Összefoglaló A Szerelemről szó sem volt című regény drámai, feszültségekben gazdag eseményeinek helyszíne egy erdei tó partján álló faház. A délután vidáman indul, a New York-i ügyvéd kacér felesége, Gyöngyi, akit "vízumszerelem" fűz férjéhez, kikezd a tizenkilenc éves Tomival. Perverz ötlet ez, hiszen a nőnek a fiú apjával, Tóváry Tamással van hónapok óta tartó viszonya. Gyöngyi azonban úgy gondolja, hogy ez a családban marad… A fiút könnyű elcsábítani, meztelenül ölelkeznek az elhagyott tóparton, ahol egy lélek sem jár ilyenkor. A fellángolás azonban soha sincs következmények nélkül…
Ha mindegyik fél hajlandó ebbe belemenni, akkor nincs is semmi probléma, azonban senkire sem szabad ráerőltetni a helyzetet. Ebben az esetben pedig nincs más lehetőség: választani kell. A szakértő szerint a hazugság és a titkolózás a legrosszabb megoldás ilyenkor. El kell dönteni, ki mellett lehetne igazán boldog az illető, hiszen ha nem választ, nem csupán fájdalmat és bonyodalmakat okoz, de végül valószínűleg mindkettőjüket elveszíti. A helyzet borzasztóan nehéz, de törekedni kell arra, hogy olyan végkifejlet szülessen, ami a legjobb és legkevésbé fájdalmas mindenkinek. Az élet 5 feleséggel és 25 gyermekkel Brady Williamst rengetegen támadják, sokan abnormálisnak és egészségtelennek tartják azt, hogy több partnere van egyszerre, és úgy gondolják, a gyerekek számára is borzasztóan káros ez a helyzet. A férfi és feleségei viszont úgy érzik, boldogok egymással és 25 gyermekükkel együtt. Gyakran bepillantást engednek az életükbe: szerepeltek már tévés realityben, és a neten is sok fotót osztanak meg magukról.
Nagyon kisszámú témából építkezik, ezekkel azonban – folytonosan változó formában – vissza-visszatér, és a módosításokkal egészen eltérő karaktereket ad számukra. Hangszerelése mesteri, alaphangneme d-moll, illetve D-dúr. Végig páros ütemű, a 2/4 időnként 4/4-be vált. Egytételes zenemű, amely egészen a kódáig (599–682. ütem) lényegében egyetlen témából építkezik, ezen kívül hangsúlyos szerepet kap még a fanfár-riadó motívuma. Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény) – Wikipédia. A darab végére, a 600. ütemtől, Liszt 8. rapszódiájának egyik magyar dallamát illesztette, ezzel fejezte ki a diadalmat ünneplő népünnepélyt. A Hungaria az a magyaros karakterű darabja Lisztnek, amelyben ettől az egy idézettől eltekintve nem volt szüksége "kölcsönvett" dallamokra, a szimfonikus költemény saját tematikára épül, Liszt ekkor már mintegy "érezte" a magyaros stílust. Gárdonyi Zoltán, a neves Liszt-kutató szerint "…a Hungaria eszmei tartalmának a tanúsága szerint Liszt magyar stílusa olyan zenei nyelvvé fejlődött, amelyik alkalmassá lett nem csupán a nemzeti különlegességek, hanem egyetemleges emberi eszmék kifejezésére is".
Liszt Ferenc: Les préludes (VEB Breitkopf & Härtel Musikverlag) - Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket! Előjátékok - Symphonische Dichtung Nr. Liszt les preludes youtube. 3/ Für großes Orchester/ Szimfonikus költemény 3. / Nagy zenekar számára Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Liszt Ferenc, zene, művészet, szimfonikus költemény, partitúra Megvásárolható példányok
A hangszerelés: piccolo, két fuvola, két oboa, angolkürt, két klarinét, két fagott, négy kürt, három trombita, két tenorharsona, basszusharsona, tuba, három üstdob, triangulum, kisdob, cintányér, nagydob, tamtam, vonósok. A darab meglehetősen hosszúra sikeredett, ezért már maga Liszt is javasolt rövidítéseket az előadásához. Egy Ferencsik János vezényelte hangfelvételen például száznál is több ütemet kihagytak (289–396. ütem). A Külső hivatkozások ban szereplő Joó Árpád-féle felvétel 22 perc hosszú. Liszt a szimfonikus költeményből zongoraátiratokat is készített, két (S. 511e) és négy kézre (S. 596), valamint két zongorára (S. 643). Források [ szerkesztés] Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje. Balassi Kiadó, Budapest, 2010. 166–170. old. ISBN 978-963-506-835-7 Hamburger Klára: Liszt kalauz. Zeneműkiadó, Budapest, 1986. 55–58. ISBN 963-330-605-1 Boronkay Antal: Liszt Ferenc: Hungaria. Liszt les preludes. In: Kroó György szerk. : A hét zeneműve, 1975/1. Zeneműkiadó, Budapest, 1974. 125–136. old. Pándi Marianne: Hangverseny kalauz I. Zenekari művek.
Itt megismerkedett Joseph Antoine Autran költővel, akinek az egyik neki ajándékozott versét, a Les Aquilons -t (Az északi szél; szárnyaló himnusz a szabadsághoz, tizenegy strófában) megzenésítette. A helyi dalárda néhány nap múlva, augusztus 6-án, egy jótékony célú hangversenyen el is énekelte a kórusművet. A következő évben Liszt újabb kórusokat írt Autran másik három költeményére: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld) címmel, hogy a négy kórusból Les Quatre Éléments (A négy elem) címmel ciklust állítson össze, és zenekari nyitányt írjon hozzá. A mű hangszerelését Liszt segédei végezték (August Conradi, majd Joachim Raff), de Liszt 1852–1854 körül teljesen újrahangszerelte a szimfonikus költeményt. Liszt les preludes sheet music. A címe ekkorra megváltozott, eltűnt az Autranra való hivatkozás, helyette Lamartine költeményének címét kapta: Les Préludes. Az 1856-ban, a lipcsei Breitkopf und Härtel által kiadott mű előszavát – tulajdonképpen a mű programját – Liszt írta: "Mi más is életünk, mint előjátékok szakadatlan sorozata ahhoz az ismeretlen dallamhoz, amelynek első, ünnepélyes hangját a halál csendíti meg?
Hungaria szimfonikus költemény Zeneszerző Liszt Ferenc Opusszám S. 103 (Liszt Ferenc műveinek listája) Ősbemutató 1856 Megjelenés 1854 Liszt Ferenc, nagyjából a bemutató idején A Hungaria Liszt Ferenc kilencedik szimfonikus költeménye ( S. 103). Egy 1840-ben keletkezett zongoradarab volt az előzménye, a végleges zenekari változat 1854-re készült el. Két év múlva, 1856-ban volt a bemutatója Pesten. A mű születése [ szerkesztés] Liszt 1840-ben, magyarországi látogatása után írt egy Heroisher Marsch im ungarischen Styl című zongoradarabot. Vörösmarty Mihály a pesti hangversenyek hatása alatt megírta Liszt Ferenchez című ódáját, amely 1841. január 3-án jelent meg az Athenaeum ban. Liszt erről csak késve értesült, és csak 1843-ban köszönte meg egy német nyelvű levélben. Liszt a verset 1846. május 6–án, a Pesti Körben, a tiszteletére rendezett banketten hallotta először, Egressy Gábor előadásában. A Hősi induló szimfonikus átdolgozásának gondolata – újabb köszönetként – ekkor merült fel benne.