A klímaválság lehetséges megoldásai közül egyik sem olyan vonzó, mint a faültetés. Ez egy olyan cél, amelyben látszólag mindenki egyetért: tudósok, politikusok, sőt milliárdosok is támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy új erdőkkel zöldítsék a Földet. De az éghajlatváltozást sajnos nem lehet ilyen egyszerűen megoldani. Több tanulmány is megállapította, hogy a faültetési kampányok nem mindig hozzák az ígért előnyöket. Ha az újonnan ültetett erdőket nem gondozzák és ellenőrzik megfelelően, a fák elpusztulhatnak, és az általuk tárolt szén-dioxid ismét a légkörbe kerül. A tudósok egy másik problémára is rámutatnak a tömeges faültetési erőfeszítésekkel kapcsolatban: magukra a fákra. Jók a programok csak program. Mi van, ha a meglévő fák nem elég jók a szén-dioxid tárolására? Ha megtalálnák a módját annak, hogy növeljék a fák szén-dioxid-elnyelő képességét, akkor minden egyes faültetéssel költséghatékonyabb szén-dioxid megkötést érhetnénk el. Egy tökéletesebb fa lehet az, amire vártunk. Csak meg kell teremtenünk.
1 " Nem lehet látogatni. Zárva van. Bolza kastély - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. " Mile Zsoltné - egyéni utazó (6 hónapja) Idősebb pár (7 hónapja) 8 " Bárhol fordultunk meg mindenütt kedvesek voltak " Középkorú pár (8 hónapja) Helyszín jellemzői Általános Állatbarát ATM a közelben: 100 m Beszélt nyelvek: magyar Akadálymentesített Helyszíni szolgáltatások Étkezési lehetőség: környéken Parkolás Parkoló a közelben: Ingyenes Parkoló jellege: Közterület Megközelítés Távolság buszmegállótól: 100 m Távolság vasútállomástól: 2. 2 km Közeli látnivalók Programkedvezmények a foglalóknak
A Nagy Zöld Falnak becézett erdőprogram célja egy 4500 kilométeres fasáv elültetése az ország északi részén. Jók a programok csak 4. A kampányban több millió repülőgépről szórt mag és további milliónyi, kézzel ültetett palánta vett részt. Egy 2011-es elemzés azonban feltárta, hogy az ültetések 85 százaléka kudarcot vallott, mert a kiválasztott, nem őshonos fajok nem tudtak túlélni a száraz környezetben. Tisztában kell tehát lennünk az ilyen nagy projektek buktatóival is, a "gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan" a legjobb utat kínálhatja a természetvédők és kutatók számára, akik megpróbálják egyensúlyba hozni a sok különböző igényt, és az éghajlatváltozás visszaszorítására törekszenek. (Borítókép: JEAN-CHRISTOPHE VERHAEGEN / AFP)
Az erdők évente 7, 6 milliárd tonna szén-dioxidot nyelnek el, ami a kibocsátás mennyiségének körülbelül az egyötöde. Az emberi tevékenység azonban szénforrásokká változtathatja az erdőket: a talajirtásnak, az erdőtüzeknek és a fatermékek elégetésének köszönhetően az erdők a becslések szerint 8, 1 milliárd tonna gázt bocsátanak vissza a légkörbe. Az erdőirtás és az erdőpusztulás is növeli a szénkibocsátást: a délkelet-ázsiai erdők például több szenet bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek az ültetvényirtás és az erdőtüzek miatt. Felmerül az a kérdés is, hogy maguk az erdők hogyan befolyásolhatják az éghajlatot. Ha például hóval borított területekre ültetünk fákat, az növelheti a napsugárzás elnyelését, ami felmelegedéshez vezethet. Fatelepítések Jó, hogy nő a fák telepítésére irányuló globális vágy, de vannak, akik óvatosságra intenek. Szerintük az ilyen hatalmas faprojektek elindításakor számos tudományos, politikai, társadalmi és gazdasági szempontot is meg kell vizsgálni. Jók voltak a programok, csak sok köcsög van…. – MINDEN SZÓ.hu. Aggodalomra ad okot, hogy túl nagy a hangsúly az elültetett palánták számán, és túl kevés időt fordítanak a fák hosszú távú életben tartására vagy a helyi közösségekkel való együttműködésre.
Indexkép: pixabay
[origo] 2011. 02. 10., 16:03 | Utolsó módosítás: 2011. 10., 16:33 | A válság növelte a munkaerőpiacon már korábban is meglévő súlyos feszültségeket és egyenlőtlenségeket, a legnagyobb vesztesek a szakképzetlenek, illetve a hátrányos helyzetű térségekben élők voltak - mondta Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA-KTI) igazgatója. Az akadémikus a Munkaerő-piaci Tükör 2010 című kiadványt mutatta be, amely központi témája ezúttal a válságnak a munkaerő-piacra kifejtett hatása volt. MTA: Csak tüneti kezelésre jók a munkahelyvédelmi programok. Fazekas Károly kiemelte: a munkaerő-piaci válság kezelésére alkalmazott szakpolitikai intézkedések csak "tüneti kezelésként" szolgáltak. A Munkaerő-piaci Tükör- ből kiderül: 2009-ben a kormány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a munkaügyi központok összesen 19 milliárd forintot költöttek munkahelymegtartó támogatásokra, amellyel legalább 60 ezer munkahelyet sikerült megmenteni. Köllő János, az MTA-KTI tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: a legalább 60 000 munkahely megtartása is jelentős eredmény, ugyanakkor ma már nyilvánvaló, hogy a munkahely-megőrzési és -teremtési programok nem tudták elejét venni a munkanélküliség növekedésének.
Nem, mert ha az üzenetet nézed, a Fidesz konkrétan jól bemutatott nem egyszer ennek a kisebbségnek. MZP meg azt mondja, hogy igenis szeretni kell őket. Elég kényelmes, hogy sokan azt már nem hallják vagy idézik, amikor arról beszélt, hogy bárkinek lehet a gyereke meleg, attól kevésbé szeretnénk?
A Balatonedericsi-fennsík keleti peremén nyíló barlang több mint 6 kilométeres hosszúságával és dunántúli viszonylatban páratlan cseppkőgazdagságával hazánk egyik legújabb természeti kincsét jelenti. Egy, már korábban is ismert kisebb üregből kiindulva, a folytatást elzáró omladék kibontásával 1990 őszén az Acheron és Labirint barlangkutató csoport jutott be a kiterjedt járathálózatba, amely nevét a környéken tenyésző, szúrós csodabogyóról kapta. A barlang egyes szakaszai a bejárat szintje alá 136 méter mélységig nyúlnak, de a jelenleg is folyó kutatások tapasztalatai alapján még jelentős, eddig ismeretlen szakaszok felfedezésére számíthatunk. Képek a Csodabogyós barlangból A barlang felső-triász kori mészkőben alakult ki, a fennsík kiemelkedésekor képződött hegységszerkezeti törések, hasadékok mentén, mintegy 2 millió évvel ezelőtt. Csodabogyós-barlang Balatonederics - Utazasok.org. A helyenként tágas barlangtermek közül többet is gazdag cseppkőképződmények díszítenek. A barlang legszebb pontja a "Függőkert" 20 x 20 m-es csarnoka, ahol tucatnyi embermagasságú cseppkőoszlop társaságában függőcseppkövek ezrei pompáznak.
A barlangtúra feltételeiről a Csodabogyós Barlang hivatalos weboldalán találhatók részletesebb információk. Elérhetőség: A barlang bejáratát nem lehet gépjárművel megközelíteni: a "kaland" részét képezi az a kb. Barlangok hónapja a Csodabogyós-barlangban | LikeBalaton. 40 perces séta is, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyönyörű erdejében teszünk meg a bázistól a barlang bejáratáig. A Balatonederics határában, erdő szélén álló bázis épület megközelítése egyszerű és több irányból lehetséges. A megközelítéssel kapcsolatban hasznos tudni: A személygépkocsival érkezők a 71-es főútról (az Agip benzinkút közelében murvás útra) letérve egészen a bázis épületéig el tudnak menni, ahol parkolóhelyekkel is várjuk vendégeinket. A busszal érkező csoportok a 71-es főút mellett működő Afrika Múzeum parkolójától indulva gyalog közelítik meg a bázist. Telefon: +36 30 306 6050, +36 30 237 3759 (magyar nyelven); +36 30 540 6575 (német nyelven is); +36 30 454 7034 (angol és német nyelven is) E-mail: Térkép: A hivatalos weboldalon további részleteket olvashat:
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén, Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén találjuk a Csodabogyós-barlangot, amely 2016-ban hazánk nyolcadik leghosszabb barlangja. A 393 méter tengerszint feletti magasságban nyíló barlangban ma is tárnak fel új szakaszokat. A barlang 2014 tavaszáig megismert járatainak hossza meghaladta a 6150 métert, mélysége -144 méter volt, ám ennek a barlangtúrák csak a töredékét érintik. Nevét a bejárata mellett is megtalálható védett, kis örökzöld cserjéről, a szúrós csodabogyóról kapta. Bakancslistás helyek a Balaton körül – Csodabogyós-barlang, Balatonederics - balaton.hu. A március-áprilisban virágzó növénynek a barlang környékén található az északi elterjedési határa. A barlang feltárása már az 1970-es években megkezdődött, ám évekig csak egy 10 méter hosszúságú szakasza volt ismert. Az 1990-es években kezdődő, máig is tartó feltárásának köszönhetően ismerhetjük ma már több, mint 6 km-nyi járatát. A több emelet magasságba nyúló barlangrendszert sok esetben csak nyaktörő mászásokkal és omladékfalak átbontásával lehetett járhatóvá tenni.
Az indított túrák száma naponta legfeljebb 8, ezen belül az alap túrák maximált napi száma 5, az extrém túrák maximált napi száma 3. alap túrák indulási időpontjai: 8:00, 10:00, 12:00, 14:00 és 16:00; extrém túrák indulási időpontjai: 8:00, 12:00 és 16:00 Látogatók érkezése a bázisra: a túra indulása előtt fél órával
A Keszthelyi- hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország kilencedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. Bővebben... Kérjük szépen, hogy ezt az oldalt először figyelmesen olvassa el, és csak utána kezdje meg a kívánt barlangtúra tervezését. Köszönjük együttműködését! Az 1997-ben megalakult, 57 ezer hektáros nemzeti park életrehívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a korábban külön álló védett területek összekapcsolásával létrejött egy nagy területre kiterjedő védett ökológiai rendszer. Amit általában tudni érdemes a barlangba induló kalandtúrákról: eltérően a tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól, Ön itt nem mindig fog felegyenesedve járni. Három gyermekes család anyukájának levele 11 éves fiáról: "Újabb adalékok a barlangászás nevelő erejéhez: Tomi lényegében húsvét óta csak rossz jegyeket hoz (neki akkor fejben már véget ért a tanév), kivéve az «Élményeim a Csodabogyós-barlangban» című zárthelyi fogalmazást, ami csillagos ötös lett... " A geoparkok olyan területek, amelyek gazdag és különleges földtudományi örökséggel várják a látogatókat.