteremből rendeltek vacsorát, sőt némi fehérbort is. Valóra vált az álmom, az, hogy olyan dolgot fejlesszünk ki, ami segít az embereken – nyilatkozta dr. Weissman. Dr. Karikót és dr. Weissmant 2020. december 18-án oltották be. Nem Karikó Katalin kapta a Nobel-díjat | Alfahír. A vakcina beadása óriási publicitást kapott. Az oltási sorukra váró orvosok és ápolók szűnni nem akaró tapsviharral ünnepelték őket. (Borítókép: Karikó Katalin. Fotó: Handout / FAMILY HANDOUT / AFP)
A Kocka emberek százmilliói számára jelent kifogyhatatlan szellemi játékot, matematikusokat inspirált új tételek sorának megalkotására, fiatalok tömegeit vonzotta versenyekre. A játékos problémamegoldás jelképeként hollywoodi filmekben láthattuk viszont. A Gömböc bizonyosan nem jutott el ekkora tömeghez, de akihez elért, annak – az eddigi visszajelzések alapján – tudott belső örömöt nyújtani. Emellett biológiai, geofizikai, paleontológiai kutatásokat, képző-, tánc- és színművészeti, valamint irodalmi alkotásokat inspirált, számozott, egyedi példányai szerte a világon kiállítási tárgyként váltak a magyar kultúra nagyköveteivé. A mostani hír alapján pedig a gyógyszeripari csúcstechnológiában is hasznosult. A oldalon önt "Dr. Gömböc, a kavicsos ember" néven emlegetik a diákok. Az óráin is szóba kerül a találmány? Karikó katalin nobel díj winners. Kavicsokat is vizsgálnak? Az órán alapvetően a tananyagra koncentrálunk, de bármilyen (így a Gömböcre vonatkozó) kérdésre szívesen felelek, és néha szoktam tartani "kitekintő" előadásokat, ahol a tananyag alapján is érthető, reményeim szerint érdekes kutatási feladatokat mutatok be a diákoknak.
Kiderült, hogy az immunrendszer az mRNS-ük alapján azonosítja a támadó mikrobákat, és gyulladással válaszol. A kutatók által befecskendezett mRNS-t a szervezet kórokozók támadásának vélte. A felismerés után újabb talánnyal szembesültek. Minden emberi szervezet sejtje mRNS-t állít elő, amivel szemben az immunrendszer közömbös. "Miben különbözik az általam előállított mRNS? " – töprengett dr. Karikó. Az áttörés A kísérlet ellenőrzésével azonban megoldódott a titok. A kutatópáros által előállított mRNS túlzott reakciót váltott ki a szervezetben. Az emberi szervezet által előállított kontrollmolekulák, a transzfer-RNS-ek, rövidítve tRNS-ek azonban nem. A tRNS-ben található pszeudouridin-molekula nem okozott reakciót. Mint kiderült, az emberi mRNS természetes összetevője ez a molekula. Így hát a dr. Karikó és dr. Weissman által kifejlesztett mRNS a hozzáadott molekulával a szokásosnál tízszer több fehérje gyártására késztetett minden sejtet. Nem Karikó Katalin kapta a Nobel-díjat - IN. Ez volt az az alapvető tudományos áttörés, ami megannyi izgalmas alkalmazási területet jelenthet a medicinában.