BUDAVÁRI PALOTA A Budavári Palota története Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király idejéig nyúlik vissza, amikor a vár Európa egyik fényes királyi lakhelyének számított. Az épület 1541-től a török hódoltság alatt, majd 1686-ban, Buda visszavételekor súlyosan megrongálódott. Újjáépítése 1749-ben, Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött, az akkor divatos barokk stílusban. A várpalotát a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint újabb épületrészekkel bővítették, majd neobarokk elemekkel egészítették ki. A II. Budavári palota muséum national. világháborúban az épület egy része kiégett és megsemmisült. A romos állapotú palota felújítása sokáig váratott magára, a munkálatok csak az 1960-as években kezdődtek meg. A Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben költözött a palota múzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe. MÚZEUMTÖRTÉNET A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Gyűjtőköre az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed.
PROGRAMAJÁNLÓ Várkapitányság Nonprofit Zrt. 2022-03-10 07:00 Ingyenes hagyományőrző és családi programok, különleges kiállítások, valamint irodalmi előadások várják az érdeklődőket a Budavári Palotanegyedben az ünnepi hosszú hétvégén. A Várkert Bazárban, a Főőrségben, a Csikós udvaron és a Budavári Palotában is számos érdekességgel készülnek a látogatók számára. Már péntektől a nemzeti ünnepre hangolódhatunk a Budavári Palotanegyedben; "Lészen ágyú! " – Gábor Áron és a székely hősiesség címmel nyílik új tárlat március 11-én a nemrég újjászületett Főőrség épületében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulóján a székely ágyúöntő hősre, Háromszék önvédelmi szabadságharcának legendás alakjára emlékezünk a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményével. Budavári palota múzeum v. Gábor Áron egyetlen megmaradt ikonikus rézágyúja mellett a forradalom és szabadságharc meghatározó alakjaihoz kötődő ereklyék is megtekinthetők mindennap 10 és 18 óra között. Az egyedülálló kiállítás a Várkapitányság támogatásával a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Székely Nemzeti Múzeum együttműködésében valósul meg.
A Nem engedünk a '48-ból! című izgalmas sétán az érdeklődők bejárhatják az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyszíneit a budai Várban. A Budai Várséták programján március 12. és 15. között díjmentes regisztrációs jegy megváltásával lehet részt venni, amelynek részletei a oldalon olvashatók. Március 15-én egész nap ingyenes programokkal várják a látogatókat a Várkert Bazárban és a Budavári Palotanegyedben. A nemzeti ünnep alkalmából az összes kiállítás díjmentesen lesz megtekinthető. A Petzelt József Hagyományőrző Egyesület jóvoltából a Csikós udvaron megelevenedő Huszártáborban megismerhetik az érdeklődők a XVIII-XIX. századi magyar katonai és lovas hagyományokat. Kardcsörtetéstől hangos fegyvernemi bemutatók is lesznek 11. 30-tól és 15 órától. Budapesti Történeti Múzeum / Vármúzeum. Kopcsik István történész és a Momentán Társulat Élő történelem című interaktív előadásukban az improvizáció eszközeivel elevenítik fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc budai Várhoz köthető eseményeit és történelmi alakjait 10. 30-kor, 13.
Új szerzemény az eredetileg könyvtárnak épült Corvin-terem padlózatából származó míves parkettatábla is, melynek mintáját Szabó László várkapitánysági főmérnök tervezte és Miklósváry Károly műszaki előadó rajzolta. Helyet kapott a kiállításon az az Erzsébet királyné parasztházából származó, nőstény oroszlánt ábrázoló, közel 500 kilogrammos zárókő is, amelyet a múzeum régésze, Magyar Károly talált meg a déli rondellánál. Láthatjuk a palota építéstörténeti emlékkövét is, amelyet 1930-ban, Horthy Miklós kormányzóságának tízéves évfordulójára helyeztek el a Szent Zsigmond-kápolna nyugati homlokzatán.
A Magyar Nemzeti Galéria létrejötte abba a magyar muzeológiát jellemző folyamatba illeszkedik, amelynek során az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeumból az 1870-es évektől kezdődően sorra szakadtak ki az egyre speciálisabb gyűjteményeket őrző szakmúzeumok. Ennek megfelelően a képzőművészeti alkotásokat őrző gyűjtemények az 1896-ban alapított Szépművészeti Múzeumba kerültek. A modern magyar alkotások gyors gyarapodása azonban már az 1920-as években halaszthatatlanná tette a magyar és a nemzetközi anyag szétválasztását. Ennek eredményeként született meg 1928-ban a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, amely önálló épületben, de ugyanazon intézmény keretén belül mutatta be a Nagybányával kezdődő korszak képzőművészetét. Budavári palota múzeum kiállítások. 1945 után ismét az intézményi centralizáció került a kultúrpolitika középpontjába: 1953-ban államosították a Fővárosi Képtár gyűjteményét, amely a Szépművészeti Múzeumba való beolvasztást jelentette. Az ezáltal még hatalmasabbra duzzadó magyar képzőművészeti anyag méltó és kellő terjedelmű bemutatására így a Szépművészeti Múzeumban egyre kevésbé volt lehetőség.
Fotó: Tihanyi Bence Támlás szék a bálterem páholyából Fotó: Tihanyi Bence Jankovits Gyula: Libatolvaj – A középkori palota a töröktől való visszafoglalásakor súlyos károkat szenvedett, szétlőtték, majd gyakorlatilag szabad rablás vette kezdetét. Az épület évekig üresen állt, sorsáról sokáig nem született döntés, mígnem a XVIII. század elején katonai parancsnokság felépítését határozták el. Magyar Múzeumok - Ünnepi programkavalkád a Budavári Palotanegyedben. Egy új királyi rezidencia létrehozásának gondolta csak az 1723-as budai tűzvész után merült fel, amikor is az épület leégett, majd tetőszerkezete is beomlott. Az országos közadakozásból való újjáépítésre végül Grassalkovich Antal 1748-ban szerezte meg Mária Terézia engedélyét – idézi a múltat Farbaky Péter építész, művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum főmuzeológusa, a földszinti kiállítás kurátora. Elmondja azt is, hogy amikor a királyi palota 1770-ben elkészült, a magyarok azt várták, hogy a Habsburgok ha időszakosan is, de királyi rezidenciaként igénybe veszik. Mária Terézia azonban nagy közfelháborodásra másként döntött, helyette először az angolkisasszonyokat költöztette be Sankt Pöltenből, majd a nagyszombati egyetemet helyeztette ide.
Képek forrása: Várkapitányság látogató, örökségvédelem, téma 2021-08-21 20:00 állományvédelem, iparművészet, képzőművészet, kortárs, Kutatók Éjszakája, látogató 2021-08-20 11:00
Hosszú utakon jól megfigyelhető az autó energiamonitorán, ahogy a benzinmotor nemcsak a kerekeket hajtja, hanem az akkut is tölti, majd egy idő után utóbbi ezt azzal "hálálja meg", hogy a villanymotornak adva ezt a megtermelt energiát az besegít a hajtásba. Így aztán a hosszú autópályás utazásokon is 5, 2-5, 4 literes átlagokat ír a fedélzeti számítógép, ami országúti tempónál könnyen 5 liter alá vihető. Persze a villamosított autók, így a Kona Hybrid legjobb terepe is a város, ahol a villanymotort maximálisan kihasználva nem lehetetlen akár 4 liter alá is bevinni a fogyasztásmérőt. Autópályán, szabályos 130-140-es tempónál viszont a Kona villanyrásegítése szokatlanul esetlenné válik, kifullad, nem képes elég pluszenergiát adni a benzinmotornak, ami így viszont akár 7-8 litert is benyakalhat 100 kilométeren. Hyundai Kona Hybrid teszt – a középút - Autósajtó. Aki persze nem nézi állandóan a fogyasztásmérőt és az állapotjelzőt, úgy használhatja az autót, akár egy hétköznapi benzinest, vagy inkább dízelt. A 141 lóerős rendszerteljesítmény és a 265 Nm össznyomaték bőségesen elég ahhoz, hogy városban, vagy városon kívül megállja a helyét, miközben még járó motorral is viszonylag csendesen suhan.
Könnyű neki, hiszen tényleg könnyű, alig lépi túl a másfél tonnát. Ezek egy vérbeli sportautó képességei. De ennyivel még közel sincs vége a produkciónak. Van benne kézzel kétféleképpen (volánbillentyűkkel és a választókarral) befolyásolható nyolcfokozatú automatikus váltómű, amelyhez váltások közben külön vezérlés hangolja hozzá a motor fordulatszámát, rajtautomatika, elektronikusan gerjesztett, de valódi (nem a rádióból, hangzó) visszadurrogó, hörgő kipufogóhang és aktív differenciálzár, hogy kanyarból kilőve fel ne szaggassa az aszfaltot. A többi felszerelést nem részletezem, komplett az arzenál, a sebességkorlátozó jelzőtáblák felismerésétől az aktív sávtartásig. Hogyan működik mindez a gyakorlatban? Nagyszerűen! A kiváló, manuálisan beállítható ülés oldaltartása és komfortja elsőrangú, de figyelembe kell venni, hogy nem nagy autó ez, saját magam (182 cm) mögött nem férek el a második sorban. Hyundai Kona teszt – a stílusos SUV - Autó tesztek - Tesztelok.hu. A rengeteg funkció ellenére nincsenek kezelési rejtvények, egy pillanat alatt kiválasztható a rádióadó, működésbe lép a navigátor, a nagymama is simán elvezeti a Kona N-t. Civil tempónál, a városban, észrevehető, hogy elég feszes a futómű beállítása, de rázósnak azért nem mondanám.
2020. szeptember 24. Komment A flotta első elektromos szabadidő-autója! Meg kellett csípnem magam ahhoz, hogy észhez térjek és rájöjjek, ez nem álom, hanem valóság! Az emberek fejében szinte még ideje sem volt rögződnie annak, hogy a Hyundai már egy új szegmensben is jelen van, ami nem más, mint a kompakt crossovereké. Hyundai Kona teszt: merész kihívás | Autoszektor. Az igen nagy népszerűségnek örvendő, Kona elnevezésű modelljüket 2017-ben mutatták be és már abban az évben el is készült a gyártásra kész verzió. Amennyire friss a köztudatban az elektromos meghajtású Kona, olyannyira számít újdonságnak a MOL Limo flottájában! A Kona a portugáloknál "Kauai" néven terjedt el, ami megmosolyogtat, hiszen ez egyben egy valóságos sziget, amely Hawaii-hoz tartozik. A kínaiak "Encino"-ként tartják számon. Az e Kona, vagyis a Kona Electric hulláma az idei évben ért el Európába és amellett, hogy egy várva-várt villanyautó volt, a MOL Limósok is elsők közt újították be őket! Nem okozott csalódást, közkedveltségéhez nagyban hozzátesz az is, hogy olyan hatótávval (is) büszkélkedhet, amit eddig szinte csak a Teslák tudtak teljesíteni.
Ahogyan azt a címben leírtam, Kona ilyen jó még nem volt, vagyis emelem kalapom a dél-koreaiak előtt! A Kona rengeteg robbanómotoros verzióját volt szerencsém kipróbálni régebben, de azt kell mondjam, létjogosultsága igazán csak az elektromos meghajtásban rejlik. Tényleg nagyon eltalálták! Külsőre természetesen nem sokban tér el a belsőégésű motoros Konától, a hűtőmaszkot viszont nem érdemes keresni rajta. Ezenkívül minden más a helyén maradt, az elektromos picivel hosszabbra és magasabbra sikeredett, 4, 165 mm helyett 4, 180-ra nőtt. Fogalmam sincs, hogy mások fejében miféle vizuális gondolatokat indít útjára a Kona és a Kona Electric, de szerintem akár testvérek is lehetnének az új Nissan Juke-al. Legalább is arcra. Szélessége 1, 800 mm, magassága 1, 570 mm. A bekerült lítiumion-akkumulátor felért egy hízókúrával, így lett 1, 535 kg az önsúly. A 64 kWh-s akkupakk esetében ez 1, 685 kg-ot jelent. A Kona Electric tett róla, hogy már bepattanásom első pillanatában máshol érezzem magam. A túlvilágba repített, amikor pedig elindultam vele, akkor aztán pláne!
Az erőforrás két vezérműtengelyes, 998 köbcentis, 3 hengeres, 120 lóerős, turbófeltöltővel rendelkező benzinmotor, aminek a maximális forgatónyomatéka 172 Nm (ezt 1500-4000 fordulat között adja le). Gyorsulása 0-100-ra kereken 12 másodperc, végsebessége 181 km/h. Ezt a kivitelt 6 sebességes manuális sebváltóval szereltek, útjára és pontosságára nem lehet panasz, a váltógomb hatalmas, külön pozitívum, hogy kényelmes a fogása, és nem csúszkál rajta az ember keze. A hátramenetet úgy kapcsoljuk, mint az általunk már korábban tesztelt i30-nál, a váltógomb alatti kis pöcköt felhúzzuk és az első sebességi fokozat mellé kapcsolunk. A motorpaletta még nem forrt ki teljesen, jelenleg a piacon az 1. 0 T-GDI (120Le-172Nm) és a 1. 6 T-GDI (177Le-265Nm) alkotja a választékot, 2018-ban azonban bevezetik az 1. 6 CRDi (136Le-320Nm) dízelt és a villanymotorral felszerelt modelleket is. Az izmosabb benzines erőforráshoz alaptartozék a hétfokozatú duplakuplungos sebességváltó (DCT) és az összkerékhajtás, amely fejlett ívmeneti tapadásszabályzó (ATCC) rendszerrel van ellátva, ami javítja többek között az autó stabilitását is.