századból Kolozsvár, 1865. (Történeti Korrajzok III. ). 5. Egy szép asszony története. Regény. ott, 1866. Két kötet. 6. A művészek. Irta Jámbor Pál. Kiadja... ott, 1869. 7. Széchenyi István gróf Blick-je. Ford. ott, 1870. 8. Bölöni Farkas Sándor Emlékiratai. ott, 1870. 9. A vádlottak padján. ott, 1874. 10. Az élet szinpadáról. Elbeszélések. ott, 1874. 11. Mit beszél a világ? Regény. ott, (1874. Ism. Figyelő). 12. Törvényszék otthon. ott, 1875. 13. A rab asszony. Irta Jónás. ott, 1878. 14. Absolon papa. Vígjáték. ott, 1879. 15. Itt is ott is. Kiadja a Petőfi-társaság. Bpest, év n. (Ism. Koszorú 1882. ). 16. Gróf bethleni Bethlen Kata életének maga által való leírása. Az eredeti kiadás után újra kiadta. ott, 1881. Papp miklós felesége öngyilkos. 17. Száz elbeszélés, élet-, útirajz és kaland. Külföldi írók válogatott műveiből. Kiadja K. Papp Miklós. ott, Kéziratban színművei: Rossz világban élünk, vígj. egy felv. ; Bajszerző, vígj. három felv, mely a kolozsvári pályázaton dicséretet nyert és többször előadatott; Judit asszony, népdráma, mely ma is repertoir-darabja a vidéki szinpadoknak, először 1878.
Születés helye, ideje: Érpatak, 1961. január 20. Pappá szentelés: Nyíregyháza, 1986. augusztus 6. Hajdúdorogi Főegyházmegye. Egyházmegye: Hajdúdorogi Főegyházmegye Felesége: Orosz Márta Szolgálati helyek: 1986-1990 Létavértes-Vértes h. lelkész 1990-1997 Csengerújfalu parókus 1997-2010 Vác szervezőlelkész, majd parókus 1997-1998 Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézet görkat. elöljáró 1998-2010 Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézet prefektus 2010- Nyíradony parókus
17. jelent meg, és szerkesztette halála napjáig; lapját saját nyomdájában állította ki, melyet mint vállalkozó 1871. jan. 1-től a lyceumtól bírt és gőzerőre is berendezett. A 60-as években ismételve nagyobb utat tett Német- és Francziaországban, 1869-ben pedig Keleten; megjárta ekkor Olasz-, Görög- és Törökországot, Sziriát és Palestinát. Keleti útjáról két ízben közölt terjedelmes leirásokat a Magyar Polgárban. Tagja volt a Petőfi- és Kemény Zsigmond-társaságnak és bizottsági tagja a Kolozsvári városi választmánynak. Udvarias, finom műveltségű férfiú volt; házában, az ő és neje Szabó Józefa (egykori szinésznő) társaságában, igen sok erdélyi főúr, a környék értelmisége s az Erdélybe utazó idegenek fordultak meg. Meghalt 1880. febr. Papp miklós felesége elköltözött. Kolozsvárt. Nagyértékű okmány-, hirlap- és könyvgyűjteményt hagyott hátra; különösen gazdag 1848–49 hirlapgyűjteménye. Beszélyei a Vasárnapi Ujságban (1858., 1860), a Hölgyfutárban (1858–1861)., a Két Garasos Ujságban (1859), a Kolozsvári Szinházi Közlönyben (1859–1868), a Képes Ujságban (1859–60), a Családi Körben (1863) és saját lapjaiban jelent meg; czikkei a Történeti Lapokban (I.
Az 1865-ös országgyűlés alatt kezdett többet és tüzetesebben foglalkozni politikai dolgokkal. Végül Kolozsvárt megalapította a Magyar Polgár című balközép politikáját követő napilapot, melynek első száma 1867. március 17 -én jelent meg, és szerkesztette halála napjáig; lapját saját nyomdájában állította ki, melyet mint vállalkozó 1871. január 1 -jétől a líceumtól bírt és gőzerőre is berendezett. Papp miklós felesége edina. Az 1860-as években ismételve nagyobb utat tett Német- és Franciaországban, 1869-ben pedig Keleten. Megjárta ekkor Olasz-, Görög- és Törökországot, Szíriát és Palesztinát. Keleti útjáról két ízben közölt terjedelmes leirásokat a Magyar Polgárban. Tagja volt a Petőfi- és Kemény Zsigmond Társaságnak és bizottsági tagja a Kolozsvári városi választmánynak. Udvarias, finom műveltségű férfiú volt; házában, az ő és neje Szabó Józefa (egykori színésznő) társaságában, igen sok erdélyi főúr, a környék értelmisége s az Erdélybe utazó idegenek fordultak meg. Nagyértékű okmány-, hírlap- és könyvgyűjteményt hagyott hátra; különösen gazdag 1848-49 hírlapgyűjteménye.
Február 24-e Mátyás napja. Mátyás ünnepe és a tavasz közeledte jelentette a kapcsolatot a nép képzeletében. Így lett a bibliai szent - Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Mátyás napkor mindenki örömére végre betekint a tavasz, Mátyás az, aki ha talál, megtöri a jeget, ha nem talál, akkor csinál. Sok helyen úgy vélik és a tavasz előjelét látják abban, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt. Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz. Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Mátyás és az időjóslás. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér. A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is lehet jósolni.
Ha viszont a február 24-i időjárás enyhe, Mátyásnak nincs mit összetörnie. Tehát jeget csinál, a továbbiakban lesz még zord időjárás, a szép időre várni kell. "Ha nincs, jeget csinál, elrontja, bontja, ha talál, A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás…" – többek között így emlékeztettek a régi magyar kalendáriumok télutó havának ma is népszerű időjóslatára. A jég olvadásához kapcsolódik Dugonics András közismert mondása: Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen". A Csongrád-Csanád megyei Kiszomborban ha még fagy Mátyás-napon, akkor jeget olvasztanak, hogy nyáron elkerülje őket a jégverés. Pásztorok megfigyelése alapján, ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik. A népi megfigyelések nemcsak Mátyás és a jég kapcsolatát ismerik, február 24-ét a március 12-i Gergely-nappal összefüggésben is említeni szokták. Meteorológiai hírek - ISMERET-TÁR - met.hu. "Mátyás, Gergely két rossz ember", mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. Azt viszont nem tudjuk, ha valaki elfelejtette kifújni az orrát, miért pont így figyelmeztették: Kilóg a Mátyás bácsi lába!
Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. A Pest megyei Turán úgy vélték, hogy az e tojásból "húsosfejű", idétlen, nyomorék liba kelne ki. Székelykevén (Vajdaság) piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül, akkor jó gúnár lesz belőle. Topolyán (Vajdaság) egyesek megpiszkálták Mátyás éjszakáján a tyúkokat, hogy biztosítsák a szerencsét. Mátyás-napi babonák Csehországban egykor az emberek Mátyás napján megrázták a gyümölcsfákat, hogy jó legyen a termés. A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában "Mátyás csukájának" emlegetik. Jégtörő mátyás napa valley wine. A Balaton-Nagyberek, Kis-Balaton vidéki községek népe szívesen halászott. Mátyás napján várták a csukák érkezését, megkezdték a horgászatot. Úgy tartották, Mátyás-napkor mindenki örömére végre betekint a melegebb évszak, vagyis Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.
február 24, 2022 Közzétéve Érdekességek Szent Mátyás apostol az Úr tanítványai közé tartozott. Követte Jézust "János keresztségétől fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról" –olvashatjuk Mátyás apostolról az Apostolok Cselekedetei első fejezetében. Minthogy az áruló Júdás felakasztotta magát, tizenegyen maradtak az apostolok. Jézus mennybemenetele után, pünkösd előtt az ő helyére választották Mátyást a tanítványok szűkebb köréből. Jégtörő mátyás napa valley. A szent magyarországi tiszteletének kialakulása a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze: a magyar zarándokok mindig útba ejtették Trier városát, hogy megtekintsék a szent apostol ereklyéit, melyet a Szent Mátyás-apátság bazilikájában őriznek; s hazatérvén terjesztették Mátyás tiszteletét. A szent és a név magyarországi népszerűségét Mátyás király is nagyban növelte. A szentek nevei mindig is kedveltek voltak, hiszen a kisgyermekek nem kaphattak pogány nevet.