3210 lakosú város a Zala folyó völgyében, a 86-os út mentén. A római Borostyánkő út menti település (Salla) fontos szerepet játszott az ókorban. A római kori kultúra nyomai a mai napig láthatók a helyi romkertben és múzeumban. A román stílusú zalamindszenti kápolna XIII. Zalalövő. századi. A zalapataki templom barokk stílusú. Néprajzi szempontból jelentős a múlt századi, zsúpfedelű népi műemlékház. A település kiemelkedő kulturális rendezvénye a Zala Menti Napok (augusztus második hetében). A Zala folyó völgyében egy kis szigeten található a teljesen újjáépített egykori Csekéki vízimalom, amely immár panzióként nyugodt, kellemes pihenést biztosít. A közeli Borostyán- és Vadása-tó tiszta vize kiválóan alkalmas fürdésre, csónakázásra, szörfözésre és horgászásra. A terület az Őrség kapuja, ideális a túrázók és a vadászatot kedvelők számára.
A negyedik katonai felmérés (1941) alapján a terület változatlanul legelőként került hasznosításra, amely ekkor már a Zalaköz nevet viseli, egyúttal egy második vasútvonal kiépülését is nyomon követhetjük, amely az említett terület további feldarabolódását eredményezte. Az 1960-as évek közepéig a területet szarvasmarha legelőként hasznosították, melynek felhagyása után került sor a napjainkban is ismert parkerdő telepítésére 1969 és 1977 között. A telepítésre vegyes összetételű állományból összesen 95 hektáron került sor, melyet a legnagyobb erdőnövekedésként tartanak számon mindmáig a város életében. Az erdő kialakításánál két telepítési módot alkalmaztak, az állományszerű és a parkszerű kiültetést, melynek során rekreációs céllal létrehoztak egy tölgyfalevelet mintázó sétaútvonalat, valamint a kikapcsolódást szolgáló padokat, esőbeállókat, tájékoztató táblákat is kihelyeztek. A nagyközönség számára 1976. április 23-án nyitotta meg kapuit a parkerdő, melynek alkalmával emléktáblát helyeztek el.
Az 1980-as évektől kezdődően kisebb-nagyobb változások mentek végbe a parkerdő életében, melyek elsősorban a tulajdonviszonyok, az úthálózat, a vízfolyások és a növényállomány folyamatos alakulása mentén tárulnak fel. A Zala-folyó jobb ágának fokozatos lefűződése és holtággá válása, valamint a már korábban említett tölgyfalevél sétaút nyomvonala is megfigyelhető. A holtág partján a II. katonai felmérés kapcsán már említett vízimalom Vér-major(ság) névvel látható. A kétezres évek elején készült légifotón a parkerdőt véglegesen kettéosztó 74-es gyorsforgalmi útvonal látható építés közben. További változásként említhető néhány új nyiladék kialakulása és a tisztások viszonylagos állandósulása. 2005-ben az egykori Vér-major(ság) épületét szociális lakásokká alakították át, illetve új bevásárló üzletek nyíltak a parkerdő déli területén. A 2013-as légifotón egy nagyobb mértékű erdőcsökkenés észlelhető a parkerdő és az üzletsorok határán, valamint újabb szolgáltató egységek megjelenésében mérhető a legjelentősebb változás.
Ám az biztos, hogy a korábbi intézkedések, elsősorban az otthoni munkavégzés lehető legszélesebb körben való kiterjesztése erősen befolyásolta azt, hogy miképp fogunk dolgozni a jövőben: hogy konkrétan mire lehet számítani, arról Kadala Miklós, a Hr School alapítója beszélt a Pénzcentrumnak. Pénzcentrum/InfoRádió | 2020. 09:46 Friss részletek láttak napvilágot a home office-törvényről, de még sok a bizonytalanság Várhatóan ősszel kerül a parlament elé az otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosítás. VDSZ - Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Az egyik legfontosabb változás a tervezetben, hogy a home office atipikus munkavégzési forma, vagyis csak a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapulhat, ha csak az egyik fél akarja, akkor nem megoldható.
Hírek Home office törvény? Kormányzati szándék a home office szabályozása, amire a VDSZ szakmai észrevételt és javaslatot készített, Dr. Home office törvény online. Horváth-Lénárt Szilvia szakjogász közreműködésével A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) észrevételei és javaslatai a távmunkavégzés/ home office munkavégzés törvényi szabályozása kapcsán A VDSZ elöljáróban kijelenti, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy a home office munkavégzést állandó jelleggel, elsődlegesen alkalmazandó munkavégzési formaként vezessék be a munkáltatók. Az ilyen típusú munkavégzési forma egyes veszélyhelyzetektől független kizárólagos alkalmazása hosszútávon beláthatatlan következménnyel járhat. A munkahelyek és a munkahelyi közösségek folyamatos leépítése társadalmilag káros, a home office munkavégzés gyakorlati megvalósítása pedig számos jogi aggályt vet fel, a pszichés hatásokról nem is beszélve. Éppen ezért javasoljuk, hogy az ilyen típusú munkavégzés időtartamára vonatkozóan törvényileg egy felső határt szabjanak, vagy projektszintű feladat végzéséhez, illetve nyilvánvalóan veszélyhelyzet fennállásának időtartamához kössék.
Munkajogászként a legkülönbözőbb jelzéseket kapom annak tekintetében, hogy az otthon munkát végzők többet vagy kevesebbet dolgoznak-e, mint az irodában. A többség, úgy tűnik, mintha több időt töltene érdemi munkavégzéssel otthon, és azt intenzívebben is teszik, mint korábban. Nem egyszer családon belül is konfliktust okoznak a túl korai vagy túl késői telefonok; a rövid, egyértelműen extra munkát igénylő határidők. Fodor T. Home office törvény opening. Gábor ügyvéd, munkajogász írása. Olyan hangok is eljutottak hozzám, hogy egyes munkáltatók pusztán az otthoni munkavégzés ténye miatt nem fizetnek "túlórát" – (vagy munkajogilag pontosabban nem fizetik a rendkívüli munkavégzés ellenértékét), mondván, hogy "home office"-ban nincs túlóra. Mi a pontos helyzet a munkaidős szabályokkal otthoni munka esetén? Először is utalnom kell rá, hogy a munkajogászok között nincs egyetértés abban, hogy létezik-e jogi értelemben a "home office" intézménye, és ha igen, akkor az miben különbözik a távmunkától. Erről részletesen itt fejtettem ki a saját álláspontomat.
Ennek megállapítása ugyanakkor nem egyszerű feladat, ráadásul a törvény a munkaadó feladatává tenné, hogy az otthoni munkavégzés biztonságát is garantálja.
Ha ilyen megállapodás a felek között nem jön létre, akkor a kormányrendeletben meghatározott feltételek lesznek irányadóak. A kormányrendelet előírja, hogy a munkavállaló az irodában vagy telephelyen a tárgyi évben legfeljebb a munkanapok egyharmad részében végezhet munkát, a többi napon a távmunkavégzés helyén köteles dolgozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a felek nem állapodnak meg az egyharmad munkaidőnél magasabb irodai munkavégzésben, úgy a jogszabály alapján a munkavállaló legfeljebb hetente egy-két napot dolgozhat az irodában. Ha egy cég azt szeretné, hogy átlagosan hetente legalább három napot legyenek jelen a munkavállalói az irodában, úgy erről a munkavállalóval írásban kell megállapodni, és nem elegendő csak belső szabályzatban vagy munkáltatói utasításban meghatározni az irodai jelenlét mértékét. Hamarosan jön a home office-törvény. Munkaidő: mit köthet ki a főnök? A kormányrendelet szerint, ha a távmunkavégzési megállapodás nem rendelkezik másként, akkor a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjedhet ki.