Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. (MTI-fotó: Soós Lajos) Harangozó Tamás szerint Tarsoly Csaba Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyes jó barátja, a győri labdarúgócsapat elnöke, cége, a Questor a külgazdasági tárcával is kapcsolatban állt. A minisztérium ennek kapcsán még két hete azt közölte, a Questor-csoport külgazdasági tevékenységet folytatott, így magától értetődő, hogy a tárca kapcsolatban volt vele, ahogyan több száz más, külkereskedelemmel foglalkozó céggel. Azt is jelezte a tárca, hogy Szijjártó Péter 1998 óta képviselő volt Győrben, ahol az önkormányzat sport albizottságának elnöke is volt, így természetes, hogy ismeri a Győrben sportbefektetéssel rendelkező Tarsoly Csabát. Harangozó Tamás szerint a Fidesz nyakig benne van ebben az ügyben. A 180 percben arra utalt, egyszer az is kiderülhet, hogy Fidesz-közeli politikusok ki tudták venni a magánvagyonukat a brókercégből, miközben úgy telnek el napok, hetek, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője törvényjavaslattal rohangászik a parlamentben ahelyett, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, a rendőrség, a Belügyminisztérium tenné a dolgát.
– Ha kutyával játszol, bot legyen kezedben. – Ha nincs bot a szamár hátán, nem üget. – Hátul hordja az eszét, mint kondás a botját. (Későn okul. ) – Hátul hordja az eszét, mint juhász a botját. (u. a. ) Ny. 1. – Hegyes mint a bot butykója. (Tompa elméjü. ) BSz. – Hol szóval, hol bottal. – Idején kitetszik, mely fából válik bot. – Igen illik mint a bot a tegzibe. – Keserü a botsajt. – Kása nem étel, bot nem fegyver, tót nem ember. – Késő botnak nagyobb a sulya. – Ki látott botból beretvát? Pázmán. – A ki verni akar, könnyen talál botra. – Kin nem fog a szó, bottal neki. – Kicsin a koldus, de elég nagy a botja. – Kicsin ember nagy bottal jár. 10. – Kis ember nagy bottal jár. – Kis koldus, nagy bot. 22. – Koldustól a botot kéri. (A mi nélkül el nem lehet. – Kutya is fél a bottól. – Maga után huzza az eszét, mint juhász a botját. – Meglegyintette, mint Bódi a gólyát, hogy botra tekerődzött a nyaka. (Agyonütötte. – Megszokhatni a botot is. – Megverte a botnak sebes esője. – Minden botnak két vége van.
Észak-Erdély 1940. augusztus 30-i visszacsatolásához vezető közvetlen út a Szovjetunió Romániának adott 1940. június 26-i ultimátumával kezdődött. Moszkva Besszarábia és Észak-Bukovina 48 órán belül történő átadását követelte, amit a román adminisztráció végre is hajtott. A magyar fél, elsősorban Teleki Pál miniszterelnök nyomására bejelentette, hogy "nem tűr diszkriminációt" és napirendre kívánta venni a Romániával szembeni magyar területi követeléseket. Ez a törekvés azonban a nemzetiszocialista Németország és azon belül Adolf Hitler élénk helytelenítését váltotta ki. A magyar fél azonban nem hagyta annyiban, és egyrészt intenzív lobbitevékenységet folytatott Berlinben, Rómában a magyar követelések teljesítéséért, jelentő gazdasági engedményeket tett Németországnak és már június 27-én részben mozgósította a honvédséget, amely július elejétől elkezdett felvonulni a Tiszántúlon. Történelmi Magyarország. Hitler a kezdeti elutasítás után kétoldalú tárgyalásokra bíztatta a magyar és a román felet, amelyekre az al-dunai Turnu-Severinben került sor 1940. augusztus 16-tól.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint a szövetség felkészült arra, hogy gyorsan erősítést és további katonai képességeket küldjön a területre. A négyszer 1200 fős NATO-haderőt amerikai csapatok támogatják, ezek leginkább Lengyelországban, kisebb mértékben pedig Romániában és Litvániában állomásoznak. Magyar román határ térkép műholdas. A múlt héten Joe Biden amerikai elnök újabb 3000 amerikai katona Lengyelországba, Németországba és Romániába helyezéséről hozott döntést, és további 8500 fő van készültségben. Ugyanakkor nincsenek NATO-csapatok Ukrajnában, és a katonai szövetség nem is tervezi, hogy haderőt küld az országba, viszont stratégiai szintű tanácsokkal segít az ukránoknak. A szervezet szerint az ukránokkal történő együttműködés a legfontosabbak között van. Mindenesetre figyelembe véve az orosz hadsereg által a térségben összevont erőket, ez a 12 ezer fős haderő azért nem tűnik többnek egy erőteljesebb jelzésnél. Azonban technikailag a térségben található NATO-tagállamok hadseregei is a szervezethez tartoznak, viszont a több atomhatalmat is a sorai között tudó észak-atlanti szövetség és a szintén atomhatalom Oroszország közötti háború beláthatatlan következményekkel járna, ami egyik félnek sem az érdeke.
"A csempészkereskedelem lebonyolítására széleskörű szervezetet építettek ki a felsőmagyarországi csempészek. A csempészetet úgynevezett főcsempészek irányítják, akik rendszerint négy-öt, a nagyobbak 10—20 alcsempésszel végeztetik a szállítás munkáját. Az árut titkos határmenti raktárakban gyűjtik össze és ezekből osztják szét azoknak a bizományosoknak, akik azután főképen Miskolcon, de Mezőkövesden, Diósgyőrött, Ózdon és más ipartelepeken, vagy az ország fővárosában igyekeznek ezeket értékesíteni. A csempészek legnagyobbrészt gyalogszerrel, vagy lóval vontatott közlekedési eszközökkel hordják át az árut Csehországból, vannak azonban tőkeerős csempészvállalatok, amelyek teherautókat is mozgósítanak. " Miskolc a csempészváros. Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1937. január (46. évfolyam, 1-25. szám) 1937-01-24 / 19. 1940. A magyar és a román hadseregek felvonulása a közös határon és a 2. bécsi döntés - Történettudományi Intézet. szám. Mit csempésztek? Szinte mindent. Kis mennyiségben és nagy, kereskedelmi mennyiségben egyaránt. Kezdetben a hiány, később aztán a vámtörvények miatti árkülönbözet miatt lettek slágertermékek.
Egy államhatár jogi, földrajzi és politikai szempontból is különös valami, aminek a megrajzolása csak egy elnagyolt térképen tűnik egyszerűnek. Az 1920-as békeszerződés után még évekig húzódott a pontos határkijelölés. Az Arcanum Mapire oldalán most nyilvánosak lettek az eddig szélesebb körben nem ismert részletes határtérképek. A trianoni békeszerződés az egyéb békefeltételek mellett természetesen meghatározta az új határokat is, de ezeket csak egy körülbelüli sávban jelölte ki, erről szólt a békeszerződés 27. Ukrajna térképek. cikke. A határok pontos és végleges kijelölésére, állami és államközi szerződésekben való rögzítésére és a határkövek felállítására azonban csak évekkel később került sor, egy meglepően elhúzódó eljárás végén. Ez volt a határkijelölő bizottságok feladata, melyekbe az érintett országok (a felvidéki szakaszokon például Csehszlovákia és Magyarország) képviselői mellett a győztes antanthatalmak is delegáltak egy-egy tagot. Ez a gyakorlatban brit, francia, olasz és japán részvételt jelentett, és a magyarok eleinte igen nagy reményeket fűztek a dologhoz.