Élektra történetét – aki testvérével, Oresztésszel együtt az apjukat, Agamemnónt megölő anyja, Klütaimnésztra halálát kívánja – mindhárom nagy antik tragédiaköltő, Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész is feldolgozta, ahogyan később még sokan mások is. Szőcs Artur előadása arra tesz kísérletet, hogy a három műből egyet szerkesztve részletgazdagon, de direkt aktualizálás nélkül beszélje el ezt a családi tragédiát, amely akár ma is megtörténhet… Szőcs Artur rendezésében a Miskolci Nemzeti Színház Játékszínében mutatja be a társulat az Élektra című tragédiát 2022. február 11-én. A címszerepben Czvikker Lilla színművésznőt láthatjuk. Kovács Dániel Ambrus különleges, grandiózus elemekből álló díszletet tervezett a Játékszín kis terébe, melynek működtetése, használata rengeteg figyelmet és gyakorlást kíván. Börcsök Olivér és Rózsa Krisztián – Élektra világát és karakterét közelebb hoztuk a mindennapjainkhoz. Olyan körülmények közt él, amit mindenki jól ismer. Így néz ki most a 4 leghuncutabb magyar gyereksztár - Világsztár | Femina. Az ő családképe nagyon torz (édesanyja megöli az apját, testvérét, akit száműztek, hosszú évek óta nem látta), de vágyik egy jobb, átlagosabb családra – mondja a szerepről Czvikker Lilla.
Kivéve az elbeszélőt, aki több ízben is megkérdőjelezi haverjai szellemi képességét és morális magatartását. De mégis köztük marad. Belenőtt ebbe a társaságba, ahova minden más köti, kivéve a bizalmat, és közben kihangosítva hallhatjuk valódi gondolatait. És itt újra meg kell említeni Katona Péter alakítását, aki nemcsak az elbeszélőt testesíti meg, hanem hihetetlen könnyedséggel ugrik minden más karakter szerepébe hangjának, gesztusainak, mimikájának a karakterre gondosan kidolgozott jellemzőit magára öltve. Egyik karakterből a másikba való váltást helyenként egy-egy kellék beemelésével is megsegíti. Például, amikor Kacsa anyjának megszólaltatásakor egy piros, láncos szemüveget húz elő a kapucnis pulcsi mély zsebéből, és fejére helyezve szólaltatja meg a nőt. Holtversenyben önmagammal / Az Átrium Színház Holtverseny című monodráma-előadásáról / PRAE.HU - a művészeti portál. Ez pedig még két fontos szemponthoz is elvezet minket. Az egyik a humor. Hallgatjuk ezt a szellemesen dumáló fiatal srácot, aki megállíthatatlanul mondja és mondja, hogy hogyan ugratják egymást a haverjaival; hogy hogyan jár köztük kézről kézre Viki és Niki; hogy hogyan szerzik meg a fater eldugott puskáit, és mennek betojva kicsinálni a város gengsztereit, akik összeverték a dílerüket; hogy a delíriumban hogyan mosódik össze fejében a valóság és egy erőszakos videójáték.
Kecskemét környékén él, és házfelügyelőként dolgozik, emellett pedig egy kisebb takarítócéget működtet. Zsuzsa 2001-ben még Scarlett Johanssonnal is játszott a Gárdos Éva rendezte Amerikai rapszódiában, legutóbb pedig 2008-ban forgatott, amikor Mészáros Márta ismét szerepet ajánlott neki Remény című történelmi filmjében. A ma 39 éves Czinkóczi Zsuzsáról legutóbb Kepes András készített riportfilmet legújabb televíziós sorozatához. Kovács Róbert, a világ legrosszabb gyereke Robi hét évesen debütált a Kicsi a Bors című műsorban, de egy ország kedvencévé Kavicsként, az 1987-es A világ legrosszabb gyereke című tévéfilmmel vált. A vagány, vörös hajú, szeplős kissrác rá egy évre leforgatta az Öcsi, a sztárt, majd következtek a kamaszévek, velük pedig a Kölyökidő című ifjúsági tévésorozat - mely a gyerekszereplők öregedésével Kamaszodó kamaszadóra módosult -, olyan társszereplőkkel, mint Dombóváry Kristóf, Szekeres Nóra és Acél Réka. Robi egy idő után már a műsorkészítésben is részt vett, a Csereszerelem című tévéfilmet például forgatókönyvíróként jegyzi.
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez! Egy vagyon fejében klónozta le imádott macskáját egy fiatal nő 25 ezer dollárt fizetett azért, hogy leklónozza imádott macskáját a 32 éves Kelly Anderson. Fotó: Kelly Anderson / SWNS Chai 2017-ben pusztult el, mindössze 5 évesen, gazdája pedig képtelen volt elfogadni, hogy elvesztette imádott macskáját. A 32 éves nő egy Texas államban működő céghez, a ViaGenhez fordult, akik Chai DNS-ét felhasználva, na meg 25 ezer dollár fejében, leklónozták a cicát. 5 Galéria: Leklónozta macskáját Fotó: Kelly Anderson / SWNS Vasemberré vált a bal kar nélkül született kisfiú A most 7 éves Jacob Hyatt Eaton Brayben lakik Bedfordshireben, és születése óta csak egy karja van. A kisdiák azonban mostantól szabadon biciklizhet, ugyanis adományok segítségével kapott egy olyan művégtagot, ami teljesen úgy néz ki, mint a Marvel képregényekből ismert Vasembernek a páncélja. Ugyan a tény, hogy bal kar nélkül született sosem fogta vissza attól, hogy boldog életet éljen, Jacob azonban mindenképp szeretett volna egy művégtagot, amihez 13 ezer fontot gyűjtöttek össze, valóra váltva ezzel a fiú álmát.
This work, which is particularly expressive musically, is now appearing for the first time in our catalogue as a single volume it is prefaced by Lamartine's text in three languages. The fingering is by the composer.? " A G. Henle zeneműkiadó A G. Henle zeneműkiadó neve egyet jelent a legjobb minőségű Urtext kottakiadással. (Az Urtext kiadás célja, hogy a lehető legpontosabban reprodukálja a zeneszerző eredeti szándékát. ) Profi és amatőr zenészek egyaránt megbízhatnak klasszikus zenei kottáikban. Urtext kiadásaik nemcsak hiteles zenei szöveget tartalmaznak, hanem esztétikus megjelenésűek, a gyakorlati használatra optimalizálták őket, és rendkívül tartósak. A jellegzetes kék kartonba kötött kiadványokat könnyen fel lehet ismerni. Amióta Günter Henle 1948-ban megalapította a kiadót, szinte kizárólag a tudományosan megalapozott Urtext kiadásokra összpontosítanak. Így vitathatatlanul a Henle kiadó rendelkezik világszerte a legnagyobb tudással az Urtextről, és övéké a legátfogóbb Urtext katalógus, amely már több mint 1250 címet tartalmaz.
Magával ragadó, változatos darab, minden szempontból remekmű, bevezetés-A-B-C-kóda felépítésű. Az A részben a bal kéz hamisítatlan magyaros színezetű, tragikus hangú gyászdallamot játszik, a jobb kéz akkordikus kíséretet ad hozzá. A B rész a gyász, a siratás hangját mutatja, ami után a C-ben az előzmény, a harc megjelenítése következik. A kódában – újra a siratás hangján – ismét megjelenik minden megelőző anyag. 8. Miserere, d'après Palestrina (Miserere, Palestrina nyomán) A Miserere is kórusátdolgozás, Liszt egyik 1845-ben készült énekkari művét írta át. Érdekes, hogy Palestrinára – a címen kívül – a dallamban nem találni jellemző vonást, a zongorán való megjelenítés (tremolók, arpeggiók, futamok) is stílusidegen. Hangneme e-moll–E-dúr, ütemjelzése nincs. 9. Cím nélkül: Andante lagrimoso 4/4-es lüktetésű, gisz-moll darab, cím nélkül (a tempójelzését használják azonosítására), de eléje Liszt Lamartine Une larme ou consolation (Egy könnycsepp, avagy vigasztalás) című verséből illesztett egy részletet.
A C hangnemváltó, improvizáció jellegű zene, az A' variációs visszatérés, a kódában pedig a B és C anyagai térnek vissza. Figyelemre méltó, hogy azt az egy tételben összefoglalt ciklikus formát képviseli, amely igazából majd a korszakos jelentőségű h-moll szonátában valósul meg. 4. Pensée des morts (Emlékezés a holtakra) A tétel címét Gondolatok a halottakról ra is fordítják. A sorozat legelsőként elkészült darabja, még 1834-ben született, és a következő évben, Harmonies poétiques et religieuses címen jelent meg. Liszt 1852-ben jegyezte meg róla: "…túlságosan elsietve, figyelmetlenség következtében, megjelent már. A szerző ma teljességgel megtagadja ezt a sok tekintetben megcsonkított és hibás kiadást…". A darab újszerűsége a monotematika (egyetlen témára épül). Ritmikája változatos, 5/4, 7/4, 4/4, 3/4 és szabad, cadenzaszerű vagy recitált részletek váltják egymást. 5. Pater noster (Miatyánk) A tétel – akárcsak az Ave Maria – egy a cappella férfikarra, 1846-ban írt mű átdolgozása. Rövid, visszafogott, puritán hangzású, 3/4-es C-dúr darab.
Költői és vallásos harmóniák Zeneszerző Liszt Ferenc Opusszám S. 173 (Liszt Ferenc műveinek listája) Hangszerelés zongora Tételek 10 piano piece A Költői és vallásos harmóniák (eredeti francia címén: Harmonies poétiques et religieuses) Liszt Ferenc tíz darabból álló, zongorára írt sorozata, amit nagyrészt 1845 és 1852 között komponált. Műjegyzékszáma S. 173. A mű születése [ szerkesztés] A Párizsban felnőtté érő Liszt Ferencre nagy hatással voltak a francia költők, főleg Victor Hugo, Hughes Felicité Robert de Lamennais és Alphonse de Lamartine. Utóbbi Apparitions (Jelenések) című költeménye hatására írta például azonos című korai, három darabból álló ciklusát zongorára ( S. 155, 1834), később, Les Préludes című szimfonikus költeményéhez ( S. 97) is Lamartine-idézeteket illesztett a költő Méditations poétiques (Költői elmélkedések) című művéből, mintegy utólagos Lamartine-hatást rendelve alkotásához. Ugyancsak zenemű írására késztette a költő Költői és vallásos harmóniák címen megjelent ódái, s már 1834-ben írt egy ilyen című zongoradarabot, és azt tervezte, hogy a majd ciklussá kiegészített művet Lamartine-nek ajánlja.
Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó 2015 óta közösen jelenteti meg a G. Henle kiadóval a " Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása " című sorozatot, és emellett a német partnercég teljes kínálatát is hozzáférhetővé teszi Magyarországon.
Példája annak, hogy Liszt ünnepelt zongoraművészként is fontosnak tartott csillogástól mentes darabot a sorozatba szerkeszteni. 6. Hymne de l'enfant à son réveil (Az ébredő gyermek himnusza) Liszt nem közölt szöveget ehhez a darabhoz, de később kórusátiratot készített belőle, egy a gyermek szájába adott Istendicsőítést és könyörgést. Hangneme Asz-dúr, formailag két részes. 7. Funérailles (Temetés) A Funérailles a sorozat legfontosabb, legjelentősebb, leggyakrabban játszott darabja. Egyáltalán nem kapcsolódik Lamartine-hez, Liszt eredetileg a szabadságharc bukása után írta, benne Batthyány Lajost és az aradi vértanúkat siratja. Vázlat formájában a címe még Magyar volt, majd később az October 1849 alcímet kapta. Később megpróbálták még Chopinhez és Felix Lichnowsky herceghez kötni, de végül is magának Lisztnek a szavai a döntők: Wittgenstein hercegnőnek Szekszárdról írt, 1870. szeptember 28-ai keltezésű levelében úgy említi, mint Vörösmarty Mihály hozzá írt ódájára (Liszt Ferenchez – "Hírhedett zenésze a világnak…") adott válaszát (a Hungariával együtt).
Ugyancsak egészen más indítékok, konkrétan a magyar szabadságharc elbukása nyomán érzett fájdalom nyomán született a hetedik darab – a gyűjtemény legkiemelkedőbbje –, a Funérailles. Ráadásul az egyes darabok egymástól eltérő időben születtek, a sorozat többszörös változtatás után érte el végső alakját, nem azonos színvonalat képviselnek, és egyes Lamartine-hez kapcsolható darabokat Liszt kivett a sorozatból. Mindazonáltal Bartók Béla, aki elismert zongoraművészként már 1904-től számos Liszt-művet tartott repertoárján, ezt írta önéletrajzában: "Újra Lisztet tanulmányoztam, és főként kevésbé népszerű műveiben, mint az Années de Pélerinage, az Harmonies poétiques et religieuses, a Faust-szimfónia, a Haláltánc stb. néhány, számomra idegen külsőségen áthatolva, eljutottam a lényegig. Felfedeztem Liszt igazi jelentőségét, s a zene továbbfejlődése szempontjából sokkal nagyobb lángelmét ismertem meg benne Wagnernél vagy Straussnál. " 1. Invocation (Invokáció) A sorozat viszonylag gyakran játszott darabja, amelynek első változatát Liszt 1847-ben írta, Lamartine azonos című költeménye hatására.