Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál. Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fűszerezted azt. Gondolatim minden reggel, Mint a fürge méh, Repkedtek a friss meleggel Rózsáim felé. Egy híjját esmértem Örömimnek még: Lilla szívét kértem; S megadá az ég. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez by Alexandra Vancsa. Jaj, de friss rózsáim Elhervadtanak; Forrásim, zőld fáim Kiszáradtanak; Tavaszom, vígságom Téli búra vált; Régi jó világom Méltatlanra szállt. Óh! csak Lillát hagytad volna Csak magát nekem: Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Karja közt a búkat Elfelejteném, S a gyöngykoszorúkat Nem irígyleném. Hagyj el, óh Reménység! Hagyj el engemet; Mert ez a keménység Úgyis eltemet. Érzem: e kétségbe Volt erőm elhágy, Fáradt lelkem égbe, Testem főldbe vágy.
A vers vizuális képe is teljesen olyan, mint az érzelmi színképe: az érzések hullámjátékát idézi. Rokokó cirádaként szaladnak a sorok. A költemény négy, azonos felépítésű versszakból áll, a versszakok 16 sorosak; figyeljük meg tipográfiai megjelenésüket: külalakra milyen mívesnek, cizelláltnak hatnak! A ritmus végig trochaikus lejtésű (vagyis trocheusokból álló sorok vannak; a trocheus az egyik leggyakoribb időmértékes versláb, képlete: – υ). A trochaikus lejtésű sorok közel állnak az élőbeszédhez. A spondaizált sorvégek lelassítják, panaszossá teszik a versbeszédet. A strófák első 8 sorában 6-5 szótagszám váltakozik, ezt megtöri a 9. és 11. sor, ahol 8-5 a szótagszám, aztán a 13. sortól ismét 6-5 szótagot lehet összeszámolni. A szótagszám szabályszerűsége, mely minden versszakban érvényesül, tehát: 6565656585856565. Rímelése keresztrím, amely négy soronként váltakozik: első négy sor: abab, második négy sor: cdcd, harmadik négy sor: efef, negyedik négy sor: ghgh. Egy szerelmi csalódás ihlette a Csokonai Vitéz Mihályt híressé tevő Lilla-verseket » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A versszakok második felében (a 9. sortól) mindig valamilyen új érzelmi-gondolati egység jelenik meg, így a strófák két-két formailag is elkülönülő részből állnak.
S nem is viszonzatlanul... A Juliskához írt versek sorsa azonban hasonló lett a Róza-versekéhez: a Lilla-dalok darabjai közé kerültek. Talán erre utal a Reményhez híres sora is: "Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek! " Verseiben Lilla valóban nem egyetlen asszony. Vajda Julianna Csokonai 1797-ben Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliával. Viszonzott és beteljesült szerelem volt az övék. A gazdag kereskedő apa azonban nem jó szemmel nézte, hogy lánya egy nincstelen, éhenkórász poétához kívánja kötni életét. Az elvárás tehát nem lehetett más, mint hogy munkát találjon a fiatalember. Csokonai munkát keres, és rögvest el is vállal egy helyettes tanári állást Somogycsurgón. Távollétében azonban Júliát Lévai Istvánhoz, egy jómódú dunaalmási kereskedőhöz adja apja. Csokonai a reményhez elemzés 9. Csokonai életének utolsó pillanata ez, mikor még kilátása nyílhatott egy nyugodt, kiegensúlyozott családi életre. Az események innentől kezdve tragikus gyorsasággal követik egymást (kiújuló betegsége, Darabos utcai házuk pusztulása a tűzvészben stb.
A Reményhez (1803) című versnek sajátos kontraszthatása van, mely a tartalom és a forma ellentétéből fakad. A megfogalmazott teljes lemondás ellentétben van a csengő-bongó rokokó formával, a művészi kifejezés mögött érezhető nemes emberi tartással. A vers szépsége, verszenéje oldja is a kifejezett fájdalmat. A ritmus mindvégig trochaikus, 5-6 szótagos sorok váltakoznak. A keresztrímek négy soronként alkotnak egységet. Csokonai a reményhez elemzés 4. A jelenből a régmúltba, majd a közelmúltba lépünk, s visszatérünk a jelenbe. – Amint azt a cím is jól érzékelteti – a remény messzi, el nem érhető, meg nem fogható, melynek óriási hatalma van. A második szakasz – rokokó pompával ábrázolt virágoskert képében – az élet bizakodó korszakát jellemzi. Ezt követően a képsor a visszájára fordul, téli pusztulás és kietlenség kerekedik felül. A befejező korszak visszatér a kezdő képhez, ezáltal alakul a mű kerete. Ekkor hangzik el a búcsú – Lillától, a szerelemtől, a reménytől.
Azt sugallja, hogy a mindenféle embertelenséget megtestesítő szörnnyel szemben a harcot még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni. Még akkor sem, ha a küzdelem már teljes mértékben kilátástalannak tűnik. Ha ez nem így történik, akkor az ember elveszti emberiségét, emberi arculatát és dehumanizálódik. Letölthető irodalom műelemzések:
Ha van otthon egy adag alma, semmi akadálya annak, hogy elkészüljön ez a jó puha, fahéjas-almás lepény, amit egy-egy gazdagabb leves után főételként is bevethetsz. Desszertként, másnap reggelire és a vendégeknek is remek, és még a munkatársaknak is jut belőle. Az egész sütiben az alma reszelése lesz a legnagyobb kihívás, aztán pedig hogy megvárd, amíg langyosra hűl, mert akkor a legfinomabb. Készíts mellé egy jó teát, és kezdődhet a Ki bírja megállni, hogy ne egye meg az egész tepsivel? – játék. A klasszikus almás lepény receptje, képpel - Recept | Femina. Tortaformában is készülhet. Aleaimage Hozzávalók: 50 deka liszt 2 deci tejföl (vagy annyi, hogy a tészta összeálljon) 25 deka vaj (vagy margarin) 1 darab tojás 1 zacskó sütőpor 1 csapott mokkáskanál só 1 kiló lereszelt vagy apróra vágott alma 10 deka cukor a tésztához 1 evőkanál fahéj 1 zacskó vaníliás cukor 1 marék búzadara 20 deka cukor az almához 1 tojássárgája (a tészta megkenéséhez) Előkészítési idő: 15 perc Elkészítési idő: 55 perc Elkészítés: Keverd el jól egymással a tészta száraz hozzávalóit, majd morzsold bele a puha margarint vagy vajat.
A nagymama omlós almás süteményéhez semmi sem fogható. Ha neked is hiányzik a gyermekkor íze, íme a legjobb almás lepény recept, amivel mindig tökéletes lesz a végeredmény. Mindenki szívesen emlékszik vissza nagymama süteményeire, és nem számít, milyen kifinomult süteményeket kóstoltunk később, felnőtt korunkban, képtelenség azokat összehasonlítani azokkal az ínycsiklandó lepényekkel, pitékkel, amik a nagymama sütőjéből kerültek ki. A gyermekkori desszertek illatát és ízét soha nem lehet elfelejteni, ezért most mutatunk egy receptet, amivel te is felidézheted az otthonodban a nagymama konyháját. Az almás lepény vagy almás pite ideális őszi desszert lehet, különösen, ha lehetőséged van a saját kertedben termett, vagy piacról, egyenesen a gazdáktól vásárolt gyümölccsel elkészíteni. Almás lenny tészta recept magyarul. Ennek a süteménynek az illata egészen biztosan felidézi majd benned a felejthetetlen gyermekkori emlékeket. Az almás sütemény titka annak tésztájában rejlik. A cél, hogy ez minél omlósabb legyen. Ideális esetben zsírt kellene használnunk az elkészítéséhez, akárcsak annak idején nagyanyáink.
Az almás lepény (pite)receptje közkívánatra került be az édes sütemény receptek közé. Kalácstészta keménységű tésztát készítünk, majd megkelesztjük. A tepsiben összeállítjuk és megsütjük. Almás lepény I. hozzávalók, elkészítése Hozzávalók – tészta 40 dkg liszt, 1 tojás, 15 dkg vaj, 2 dkg élesztő, 1 evőkanál cukor, 2 dl tej, só, Hozzávalók – töltelék 1 kg alma, 4 evőkanál cukor, fahéj. Almás lepény elkészítése Az élesztőt kevés tejben felfuttatjuk. A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a tojást és az élesztőt, és annyi tejet, hogy kalácstészta keménységű tésztát kapjunk. Almás lepény tészta reception. Jól kidolgozzuk, majd megkelesztjük. Két lappá nyújtjuk. A töltelékhez az almát meghámozzuk, lereszeljük, majd addig pároljuk míg a levét elfőli. Cukorral és őrölt fahéjjal ízesítjük. Az egyik tésztalapot tepsibe tesszük, a tölteléket elosztjuk rajta, a másik lappal betakarjuk. A tetejét ízlés szerint felvert tojással megkenjük (fotónkon ez a változat van), majd közepes hőmérsékletű sütőben megsütjük. Kockákra vágva tálaljuk.
Ha az almának sok a leve, akkor kézzel egy kicsit kicsavarjuk (ha sok lé marad alatta, akkor a tészta elázik - de azért nagyon szárazra se csavarjuk ki, mert akkor párolás közben leég). Egy lábasban kicsit megpároljuk, közben kevergetjük, le ne égjen. Hozzáadjuk a baracklekvárt, majd a kristálycukrot ízlés szerint (nyugodtan megkóstolhatjuk, mennyi cukor kell bele). Ha megpároltuk, akkor amíg még forró, belekeverjük a vajat is. Félretesszük a tölteléket hűlni. A tészta hozzávalóit összegyúrjuk - utoljára hagyjuk a tejfölt, annyit adunk hozzá, hogy egy közepesen lágy, jól nyújtható tésztát kapjunk. Kétfelé osztjuk, kinyújtjuk az egyiket tepsi nagyságúra, belehelyezzük az enyhén kivajazott/lisztezett tepsibe a tésztát a nyújtófa segítségével. Rásimítjuk egyenletesen az almás tölteléket, majd ráhelyezzük a másik kinyújtott tésztalapot is. Omlós almás lepény egyenesen a nagymama konyhájából. Villával itt-ott megszurkáljuk, hogy sütés közben tudjon távozni a gőz. A tojássárgájával lekenjük. Előmelegített 180 fokos sütőben alsó-felső sütéssel kb.
Ha ehhez nem tudsz hozzájutni, használhatsz vajat is, de tudnod kell, hogy az íze nem lesz ugyanolyan. Hozzávalók a tésztához: 500 g liszt 180 g zsír, vagy 200g vaj 100 g porcukor 2 csomag vaníliás cukor negyed teáskanál szódabikarbóna 2 tojás 2 evőkanál tejföl egy teáskanál reszelt citromhéj egy csipet só Hozzávalók a töltelékhez: 1 kg alma 100 g cukor 1 teáskanál fahéj Így készül: Keverd össze a lisztet a szódabikarbónával és egy csipet sóval. Add hozzá a cukrot és a vaníliás cukrot is. Ezután add hozzá a zsírt vagy a vajat. Ne feledd, hogy ennek hidegnek kell lennie, amikor hozzáadod a liszthez. Dolgozd össze a tésztát. Homok állagú masszát kell kapnod, amiben még látszanak a kisebb zsírfoltok. Robotgéppel is dolgozhatsz, de ne feledd, hogy nagymama annak idején kézzel gyúrta a tésztát. Almás lepény tészta réceptions. Ezután add hozzá a tojásokat, a tejfölt és a citromhéjat, majd dolgozd össze alaposan. Az összegyúrt tésztát oszd két egyenlő részre. Ezeket csomagold alufóliába, és tedd be a hűtőszekrénybe egy fél órára.