Dr. Kapiller Zoltán lézergyógyász állatorvos, acaro-entomológus ennél borúsabban látja a helyzetet, elmondása szerint a fertőzött kullancs által megbetegített ember cseppfertőzéssel bármikor továbbfertőzhet másokat, akik aztán szintén továbbadhatják a betegséget. Ha féltél a koronavírustól, most retteghetsz a kullancsinváziótól Nem is gondolnánk, mekkora veszélyt jelentenek a vérszívók által terjesztett kórokozók, most ráadásul megjelent egy új kullancs, ami fájdalmas, vérzéses megbetegedést okoz, ugyanis a krími-kongói vérzéses láz hordozója. A kutatók és az orvosok figyelmeztetnek: a veszély nagy és akár a kertünkben is leselkedhet ránk. A Magyar Kullancsszövetség elnökét, Dr. Halálos betegséget terjesztő kullancs jelent meg hazánkban. Kapiller Zoltánt kérdeztük a kullancsveszélyről, a... Abban az állatorvos, a WHO és a WHO útmutatásait követő orvosok is egyetértenek, hogy a betegségre érdemes odafigyelni, arra ugyanis vakcina nem létezik. A WHO szerint a halálozási arány maximum 40%, az eddigi fertőzések alapján inkább 10-40% között van. Ez még így is minimum tízszer magasabb, mint a koronavírus esetében, utóbbinál a halálozási arány 2 százalékban csúcsosodik ki.
Az embert leggyakrabban »támadó« fajra, a közönséges kullancsra ez jellemző – fogalmaz Földvári Gábor. Illetve kevésbé ismert, hogy például a téli kullancs (a név az angol elnevezés tükörfordítása, hivatalos magyar megnevezése nincs) még 0 és -1 Celsius-fokon is aktív, mozog. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne rájuk hatással a hideg. Sőt, a tél nagyon is komoly állományszabályozó tényező, a rossz stratégiát folytató vagy gyengébb egyedek nem élik túl a megpróbáltatásokat. Az éghajlatváltozásnak viszont, amint hazánk klímája egyre inkább a Mediterráneumot idézi, többféle, számunkra kellemetlen, a kullancsok szemszögéből viszont nagyon is pozitív következménye van és lesz. Az enyhülés következményeként kitolódik a kullancsok aktív időszaka, és a tél is egyre gyengébb szelekciós tényező. Összességében pedig a populációk egyedszáma növekszik, és olyan új, melegkedvelő és szárazságot jobban tűrő fajok megjelenése várható, mint amilyen a Hyalommák. Krími kongói vérzéses la fiche. Az Európában leggyakoribb közönséges kullancs is elkezdett reagálni a változó klimatikus viszonyokra: megfigyelték ennél a fajnál, hogy gyorsult az egyes fejlődési alakokba való átalakulás sebessége, azaz rövidebb idő alatt ment végbe a fejlődési ciklusuk.
A krími-kongói vérzéses láz komoly gondokat okoz a kullancs eredeti élőhelyén Ázsiában és Afrikában, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak. A betegség ezeken a területeken jelentős egészségügyi kihívást jelent, mivel kiemelkedően magas, nagyjából 30 százalékos halálozási aránnyal jár. A Hyalomma kullancs magyaroszági előfordulása A klímaváltozás következményeként a fertőzést terjesztő Hyalomma kullancs már Magyarország déli részén, Somogy megyében is megjelent. Orosz tábornok: biológiai fegyver összetevőin dolgoztak Ukrajnában. De a Margitszigeten is találtak már Hyalomma kullancsot. Ez a kullancsfajta több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. Ne tépje, lassan húzza! - így kell helyesen kiszedni a kullancsot, kattintson! Ha valaki ilyen kullancsot talál magában, jelentse és forduljon orvoshoz. Forrás: Pénzcentrum
Már Észak-Németországban is találtak kifejlett Hyalomma marginatum példányokat, vagyis bebizonyosodott, hogy képesek túlélni, és talán szaporodni is az európai környezetben. A szubtrópusi kullancsfajok hozzák magukkal kórokozóikat. Hyalomma marginatum Fotó: Wikipédia A krími-kongói vérzéses láz eddig Európában szórványosan fordult elő Romániában és a Balkánon. Maga a kullancs Horvátországban is megtalálható, de a kutatók úgy vélték, hogy ennél északabbra a téli fagyok miatt nem él túl. Krími kongói vérzéses la video. A közelmúltban azonban a Magyarországgal szomszédos országokban, sőt Németország északi részén, Hamburg közelében is megtalálták a Hyalomma marginatum felnőtt egyedeit. Magyarországon 20-30 kullancsfaj őshonos: ezek egyes fajai felelősek a vírusos kullancs encephalitis, miszerint agyvelőgyulladás, a Lyme-kór, valamint a kutyákra, de bizonyos esetekben emberre is veszélyes babéziózis, továbbá a tularémia néven ismert nyúlpestis terjesztéséért. A kullancsok többsége rejtett életet él, általában gazdaspecifikusak, a gazdaállat odúiban, fészkében tanyáznak.
Nagyobb ültetvényekben kiegészítő eljárásként alkalmazható a betakarítás utáni talajművelés, mely kisebb mértékben, de csökkentheti a bábok számát. Amerikában a kutatók már megfigyeltek eltéréseket a különböző diófajták között a dióburok-fúrólegyek fertőzését tekintve. Repülési ideje a csalogató anyaggal, ammónium-karbonáttal ellátott sárga vagy zöldessárga ragacsos lapokkal jól követhető, és megfelelő információt ad a védekezések időzítéséhez ( 2. Újra repül a dióburok-fúrólégy! - Agrofil-SZMI Kft.. ábra). 2. ábra: A nyugati dióburok-fúrólégy rajzásmenete Kőszegen, 2014-ben Ez a módszer azonban a faj gyérítésére nem alkalmas. A tojásrakás idején, időzítéstől függően kontakt és/vagy felszívódó szerrel végzett rovarölő szeres kezelés megfelelő védelmet nyújthat a nyugati dióburok-fúrólégy ellen. Az ültetvényszerű gazdálkodásnál, de akár a kiskertekben is, az almamoly 2. nemzedéke ellen még szükségessé válhat egy vagy két, július végi, illetve augusztusi rovarölő szeres kezelés, mely megfelelő szer és időzítés mellett, kielégítő gyérítő hatással bírhat a nyugati dióburok-fúrólégy ellen is.
A nyugati dióburok-fúrólégy hazánkban zárlati kártevő (7/2001. /1. /17. / FVM rendelet). A dióbelet többnyire csak közvetve károsítja, korai rágásával csökkentve a dió méretét, előidézve a dióbél ráncosodását, illetve a dió idő előtti hullását. Elősegítheti a kórokozók megtelepedését a terméseken, így akár a dió penészesedését is. A tisztítás során megnehezíti a dióburok eltávolítását. Még alacsonyabb fertőzés mellett is rontja a héjas dió minőségi mutatóit, illetve többletköltséget okoz, hiszen az emberek nem szívesen vásárolnak foltos héjú diót, még akkor sem, ha a belseje egészségesnek mondható. Támad a diófák újabb károsítója, a nyugati dióburok-fúrólégy | Hobbikert Magazin. Ezeket a dió héján megjelenő sötét foltokat nagynyomású vízsugárral vagy fehérítéssel lehet csak eltávolítani. A nyugati dióburok-fúrólégy ( Rhagoletis completa Cresson 1929) a fúrólegyek családjába (Tephritidae) és a Trypetinae alcsaládba tartózó inváziós faj, amelyet először 1926-ban, egy dióültetvényben találták meg Kaliforniában. Őshazájának Középnyugat-Amerikát és Északkelet-Mexikót tartják.
Tünetek A tojásrakás helyén nem túl feltűnő kisebb sötét elszíneződés, illetve bemélyedés figyelhető meg. A nyüvek a zöld burkot (mezokarpiumot) fogyasztják, de erősebb fertőzések esetén a magba is behatolhatnak. A lárvák növekedésével egyre nagyobb, puha állagú, szabálytalan kiterjedésű, fekete foltok jelennek meg a dió burkán ( 8. kép). 8. kép: Egészséges és nyugati dióburok-fúrólégy károsítása következtében elfeketedett termés Egy termésben 20-30 lárva is lehet, de szélsőséges esetben akár 50 is előfordulhat benne. Az elszíneződés és a dióburok felpuhulása az egész felületre kiterjedhet vagy akár a dió csonthéján is nyomot hagyhat, sötét foltok formájában ( 9. kép). Index - Belföld - Támad a dióburokfúró légy!. Korai fertőzések esetén csökkenthetik a dió méretét, illetve a dióbél töpörödését, ráncosodását is kiválthatják. 9. kép: Sötét foltok a dió csonthéján Előrejelzése és a védekezés lehetőségei Az irodalom kevés olyan parazitoidról számol be, amely képes a nyugati dióburok-fúrólegyet, vagy akár más, dión élő fúrólegyet elpusztítani.
Sajnos a legtöbb esetben pont az ilyen kiskertekben vagy más félreeső szórványokban elhelyezkedő fák és környékük adják a legyek populációbázisát, szemben a sokszor gondosabban ápolt, vegyszeresen kezelt ültetvényekkel. A rovarkártétel folyamata azzal indul, hogy a légy megszúrja a fiatal dió burkát, majd lerakja petéit a furatba, amelyből nem sokkal később kikelnek a lárvái. Eleinte csak apró bemélyedést, elszíneződést lehet felfedezni a zöld dión, bár ezt nem könnyű észrevenni. A lárvák a dióburkot fogyasztják, erősebb fertőzés idején a magba is behatolnak, tönkretéve ezzel a termést. A lárvák növekedésével a burkon sötét foltok lesznek láthatóak, melyek tapintásra puha érzetet nyújtanak, és az idő múlásával növekednek. A tünet összetéveszthető a xantomónászos (baktériumos) foltossággal, de a nyüvek jelenléte esetén ezt kizárhatjuk. A lárvák tevékenysége sokszor beindít egy rothadásos folyamatot a dióburkon, mely idővel áterjed a bélre is. A légy kártételének végső képe a fán lógó, a diótermésre ráaszalódott fekete burok, melyben a belső rész, a dióbél már romlásnak indult vagy teljesen értéktelenné vált.
Érdemes az avart is begyűjteni, mert a fáról a lárvák maguk is lepotyognak, nem mindig "várják meg" a termés lehullását. A zsákot rögtön zárjuk le és ne nyissuk ki újra. A fa alatt érdemes a talajt fóliával vagy megfelelő agrotextillel takarni, hogy a lárvák ne juthassanak be a földbe. A föld felett a lárvák és a bábok elpusztulnak, de ügyeljünk arra, hogy rendszeresen, akár naponta összeszedjük a leveleket és a lehullott terméseket és azokat semmisítsük meg. Kommunikáció Hiába dolgozunk keményen a fertőzött részek összegyűjtésén vagy a megfelelő talajtakaráson, ha ezt a szomszédunk, vagy a szomszédunk szomszédja nem teszi meg. A repülő rovarok számára a telekhatárok nem sokat jelentenek, a szomszéd fertőzött fája miatt a mi munkánk is kárba veszhet. Azt javasoljuk, hogy a helyi közösségi média fórumokon, de a szomszédokkal való beszélgetés során ezt a kérdést is beszéljék meg. "Kedves szomszéd, mit teszel azért, hogy jövőre legyen egészséges diótermésed? " Csak valódi összefogással, odafigyeléssel és munkával lehet gátat szabni ennek a károsítónak.
A nőstények a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió burkába teszik, ahol a rajzás kezdetekor a dió burka még keményebb, ráadásul előnyös számukra az is, ha már almamollyal károsított az adott zöld termés. A tojásrakás idejére száraz, meleg időjárásra van szükség, mely akár két hónapra is elhúzódik. Júliustól, július közepétől egészen szeptember közepéig számíthatunk erre az időszakra, de ez mindig évjáratfüggő. A nőstény imágó pár száz petét képes lerakni. A petékből a lárvák 5-7 nap alatt kelnek ki, ezek a lárvák a vajszínű kis nyüvek. Egy dióburokban egyszerre több nyű is fejlődik. A dió burkából a nyűvek kirágják magukat, onnan a földre esnek és sekélyen beleássák magukat a talajba és bebábozódnak. Majd ebben az alakban áttelelnek. Hogyan vehető észre? Mire kell figyelni? Talán hobbikertész szemmel az egyik legfontosabb kérdés. A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele a még zöld színű termésburkon jól látható, melyek kis feketedő pontokként a tojásrakáshoz szükséges kis lyukak valójában.