1998-ban "Otoakusztikus emisszió az univerzális újszülöttkori objektív hallásszűrésben" címmel államvizsgadolgozata Rektori Díjban részesült, majd 2001-ben elnyerte a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Békésy díját. Dr. Járai Tamás - Orvoskereső - Magánrendelők - HáziPatika.com. 1999-től előadóként és szervezőként aktív részese a "Tudományos Hétvége az Objektív Audiometria Jegyében" rendezvénynek. 2007-től vesz részt a magyar, 2008-tól az angol nyelvű gradualis és postgradualis oktatásban, 2009-től az angol nyelvű oktatás tanulmányi felelőse. 2004-tól foglalkozik tudományos diákköri hallgatókkal, többek között rhinológia, audiológiai, kontakt endoszkópia, minimál invazív pajzsmirigysebészet, valamint fej-nyaki rekonstrukciós sebészet témakörökben. Jelenleg két államvizsga dolgozat konzulense "Reconstructios lehetőségek fej-nyaki daganatoknál" illetve "Rhinoplasty" címek alatt 2000-től számos hazai és nemzetközi (Ferrara, Amsterdam, Hradec Kralove, Zágráb, Hamburg) kurzus résztvevője középfülsebészet, endoszkópos orrmelléküregsebészet, gégesebészet, minimál invazív sebészet-robotsebészet, orrplasztika területén.
1998-ban "Otoakusztikus emisszió az univerzális újszülöttkori objektív hallásszűrésben" címmel államvizsgadolgozata Rektori Díjban részesült, majd 2001-ben elnyerte a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Békésy díját. 1999-től előadóként és szervezőként aktív részese a "Tudományos Hétvége az Objektív Audiometria Jegyében" rendezvénynek. 2007-től vesz részt a magyar, 2008-tól az angol nyelvű gradualis és postgradualis oktatásban, 2009-től az angol nyelvű oktatás tanulmányi felelőse. Dr járai tapas bar. 2004-tól foglalkozik tudományos diákköri hallgatókkal, többek között rhinológia, audiológiai, kontakt endoszkópia, minimál invazív pajzsmirigysebészet, valamint fej-nyaki rekonstrukciós sebészet témakörökben. Jelenleg két államvizsga dolgozat konzulense "Reconstructios lehetőségek fej-nyaki daganatoknál" illetve "Rhinoplasty" címek alatt 2000-től számos hazai és nemzetközi (Ferrara, Amsterdam, Hradec Kralove, Zágráb, Hamburg) kurzus résztvevője középfülsebészet, endoszkópos orrmelléküregsebészet, gégesebészet, minimál invazív sebészet-robotsebészet, orrplasztika területén.
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
Fül-orr-gégész Cím: Tolna | 7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 5-7 +36 74 501 500 Rendelési idő: n. a. Dr. Elek László Fül-orr-gégész, Szekszárd, Ybl Miklós utca 3. Dr. Gyuricza Éva Fül-orr-gégész, Szekszárd, Béri Balogh Ádám u.
PhD védés Dr. Járai Tamás "Fej-nyaki daganatok mikrokörnyezetének molekuláris vizsgálata" című PhD értekezésének 2018. február 14-én (szerda) 14 órakor az MTA Pécsi Területi Bizottsága előadótermében (Pécs, Jurisics M. u. 44. ) tartandó nyilvános vitája. A Bizottság összetétele: elnök: Dr. Kovács L. Dr. Járai Tamás Fül-orr-gégész, Pécs. Gábor akadémikus egyetemi tanár (PTE ÁOK) tagok: Dr. Rékási Zoltán Ph. D egyetemi docens (PTE ÁOK) Dr. Tornóczki Tamás Ph. D egyetemi docens (PTE ÁOK) opponensek: Dr. Csanády Miklós Ph. D egyetemi docens (SzTE) Dr. Szekeres András Ph. D tudományos főmunkatárs (SzTE) Dokumentum(ok)
orvosaink / Orvosaink Járai Tamás Ph. D. Fej-nyak sebész Fül-orr-gégész 1999-ben szerzett orvosi diplomát "summa cum laude" minősítéssel a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán (POTE, jelenlegi nevén PTE-ÁOK). 1998-ban Köztársasági Ösztöndíjban részesült. A diploma megszerzése óta a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján dolgozik 2006-tól egyetemi tanársegédként. 2006-ban tett fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészet szakvizsgát kiváló eredménnyel. 2010 óta egyéni felkészülőként vesz részt PhD képzésben, témája a "Fej-nyak régiót érintő tumoros elváltozások tömegspektrometriás diagnosztikája". Szakterülete a fej-nyaki onkológia, a rhinológia, az orr és fül esztétikai és korrekciós műtétei valamint a fej-nyaki rekonstrukciós műtétek. Dr járai tama leaver. 2000-től résztvevője a Pécsett évente megrendezésre kerülő "Nemzetközi Orrplasztikai és Arcesztétikai Sebészeti Kurzusnak", 2005-től instruktorként, 2010-től a kurzus főszervezője. 1997-től orvostanhallgatóként aktív résztvevője volt a magyarországi univerzális újszülöttkori hallásszűrési program elindításának.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Szabó Máté Dániel megfogalmazása szerint a magyar jogrendszerben nem található egyetlen kifejezés, ami a privacy fogalmát annak teljességében át tudná adni. Ez azért fontos, mert több védett jogtárgy jelenik meg a magyar jogban, ami a magánélet védelméhez fűződik. A magyar jogrendszerben a privát szféra jogi értelmezése esetén különleges szerepe van az emberi méltósághoz való jognak. Az Alkotmánybíróság szerint az emberi méltósághoz való jog "anyajog", azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt, az Alkotmány a jó hírnévhez való jog mellett a becsületet nem nevesítette, ennek ellenére egyértelmű, hogy az 54. § (3) bekezdése alapján az emberi méltósághoz való jog anyajogából eredő becsület is alapjogi védelem alatt állt.
Tehát a magánélethez való jog korábban nem az Alkotmányban külön nevesített jog volt, hanem az emberi méltósághoz való jogból levezetett alapjogként kezelték. Ez az állapot az Alaptörvény hatálybalépésével megváltozott. Szabó Máté Dániel álláspontja szerint a magánszféra szempontjából az önrendelkezési jognak is komoly jelentősége van. A privacy lényegében az "egyén joga ahhoz, hogy magáról döntsön. " A magyar jogirodalomban, az alkotmánybírósági gyakorlatban, a jogrendszer más területein is ismert jogról van szó, az önrendelkezés szabadságáról, arról, hogy mindenki maga dönti el, hogy mi lesz a saját sorsa, mit tesz magával, a testével, és a rá vonatkozó ismeretekkel. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk. ) a személyiség polgári jogi védelmét szabályozza. E szerint "a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. " A Ptk. a jóhírnév védelmét is szabályozza, illetve a képmáshoz való jogot. Az adatvédelem területén is külön szabályozás érvényesül.
A személyhez fűződő jogok védik ezt az emberi méltóságot, és szankcionálják azt, aki nem adja meg a minimális tiszteletet, elismerést a másik embernek, amely emberi mivoltánál fogva megilleti. Tartalma [ szerkesztés] Olyan minimális elismertséghez való jogról van szó, mely biztosítja, hogy emberi mivoltát senki ne vonhassa kétségbe, a tiszteletet megkövetelhesse. A magyar Alkotmánybíróság 64/1991-es határozata szerint: "Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől…" Az emberi méltósághoz való jog egyfajta "anyajog", a bíróságok, hatóságok minden esetben hivatkozhatnak rá az egyén védelmében, ha nincs olyan nevesített alapjog, mely az emberi méltóságot kifejezné. Az emberi méltósághoz való jog több részterületből áll, melyek egyenként korlátozhatóak, megfelelő garanciákkal, törvényi szabályokkal körbebástyázva.
Egy másik ügyben egy halott kisgyermek szülei 8 hónap után kaptak csak engedélyt a hatóságoktól gyermekük eltemetésére. Természetesen a Bíróság elmarasztalta a francia hatóságot. A magánélethez való jog sérelmét talán a legjobban ábrázoló ügy a Hannover v. Germany ügy, amelyben a monacoi hercegi család egyik tagja sérelmezte, hogy a német hatóságok nem védték meg magánélethez való jogát a lesifotósoktól, akik kinyilvánított akarata ellenére készítettek róla fotókat, jelentették meg azokat a legbizalmasabb magánéletéről. A Bíróság döntése alapján a német hatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy ne sérüljön a kérelmező magánéletéhez fűződő joga. Az említett esetekkel ellentétben a 8. cikk nem értelmezhető úgy, hogy az államnak minden körülmények között tartózkodnia kell a családi és magánéletbe történő beavatkozástól. A Hokkanen v. Finland ügy a legjobb példa arra, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartása tevőleges magatartást tehet szükségessé az állam részéről.
Ez nem jelenthet semmiképpen sem határtalan kötelezettségeket, így az államok nem kötelesek olyan családi támogatást nyújtani, aminek következtében valamelyik vagy akár mindkettő szülő otthon maradhatna a gyermek nevelése érdekében. c) Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 17. cikke szerint: "senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatos önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak". A magánélethez való jog egyre növekvő fontossága abból is kitűnik, hogy végre a hazai joganyagban is konkrétan nevesítve lett, ennek ellenére a korábban említett védett jogtárgyak továbbra is komoly jelentőséggel bírnak a magánszféra védelmének biztosítása érdekében. A cikk az Ügyvédvilág 2013. januári számában jelent meg. Kapcsolódó cikkek 2022. április 1. A korlátozott kampánycsend Bár főszabályként megszűnt a kampánycsend, azért néhány korlátozásra még figyelni kell.
Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez. " "A részes állam tehát köteles a polgárai becsületének és jóhírnevének védelmére alkalmas intézményeket és eljárásokat belső jogában a jogkeresők rendelkezésére bocsájtani". b) Emberi Jogok Európai Egyezménye Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke szól a magánélet védelméről. Két dolgot rögzít: "Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges. " Az Egyezmény 8. cikkében rögzített magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog komoly értelmezési problémákat vetett fel.
Kedves Olvasóink! Az új Digitális Tankönyvtár fejlesztésének utolsó állomásához érkeztünk, melyben a régi Tankönyvtár a oldal 2021. augusztus 31-én lekapcsolásra kerül. Amennyiben nem találja korábban használt dokumentumait, kérem lépjen velünk kapcsolatba a e-mail címen! Az Oktatási Hivatal által fejlesztett, dinamikusan bővülő és megújuló Digitális Tankönyvtár (DTK) célja, hogy hiánypótló és színvonalas szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek közzétételével támogassa a felsőoktatásban résztvevők tanulmányait, tudományos munkáját. Jogszabályi háttér: az Oktatási Hivatalról 121/2013. (IV. 26. ) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés: "A Hivatal üzemelteti a köznevelés és a felsőoktatás területén működő állami digitális tartalomszolgáltatások központi felületeit. " Eljáró szerv Oktatási Hivatal Felelős Oktatási Hivatal elnöke A felhasználó tudomásul veszi, hogy repozitóriumba feltöltött művek szerzői jogilag védettek, oktatási és kutatási célt szolgálnak. Felhasználásukra a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.