A Supradyn drazsé arányos mennyiségben tartalmazza az összes fontos vitamint, szükséges ásványi anyagot és nyomelemet. A vitaminok olyan létfontosságú anyagok, amelyek a táplálékkal kerülnek be a szervezetbe. Az ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az anyagcserében és a növekedésben, valamint a szervezet regenerációjához (például a csontok, vér, stb. ). A nyomelemek olyan létfontosságú anyagok, amelyekre a szervezetnek csak parányi mennyiségben van szüksége, de a napi táplálkozással nem mindig kerülnek be megfelelő mennyiségben a szervezetbe. A Supradyn drazsét az általános vitaminhiány megelőzésére és kezelésére alkalmazzák felnőtteknél és 12 éven felüli gyermekeknél és serdülőknél. A Supradyn drazsét fokozott vitamin- és ásványianyag-szükséglet idején, különösen betegségek, megnövekedett igénybevétel alatt kell szedni. A Supradyn drazsé szedése ajánlott, ha vitamin- és ásványianyag-hiány kialakulásának kockázata áll fenn: növekedés, terhesség, szoptatás, időskor, betegség vagy betegséget követő lábadozás alatt, krónikus fáradtság, antibiotikum szedésénél, illetve más gyógyszeres kezelés esetén, továbbá speciális vagy súlycsökkentő diéta és evészavarok, fizikai igénybevétel, krónikus alkoholizmus, dohányzás, bizonyos gyomor- és bélrendellenességek esetén.
Értékelés: 100% of 100 Gyártó/Forgalmazó: Bayer Hungária Kft. A Supradyn drazsé vény nélkül kapható gyógyszer, amely 12 vitamin és 8 ásványi anyag, illetve nyomelem kombinációját tartalmazza. Patikai ár: 7 095 Ft Internetes ár 6 386 Ft Egységár: 70. 96 Ft / db Megtakarítás: 709 Ft Jellemzők A vitamin-mennyiségeket az Európa Tanács és az USA Nemzeti Kutatási Tanács által javasolt NRV (ajánlott napi bevitel) alapján határozták meg. A vitaminok létfontosságú anyagok. Nélkülözhetetlenek a szénhidrátok-, az energia-, a lipidek-, a nukleinsavak és a fehérjék metabolizmusában, valamint az aminosavak, a kollagén és a neurotranszmitterek szintéziséhez. Amellett, hogy a vitaminok a szervezet alapvető metabolikus folyamataiban vesznek részt, szerepük van a metabolikus folyamatok szabályozásában és koordinálásában. A vitaminok nélkülözhetetlenek a csontok növekedéséhez, a sebgyógyuláshoz, az érrendszer épségéhez, a mikroszómális gyógyszer-metabolizmushoz és méregtelenítéshez, az immunműködéshez, a fejlődés és differenciálódás stb.
Érelmeszesedés és a szívroham Esetenként a koleszterin táblák felülete megrepedhetnek, és a vérrögöt okozhatnak. A vérrög elzárja a vér révén az ereket és az eredménye a szívinfarktus. A törés kialakulásához vezet ok nagyrészt ismeretlen, de a kiváltó tényezők lehetnek a dohányzás vagy más nikotin expozíció, emelkedett LDL-koleszterin, emelkedett vér katekolamin (adrenalin), a magas vérnyomás, és egyéb mechanikai és biokémiai erők.
A következő egészségügyi problémákra célszerű odafigyelni: helytelen, egészségtelen táplálkozás túlsúly, elhízás cukorbetegség kevés mozgás magas vérnyomás dohányzás alkoholfogyasztás stressz öröklődés A szívinfarktus jelei, tünetei A szívinfarktus előjelei sok esetben nem járnak komoly tünetekkel. Sok tényező befolyásolja kialakulását, mint az életkor, egyéb betegségek fennállása, valamint nagysága az érintett szívizom területének. A szívinfarktus felismerése nem is olyan könnyű feladat, bár jelei régóta igen ismertek. A szívinfarktus során sokszor nem lépnek fel erőteljes tünetek, ezért felismerése bizonyos esetekben nehézkes, ami fokozottan veszélyessé teszi ezt az állapotot. Vannak olyan csoportok, akiknél enyhébben jelentkeznek a tünetek, de az is előfordulhat, hogy esetükben a szívinfarktus teljesen tünetmentesen folyik. Ilyenek lehetnek a cukorbetegek, az idősek, vagy a nők. A szívinfarktus leggyakoribb jelei, tünetei, amelyekre mindenkinek fokozattan ajánlott figyelnie, a következők: hirtelen fellépő, szúró mellkasi fájdalom mellkasból kisugárzó fájdalom (általában a bal kar, bal váll irányába) diszkomfortérzés hasi fájdalmak légszomj hányinger, hányás csökkenő vérnyomás hideg verejtékezés, izzadás halálfélelem ájulás pihenésre sem szűnő fájdalmak A szívinfarktus megelőzése A szívinfarktus megelőzése érdekében igen sokmindent lehet tenni.
Milyen véralvadásgátlásra van szükségük azoknak, akik túlélik a szívinfarktus heveny szakaszát? Válasszuk szét a két gyógyszercsoportot. A fibrinképződést gátló gyógyszercsoport tagjaira sokszor lehet szükség az infarktus kórházi szakasza után is. Az infarktus által érintett szívterület mozgásában elmarad, vagy olykor ellenkező, passzív mozgást végez. Az ép területek által kipréselt, kilökött vér az infarktus területét kiboltosíthatja, aneurysmát (ejtsd: aneurizma) képezve. Az ilyen passzív mozgást végző, infarktus által érintett szívterületen sokszor jön létre a szív falához belülről tapadó fali thrombus. [brbr]Ezért ha az orvos ilyen területet lát a szíven, a betegnek tartósan alkalmazandó tablettás "alvadásgátlót" kumarint rendel. Erre a gyógyszerre van szükség akkor is, ha pitvarremegés áll fenn, vagy ha már a szív kilökött magából vérrögöt, embóliát a szervezet ereibe. De szükség lehet kumarinra akkor is, ha például a szívben mechanikus műbillentyű dobog. A másik gyógyszercsalád, a vérlemezkegátlók talán még ennél is fontosabbak infarktus után.
Ott injektálja be a kontrasztanyagot. A tű beszúrása az artériába (akár a csuklónál, akár máshol, néha például a comb artériájába a lágyéknál) fájdalmas, ezért gyakran alkalmaznak helyi érzéstelenítést. A beavatkozás többi része az esetek többségében teljesen fájdalmatlan, egyesek szétáramló melegérzetről számolnak be, amikor a jódtartalmú kontrasztanyagot beadják. Akárcsak a többi invazív beavatkozás, a koronária-angiográfia sem tökéletesen biztonságos, hiszen magában hordozza az artéria megszúrásából eredő szövődmények (vérgyülem, aneurizma, sipoly), illetve a kontrasztanyag okozta nemkívánatos hatások (veseelégtelenség, allergiás reakció) kockázatát. A röntgen esetleges káros hatásaival (a vérképzőrendszeri és a sugárzás okozta daganatos betegségek kockázatával, ha több röntgenfelvételre van szükség) is számolni kell. Emiatt – a szívinfarktus sürgős ellátást igénylő szakaszának kivételével – ezt az eljárást csak kivételes esetben alkalmazzák első vizsgálati módszerként. Rendszerint csak a nem invazív eljárások (terheléses EKG-vizsgálat, szcintigráfia, terheléses ultrahang- vagy MR-vizsgálat) után kerülhet sorra a szívet érintő iszkémia (ér eredetű károsodás) kiderítésének folyamatában.
Ha magasabb a vérnyomás, több mérést kell végezni eltérő időpontokban, mivel gyakran előfordul, hogy az újabb méréskor már normális vérnyomás mérhető, és csak az első orvosi vizsgálat izgalma váltotta ki a magasabb vérnyomásértéket ("fehérköpeny jelenség"). Amennyiben legalább három alkalommal a normális felső értéknél magasabb vérnyomást mérünk, akkor megállapítható a magas vérnyomás betegség, és további vizsgálatokra, rendszeres ellenőrzésre, illetve kezelésre van szükség. A magas vérnyomás legfőbb veszélye, hogy tartós fennállása esetén az érrendszer és bizonyos szervek (agy, szem, szív és a vese) súlyosan károsodnak. Emiatt a magas vérnyomás hosszú távú, legtöbbször az élet végéig tartó kezelést és gondozást igényel. A vérnyomás "beállítása" mind a kezelőorvos, mind a beteg türelmét igényli, mert a legmegfelelőbb gyógyszer kiválasztása mindig a beteg egyéni válaszreakciójától függ és ennek megállapítása hosszabb időt vehet igénybe. A magas vérnyomás gyógyszeres kezelése mellett fontos a nem gyógyszeres kezelés hangsúlyozása is, így a dohányzás abbahagyása, túlsúly esetén a testsúly csökkentése, a rendszeres fizikai aktivitás és a konyhasóbevitel mérséklése.