NewLooxs kerékpár táskák webáruházunk kínálatában. A választék folyamatosan bővül!
+36-30/1436330 kapcsolat E-mail Jelszó Regisztráció Google Keresés A kosár üres. Vásárláshoz kattintson ide!
Részletek Váz: Hi-Ten acél Villa: Hi-Ten acél Vázméret: 18" Kerékméret: 622x37 Nyereg: Montegrappa Brava Lady Kormány: Fehér hajlított kormány Markolat: Herrmans Air markolat Pedál: Műanyag Hajtómű: 44 fogas hajtómű Monoblokk: Thun Boogie Lánc: KMC410 Sebesség fokozatok száma: 1 Felni: 622 duplafalú 32 lukas Első agy: Joytech 32 lukas agy Hátsó agy: Velosteel kontrás agy Köpeny: CST C1316 622-37 Első Fék: Alumínium V-fék Hátsó fék: Kontrafék Világítás: Első és hátsó LED-es lámpa Sárvédő: Fehér fém sárvédő Extrák: Csomagtartó, színes láncvédő, első pálcás kosár
2. 3. 4. 1 Közvetített szolgáltatás Bonácz Zsolt Mikor közvetített szolgáltatás a telefonköltség? Miért foglalkozunk olyan sokat azzal, hogy egy igénybe vett szolgáltatás elszámolható-e közvetített szolgáltatásként? Alapvetően két okból tesszük ezt: 1. a közvetített szolgáltatások bekerülési értékét levonhatjuk a helyi iparűzési adó alapjából, ha e szolgáltatást már továbbértékesítettük, s ennek jelentősége van, mert ez az adófajta elég tetemes nagyságrendet képvisel minden vállalkozás életében; 2. a főkönyvi könyvelésben máshol jelennek meg a közvetített szolgáltatások, mint az igénybe vett szolgáltatások. Lényege: A Számvitelről szóló 2000. évi törvény 3. § (4) bekezdés 1. pontja értelmében, közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. (Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. )
A helyi adóról szóló törvény közvetített szolgáltatásokra vonatkozó előírása megköveteli az írásos formát a szerződéstől, így a helyi iparűzési adó alapjából csak az a közvetített szolgáltatás lesz levonható, amelynél a vállalkozás a megrendelővel kötött írásos szerződésben rögzítette a közvetítés lehetőségét. A közvetítés tényének a számlán történő szerepeltetése kapcsán csak az olyan megoldások felelnek meg, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik a számlán a változatlan formában továbbértékesített szolgáltatást. Ha a beérkező szolgáltatás sem egyéb szolgáltatásnak, sem közvetített szolgáltatásnak nem minősül, akkor igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. 2. döntés: Megbízási vagy vállalkozási jogviszony A helyi iparűzési adó alapját a közvetített szolgáltatások mellett az alvállalkozói teljesítések értéke is csökkenti. Az alvállalkozói pozíció és ehhez kapcsolódóan az alvállalkozói teljesítés csak vállalkozási jogviszonyban értelmezhető, a törvény nem ismeri az "almegbízói" teljesítést.
A vállalkozások gyakran számlázzák tovább a magánszemélyek részére a magáncélú használat értékét annak érdekében, hogy csökkentsék a fizetendő személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást. Ugyanis a jövedelem megállapításánál a felmerült telefonköltséget csökkenteni lehet a más személynek kiszámlázott telefonköltségekkel, hiszen a jövedelmet a saját célú telefonhasználat költsége alapján kell meghatározni. Az 1. és 2. példa azt szemlélteti, hogy a telefon magáncélú használatának kiszámlázása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Áfa tv. szerinti közvetített szolgáltatás valósul meg. 1. példa – Telefon magáncélú használatának kiszámlázása A továbbszámlázásnak különböző lehetőségei és módszerei vannak.
• Változott a számlakibocsátásra rendelkezésre álló ésszerű idő • Mit jelent a gyakorlatban a 8 napos számlázási határidő? • Számla helyesbítés esetei és erre vonatkozó szabályok • Nyugta-kibocsátás feltételei, figyelem változás 2021-ben • Mi a különbség a teljesítés időpontja, számlakibocsátás kelte és kiállítás időpontja között? • Időszakos elszámolási ügyletek • Fizetési határidőnek mennyiben van jelentősége? • Mi a különbség a gyűjtő számla és az időszakos elszámolás között? • Online számla adatszolgáltatás • Mi a különbség az áfa-törvény szerinti tartalom és a xml tartalom között • Adódigitalizáció, elektronikus számlázás • Számla korrekciók • Számlával egy tekintet alá eső okirat • Árfolyam alkalmazása számla-korrekciós esetén • Csoportos helyesbítő számla • Speciális számlázási esetek • Közvetített szolgáltatás számlázása • Visszáru elszámolás • Fordított adózás számlázása • Ingatlan bérbeadása, értékesítése • Webshopok számlázása • Árengedmények rendszere számlázása • Szakmai konzultáció 24.
.. jól emlékszem a suliban tanultakra:) Jó lenne, ha valaki megerősítene.
Miki
miki7508
Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am
Szerző: miki7508 » szer. 26, 2008 1:33 pm
Ja, és nem minden alvállalkozó által nyújtott szolgáltatás minősül közvetített szolgáltatás, hanem csak az, ami változatlan formában, osztatlan, stb. Ha például egy szervert bérelsz egy informatikai cégtől, és azt számlázod tovább ügyfeleknek, mint internetes tárhely szolgáltató, a sok-sok ügyfélnek kibocsátott számlán nem szerepeltetheted a közvetített szolgáltatásról szóló kitételt, mert nem minősül közvetített szolgáltatásnak, ugyanis csak akkor lehetne közvetített szolgáltatás, ha az egész szervertárhelyet, ugyanazokkal a szerződéses feltételekkel, mint amilyeneket te vállaltál, adnád el tovább egy ügyfelednek. Az egészet! Nem egy-egy részét! Miki
Vissza: Számlázás
Ki van itt
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég
chevron_right A továbbszámlázás kérdései a gyakorlatban hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Bunna Erika adótanácsadó 2020. 05. 12., 06:15 Frissítve: 2020. 06. 02., 13:16 3 Amennyiben vállalkozásunk olyan költséget kénytelen viselni, amely végső soron nem az ő érdekét szolgálja, illetve nem az ő tevékenysége érdekében merült fel, jogos elvárás az adóhatóságtól, hogy ezen költségek a tényleges igénybe vevő felé továbbhárításra kerüljenek. Tipikus esete ennek a cégek életében a dolgozók felé történő továbbszámlázás, vagy a költségek áthárítása a cégcsoporton belül. A gyakorlatban nem annyira egyszerű a helyzet, mint ahogy elsőre tűnik: ahogy a kezünkben lévő számla adózott, úgy állítható ki társaságunk részéről a számla, ugyanazon teljesítési hellyel és adókulccsal. Valójában a továbbszámlázás előtt számos szempontot kell figyelembe venni: történik-e szolgáltatásnyújtás vagy csak költségátterhelés; beszélhetünk-e főszolgáltatásról, amelynek sorsát osztja a költség.