Lovász László, a kombinatorika és számítógép-tudomány nemzetközi hírű szaktekintélye 1948-ban született Budapesten. Már az általános iskola végén elköteleződött a matematika tudománya mellett. Egyik példaképének a 18. századi svájci matematikust, Leonhard Eulert tekintette. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta. Már a gimnáziumi évek alatt megmutatkozott kivételes tehetsége, sorra nyerte a jelentősebb tanulmányi versenyeket, a Matematikai Diákolimpián három egymást követő évben lett aranyérmes. Mindössze 16 évesen kezdte vizsgálni a gráfokkal való műveleteket. Az ELTE TTK matematika szakát 1971-ben fejezett be. A felsőoktatásban töltött évei során a Schweitzer Miklós matematikai emlékverseny legsikeresebb megoldójaként szerzett hírnevet: a feladatok megoldásán túl rámutatott a matematikai problémák hátterére is. Az egyik közszájon forgó esetről így írt a Természet Világa 1999. márciusi számában: egyik alkalommal például nem a felvetett problémát, hanem annak általánosítását oldotta meg olyan módszerrel, amely pont az adott speciális esetben nem működött.
Lovász és Wigderson az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott ebben a fejlődésben. Tevékenységük sok szempontból összefonódik, hiszen munkásságuk meghatározó volt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából. Kettőjük iránymutatásának köszönhetően a diszkrét matematika és a viszonylag fiatal elméleti számítógép-tudomány a modern matematika központi területeivé vált - mondta Hans Munthe-Kaas, az Abel-bizottság elnöke. Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket összekapcsolni: ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni - mondta el az MTI-nek Lovász László, miután kiderült, hogy ő kapja az elismerést. Arról is beszélt, hogy az izraeli matematikussal jól ismerik egymást, de nincsenek rendszeres munkakapcsolatban. Wigdersonnal ugyanannak a területnek a két oldalán állunk, kicsit eltérő fókuszból tekintünk a tudományra - fejtette ki. Felidézte, hogy a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány kapcsolata az 1960-1970-es években alakult ki.
2018-ban Budapest díszpolgárává választották, és abban az évben neki ítélték oda elsőként az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, 2020-ban Hazám-díjat kapott. 2021-ben meghatározó jelentőségű munkásságáért elnyerte a matematikusok Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat. Lovász László pedagógusként és ismeretterjesztőként is a matematika közérthetővé, szerethetővé tételén munkálkodik. Meggyőződése, hogy a matematika egyre fokozottabban kerül bele életünkbe, "egy új nyelv, amellyel megpróbáljuk a világot megérteni. Azt a világot, amelyre a korábban kidolgozott fogalmak már nem alkalmasak. " Szeretett tárgyának a tudomány világában elfoglalt helyét így határozta meg: "... a matematika ereje abban rejlik, hogy egyszerre királynő és szolgálóleány: a saját feje után megy, de közben figyel arra, milyen szolgálatot tehet más tudományágaknak". (MTI) (Címlapkép: A díjazottak az állami vezetőkkel. Balról jobbra: Orbán Viktor, Lovász László, Áder János, Vizi E. Szilveszter, Kövér László.
Ugyanakkor szeretek együtt dolgozni emberekkel – fejtette ki Lovász. Ugyanígy van ezzel Avi Wigderson is, aki bár szívesen dolgozik egyedül, ha valami jó ötlete támad, "azonnal rohan, hogy elmondja valakinek". Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni tudományterületük népszerűsítése és befogadhatóvá tétele érdekében, Lovász László kiemelte: nagy szükség lenne a matematika olyan formában való bemutatására, amely nem ijesztő. Jó terület erre a számítógép-tudomány, mert az emberek ismerik a komputer fogalmát. Fontos emellett, hogy a hallgatósághoz kell igazítani a matematika ismertetésének mikéntjét is. A matematikusok új nemzedéke Wigderson szerint problémát jelent, hogy sokan utálják a matematikát, legalábbis a vele való beszélgetést is gyakran indítják ezzel a mondattal. A tudós szerint ott kezdődik a nehézség, hogy az embereket 6-7 éves korukban már elijesztik a matematikától, holott játékokkal, rejtvényekkel, izgalmas dolgokkal kellene kezdeni az alapokkal való ismerkedést. Mentoráltjaiknak is elsősorban a matematika szeretetét igyekeznek átadni és szélesíteni a perspektívájukat.
Középiskolás korában háromszor nyert diákolimpiát a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákjaként. 31 évesen már tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, és 1999-ben megkapta a matematika Nobel-díjának számító Wolf-díjat is. Pályafutásában saját bevallása szerint mérföldkövet jelentettek tanárai, akik nélkül eredményeit, sikereit sosem érhette volna el. Jelenleg a nagyon nagy gráfok (mint például az internet gráf) tulajdonságait vizsgálja. Nagyon érdekes, hogy ilyen méretű gráfok esetén a matematika klasszikus kérdései lényegében értelmetlenek. Így már azt is alaposan meg kell fontolni, hogy szembekerülve egy problémával, mit és hogyan kérdez egy matematikus ahhoz, hogy végül megfelelő választ találjon. Lovász László két dolgot talált fontosnak megemlíteni a díjátadó ünnepségen. Az egyik, hogy a tévhittel ellentétben a matematika nem lezárt, hanem folyamatosan változó, fejlődő, élő tudomány, amely minden területen befolyásolja az életünket. Az egzakt gondolkodás kialakításához pedig egyszerűen nélkülözhetetlen.
Ha túl leszünk az időnként nehézséget okozó időszakon, akkor ahhoz kell támogatókat keresni, hogy újra egyetlen egy nagy programja legyen az országnak: az iskoláé, a tudományé, és a kultúráé - hangoztatta a kormányfő.
Dolgozata annyira híres lett, hogy tíz évvel később egy vezető matematikai folyóirat változatlan formában újraközölte. Ez az eredmény vezette őt a diszkrét programozás témaköréhez, amely két évtizeden át a fő kutatási területévé vált. Az egyetem elvégzése után az ELTE-n, majd 1975 és 1982 között a Szegedi Tudományegyetem geometriai tanszékén tanított. Ez az időszak sem telt eseménytelenül. 1978-ban Martin Kneser német matematikus régóta nyitott kombinatorikai problémáját sikerült megoldania algebrai megközelítéssel, majd 1979-ben az információelmélet egyik leghíresebb problémáját, a Shannon-problémát is hasonló módon oldotta meg. Ez az eredmény az év publikációjává vált az IEEE Transaction Information Theory című tudományos folyóiratban. Eredményeinek köszönhetően mindössze 31 évesen a Magyar Tudományos Akadémia legfiatalabb levelező tagjának választották. 1982-től ismét az ELTE-n tanított, egy évvel később pedig a számítógép-tudományi tanszék vezetésére kapott megbízást. 1985-ben, 36 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Idővel a diszperzitet tartó vakolat is leomlik. A csempézés a lehető legrosszabb ötlet, amitől mindenkit eltanácsolnék. A csempe egyáltalán nem vízzáró. (Évtizedekig gyártottuk, követtem a laborvizsgálatokat, ismerem a technológiát. ) Ha bárki kételkedik ebben, annak javaslom, hogy tegyen egy porcelán bögrét egy helyiség hőmérsékletű bútorlapra. Magyarul a konyha előkészítő asztalára. Készítsen benne forró teát és hagyja 3 percig állni. Emelje fel és meg fogja találni alatta a vízgyűrűt az asztalon. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. A vízgyűrű a mosogatógépben tisztított bögrék, tányérok alatt sokkal intenzívebb, mint a kézzel gyorsan elöblített edények alatt. A bögréken és a csempéken a szín-anyag egy vékony üvegrétegbe van ágyazva úgy, hogy a jól égetett felületen a néhány mikronos üvegréteg befedi a szín szemcséket. A mosogatógép jó próba a csempékhez is. Megy benne pár kört és máris látszik, hogy az edények mázrétegéhez hasonlóan a csempe szine is megfakul, eltűnik a mintája. A csempét ilyen szempontból sokkal gyengébbre gyártják mint az edényeket.
Tiplifás födémek megerősítésére hallottam ehhez hasonló rábetonozásos módszert, de a faanyag szempontjából érzésem szerint Zsuzsának lenne néhány keresetlen szava a beton és a fa közvetlen kapcsolatáról. A födém úsztató réteg, amennyire tudom, kifejezetten a kopogóhang ellen tud védeni. A célja az, hogy a járás zaja ne jusson a szerkezetbe. A léghanggátlás egy más jellegű probléma. A léghang valahol bejut a szerkezetbe, és a szerkezet viszi tovább. (az akusztika teljesen külön szakma) Powered by vBulletin® Version 3. 8. 5 Copyright © 2000 - 2022, Jelsoft Enterprises Ltd. Search Engine Friendly URLs by vBSEO 3. 3. 2 Copyright © 2016 Építkezés Fórum
A padláson - födém felett - lépésálló hőszigetelést érdemes teríteni, ami lehet üveg, vagy kőzetgyapot és EPS is. Érdemes két rétegben teríteni, hogy az illesztések fedjék egymást, ne legyen hőhidast. A jó hőszigetelés érdekében minimum 20 cm szigetelést kellene felrakni, de inkább többet. Ezt a réteget deszkával, vagy OSB lappal lehet borítani, hogy járható legyen a padlás. Ezek is le lettek már írva, érdemes visszaolvasni, mert lehet még párnafás és szárazpadlós megoldást is készíteni. Falak. Én békén hagynám egyelőre. Lehetőleg legyen minden feltétel adott, hogy a lehető legszárazabb maradjon (drénezés, ereszcsatorna, esetleg fal mellett kívülről kavicságy), de mindenképp ki kell tapasztalni, hogyan viselkedik használat közben. Lehet, 1-2 év múlva lesz pénz leszigetelni a falakat az alap felől és akkor könnyebb hőszigetelést készíteni rá, vagy lesz pénz olyan hőszigetelésre, ami illik a vályoghoz. Nem ismerik a házat, tapasztalják ki először. Lehet, szárítóvakolatot kell majd hőszigetelés helyett rakni rá, most még nem tudni.