Cseppben az élet Műfaj életrajzi Író Petényi Katalin Gyöngyössy Bence Kabay Barna Rendező Gyöngyössy Bence Főszereplő Gáspár Tibor Huszárik Kata Székely B. Miklós Lukács Sándor Für Anikó Seress Zoltán Hatházi András Bede-Fazekas Szabolcs Zeneszerző Balázs Ádám Ország Magyarország Nyelv magyar Évadok 1 Epizódok 4 Gyártás Producer Kabay Barna Vágó Gyula István Mózes Tusor Bálint Operatőr Czigány Gergely Részenkénti játékidő 60 perc Sugárzás Eredeti adó Duna Eredeti sugárzás 2019. március 23. – 2019. április 13. Státusz vége Korhatár Kronológia Kapcsolódó film A feltaláló További információk IMDb A Cseppben az élet 2019 -ben bemutatott magyar televíziós életrajzi sorozat, amelynek rendezője Gyöngyössy Bence, forgatókönyvírói Petényi Katalin, Gyöngyössy Bence és Kabay Barna, főszereplői pedig Gáspár Tibor és Huszárik Kata. Az első epizódját 2019. március 23-án mutatta be a Duna. A sorozat Béres József feltaláló életét és a hatalommal szemben folytatott küzdelmeit, valamint a legendás Béres Csepp megszületésének történetét mutatja be.
Ezt a gyakorlati szempontokon túl (ld. anyagi okok) számos lelki tényező is meghatározza. Bölcsődés lesz a gyermekem?! – Szempontok a bölcsődei beszoktatáshoz - Mindset Pszichológia. Nincs egyetemlegesen jó válasz arra, hogy mikor ideális egy gyermek számára közösségbe kerülni, hiszen ez sok mindenen múlik, többek között a gyermek személyiségén, illetve az édesanya hozzáállásán is. Manapság egyre gyakoribb, hogy az anyák a gyermekvállalás mellett karriert építenek, és eljön az az idő, amikor visszavágynak a munka világába. Hogy kinél mikor érkezik el ennek az ideje, változó mintát mutat, azonban az, ha az anya csak azért otthon marad, mert "így illik", a társadalom ezt az üzenetet közvetíti, ez az elfogadott, azzal sem önmagának, sem gyermekének nem kedvez. Külföldön a gyermekekkel otthon tölthető idő általában jóval kevesebb, mint hazánkban, így a közösségbe kerülés is előbbre tolódik, sok helyen ezt tekintik természetesnek. Itthon azonban gyakori az a nézet – akár szakmai körökben is –, mely elítéli a bölcsődét, így azok a szülők, akik valamilyen okból mégis ezt a megoldást választják, sokszor rosszul érzik magukat emiatt.
A bölcsőde elkezdéséhez fontos szempont, hogy gyermekünk mennyire társaságkedvelő, mennyire szociábilis. Ezt az első időszakban megsegíthetjük, ha sokat visszük gyermekek közé, sok időt töltünk a játszótéren – mely az alapvető szociális szabályok elsajátításának színtere is –, valamint ha különböző babás programokra járunk vele. Ez különösen elsőszülött gyermekek esetében jelentős, akik otthon csak felnőttek társaságában töltik a mindennapjaikat. Léna baba: Bölcsödei jellemzés. Fontos szempont továbbá, hogy mennyire kommunikatív, mennyire tudja kifejezni akaratát, igényeit, vágyait. Ezt nem kell feltétlen a szavak szintjén tennie – bár az megkönnyíti a helyzetet –, elegendő, ha metakommunikációval elég egyértelműen fejezi ki magát. A beszédfejlődésre amúgy is jótékony hatással van a bölcsődei légkör. Fontos lehet, hogy mennyire szófogadó, szabálykövető a kisgyermek, bár ez az időszak inkább a határok feszegetéséről szól. A bölcsődei szabályokat idővel minden kisgyermek megérti és elsajátítja. Továbbá szempont lehet az agresszió és frusztráció kezelésének módja, melyet szintén ebben az időszakban tanulnak a kisgyermekek.
Sok kisgyermek számára a bölcsődében töltött évek jelentik a szocializáció egyik legfontosabb lépcsőfokát. Ebben az időszakban a kicsik szüleik és családjuk után jellemzően a bölcsődei kisgyermeknevelőjükhöz kötődnek a legerősebben. A nevelők egész nap vigyáznak a gyerekekre, gondoskodnak róluk és komoly szerepet játszanak készségeik fejlesztésében is. A felelősségteljes munka során pedig több érdekesség is adódik, amit sokan nem is gondolnának. Íme, 5 dolog, amit talán nem is tudtál a bölcsődei gondozókról. A kisgyermeknevelők naponta akár egy autónyi súlyt is felemelnek Egy kisgyermeknevelő naponta körülbelül hatvanszor, százszor is felemeli a sokszor 10 kilónál is nehezebb gyermekeket, ami fizikailag igencsak megterhelő. Gergő naplója: Bölcsődei jellemzés. Ez átlagosan összesen napi 600-1800 kilogramm, ami egy kisméretű autó tömegének felel meg. Minden kisgyermeknevelő legalább 200 dalt, mondókát ismer A kicsik beszédkészségének megalapozása 3 éves korukig történik, amelyben hatalmas segítséget jelentenek a komoly szaktudású bölcsődei kisgyermeknevelők.
én még most fogom megírni, három hét múlva kezdi a fiam. először le fogom írni a napirendjétán leírom, hogy nagyon érdeklődő, okos, nyitott gyerek. a gyerekeket nagyon szereti, játszik velüszont testi kontaktust nem szeret velük létesíteni, pl nem szereti, ha megfogják, megölelik, megpuszilják a ád játszóterezni, homokozni, csúszdázni, autózni, a lakásban is szeret motorozni, de a legkedvesebb időtöltése a mondókázás, énekelés. egyedül alszik el egy manó formájú valami társaságában, de nélküle is elalszik. egyedül segítséggel eszik, ne egy nagy evő, nem nagy ivó. a zöldségeket nagyon szereti, kivéve kelkáposzta, zöldborsó.
Feladataik közé tartozik az is, hogy a rájuk bízott csöppségek családjaival is erős bizalmi viszonyt alakítsanak ki, hiszen az édesanyák, édesapák legféltettebb kincsüket bízzák rájuk. Vannak férfi kisgyermeknevelők is A köztudatban a szakma még mindig nőies hivatásként él, pedig ma már nem számít kirívó esetnek, ha egy fiú a pályaválasztáskor a gyermekgondozás iránt érdeklődik. Persze a mérleg még mindig a nők javára billen, de az erősebb nem képviselői közül is egyre többen választják ezt a felelősségteljes hivatást. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Sudocrem együtt keresik az Év Bölcsődei Kisgyermeknevelőjét, ezzel is elismerve a szakemberek alázatos munkáját. Az anyukák és apukák november 25-ig jelölhetik bölcsődei kisgyermeknevelőjüket a hozzá kapcsolódó személyes történettel és egy fotó beküldésével. A pályázatokat a márka hivatalos Facebook oldalán várják. A jelöltekről szóló rövid leírást és a képeket az alábbi linken lehet feltölteni, és ugyanitt olvasható a hivatalos felhívás is: Forrás:
Általánosságban elmondható, hogy a lányoknak, illetve a testvérrel rendelkező gyermekeknek könnyebben megy a beszoktatás, de a kivételek erősítik a szabályt. A másik fontos tényező a beszoktató szülő hozzáállása. Ezt általában az édesanyák vállalják magukra, de egyre gyakrabban látni beszoktató apukákat is. A bölcsődék azt szokták javasolni, hogy az a szülő szoktassa be a kisgyermeket, akihez aktuálisan kisebb mértékben kötődik a gyermek, hogy könnyebb legyen az elválás. Ez természetesen időszakonként változik és az elválás így sem válik könnyűvé. A beszoktatás kifejezés talán a szülőre legalább annyira érvényes, mint a kisgyermekre, hiszen mindkettőjük számára új ez a helyzet, mindkettőjüknek meg kell barátkoznia vele. Fontos, hogy a szülő biztonságban érezze gyermekét a bölcsődében, hiszen az ő érzéseit, attitűdjét gyermeke is megérzi, átveszi. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy minden elválásnál – legyen az rövid vagy hosszú – jelezzük ezt egyértelműen a gyermekünk felé, sose hagyjuk ott őt szó nélkül, ne tűnjünk el és végig legyünk elérhetőek a beszoktatás ideje alatt, ha szüksége lenne ránk.
Fontos, hogy adjunk teret gyermekünknek a napközben felgyülemlett feszültségek levezetésére, például térjünk be hazafelé a játszótérre. Ugyanakkor meg kell találnunk az egyensúlyt a mindennapokban, hogy pihenésre is elég idő jusson. Érdemes az estéket, hétvégéket nyugodt programokkal eltölteni. Felhasznált irodalom: Vallières, S. (2012) Pszichotrükkök 0-3 éves korig. Budapest: Libri Kiadó. Vekerdy T. (2013) Kicsikről nagyoknak 1. A kisgyermekkor. Budapest: Park Kiadó. Vida Á. (2014) Anyapszichológia. Dabas: Kismamablog Kiadó. (2011) Babapszichológia. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.