A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Baracklevelű keserűfű ( Persicaria maculosa)'', Syn: korábban (Polygonum persicaria) Más neve(i): ' Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú területein őshonos, de Észak-Amerikában is elterjesztették. T4 életformájú gyomnövény, főként gyomtársulásokban – szántóföldeken, nedves élőhelyeken, ártereken – fordul elő. A nitrogénben gazdag, termékeny, morzsolódó, levegőző talajokat kedveli. Felhasználása A levelek és fiatal hajtások levélzöldségként használhatók. Többnyire azonban gyomnövényként kezelik, ritkán termesztik. Növények/B/Baracklevelű keserűfű – Wikikönyvek. A népi gyógyászatban hasmenés és fertőző betegségek ellen használták, a friss levelekkel vérzést csillapítottak. Timsóval kimaratva sárga festékanyag nyerhető belőle.
Hát bizony az lett belőlük, hogy egész nap csókolóztak, s mikor a zajos násznép elszállingózott, még elevenebb lett a ház az ő nevetésüktől és ajtócsapkodásaiktól. Uzsonna táján jutott csak eszükbe, hogy még nem is ebédeltek. - Annácska!... No, ne szaladj hát! Nem a csókod kell... Tudod-e, hogy még ma nem ettem? - Az ám - mondta az hüledezve -, én sem, Józsi, én sem ettem. - Tudsz-e te főzni? - kérdé a férj aggodalmasan. A kis Anna elgondolkozott; fehér homlokát asszonyosan ráncba szedte, s a jobb kezét méltóságteljesen csípőjére szorítá. - Hát hogyne tudnék! - felelt vontatottan, s lángba borult arccal osont ki a konyhába. Egy félóra múlva már bent volt a leves. Belemerítette Józsi a kanalat, de az első kortynál elsápadt, felugrott. - Megmérgeztél! - sziszegte halálra váltan. Szerencsés jó estvét – Wikiforrás. - Ó, én szerencsétlen! Nem tudok én semmit. Jaj, minek is vettél el! Nagy ijedelemben voltak a kicsinyek, amikor éppen benyitott özvegy Tél Gáborné, s megízlelvén az ételt, kitalálta, hogy ez bizony nem méreg, hanem igazi só helyett timsót vett ki a pohárszékből a menyecske, s azzal sózta meg a kis gyámoltalan a ciberelevest.
Mikor megindultak a menyasszonyi háztól, a malomzúgóig ért a nászmenet, olyan hosszú volt, mivelhogy híres két mágnásfamília került össze: a néhai Csillom János Józsi fia Bodokról és a kartali Major Jánosék Anna leánya. Kilenc szekérben ült csupán a násznép, a tizedikben a Gilagóék bandája. A legutolsón a tulipántos ládákat hozták meg az ágyat. A legelső kocsin a menyasszony ült fehér koszorúval, mellette lovagolt hóka lován a vőlegény. Mire jó a tim o'brien. Hanem mikor a bodoki köves határba értek, megbotlott a Csillom Józsi lova: pedig nem vak, de meg lámpás is van a homlokán. Mégpedig úgy botlott, hogy a lovas maga is lefordult róla a hóba, mert ha alácsúszott a nyereg, hiába volt kezére csavarva a kantárszár. Leesett; az ügyetlen állat ráhágott a dolmányára is: alig tudott föltápászkodni, s mi tűrés-tagadás... megütötte magát a fagyos rögökön, és elkezdett keservesen sírni. A kis menyasszony csak nézte, nézte egy darabig, és mert mindenki nevetett, addig-addig csucsorította a száját ő is a nevetésre, hogy egyszer csak eltört a mécses... elpityeredett.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Józsi nem mert többé lóra ülni; menyasszonyához kívánkozott a kocsiba. A lovat odakötötték a saraglyához. Még kevélyebben vagdosta fel kendős fejét, míg bent a gyerekek érzékenyen ríttak, ami aztán lassanként csendes, pihegő zokogásba ment át. Homokos Pálné, Filcsikné és Felsővégi Kapor István - aki nagyobb pletyka a vászonnépnél is - gúnyosan nevették ezt a dolgot. Hát még ezek is házas emberek! Ó, hogy is lehetett két ilyen tacskót összeadni! Az egyiknek bábu kellene még, a másiknak papirossárkány, nem feleség... Vagy ha mégis meg akarta házasítani a gyámja, kerestek volna neki olyan párt, akinek már megjött az esze. Ott van, teszem azt mindjárt a szomszédban a nagyobbik Péri lány... azzal jár jól valaki. Hiszen szép, szép a menyasszony, akár a gyönge majoránna; a legényke is nyúlánk, jó növésű, mint a rozmaringszál, össze is illenének valamikor, de most még - uram én Istenem! Mire jó a timo glock. - mi lesz ezekből, ha majd a lakodalom után hazamegy Majorné asszonyom meg Seregély uram, a gyám, s magukra maradnak a nagy Csillom portán?
Külön közöltek bécsi adatokat is: a 211 koronás beteg több mint háromnegyede – 77, 3 százaléka – egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen volt beoltva a normál osztályokon. A teljesen beoltott, mégis megbetegedett covidosok aránya 22, 7 százalék volt; ugyanekkor 81 covidbeteget kezeltek intenzív osztályokon, 87, 7 százalékuk nem volt teljesen beoltva. Az intenzíven ápoltaknak tehát 12, 3 százaléka volt olyan, aki felvette az összes szükséges oltást, és ennek ellenére súlyos állapotba került. Csak négy kiemelt kórház lesz a fővárosban. Szlovákia Teljesen beoltottak: 42, 3%, Legalább egyszer beoltottak: 46, 03% Szlovákiában hozzánk képest elég alacsony az átoltottság, de a szlovák egészségügyi minisztérium rendszeresen közöl statisztikákat a Facebook oldalán. Október végén például azt, hogy: 1402 beteget ápoltak kórházban, 79, 38 százalékuk egyáltalán nem, vagy csak részben kapott oltást a covid miatt kórházba kerülteknek tehát 21 százaléka volt teljesen beoltva, és gondolhatta védettnek magát. Szerbia Teljesen beoltottak: 43, 72%, Legalább egyszer beoltottak: 45, 98% Szerbiában még november elején is alacsonyabb volt a világátlagnál az átoltottsági ráta – itt szeptember végi adatok vannak arról, hogy az oltottság mennyiben véd a negyedik hullámot gerjesztő delta variánssal szemben.
A Magyar Hospice Alapítvány budapesti háza csak abban egyedülálló, hogy formailag nem tartozik kórházhoz vagy egyéb egészségügyi ellátóhoz, írja az MNO. Magyarországon három komplex hospice ellátást nyújtó felnőttintézmény van: egy Pécsett, egy Miskolcon, egy pedig Budapesten. Ezek mellett most Majosházán magánadományokból épül hospice-ház, amelyben 15 ágyat fognak létesíteni. Gazdaság: Közérdekű adatigénylésből derült ki, hogy a kórházi ágyak felét tették végül szabaddá | hvg.hu. Ott a Református Dunamenti Kistérségi Diakónia foglalkozik hospice-szal: ők otthoni ellátást 2006 januárja óta biztosítanak, 14 településből álló ellátási területük 140 ezer fős, derül ki az MNO összeállításából. A Magyar Hospice Alapítvány budapesti háza abban egyedülálló, hogy a felnőttintézmények közül jelenleg csak ez nem tartozik formailag kórházhoz vagy egyéb egészségügyi intézményhez. Ugyanakkor például a Mazsihisz Szeretetkórház vagy a Pécsi Irgalmasrendi Kórház hospice is csak részben kórházhoz asszociált. Másrészt az, hogy a hospice tartozik-e valamilyen intézményhez, a minőségére nézve nem jelent semmit.
Molnár szerint az onkológia és a kardiológia azért került a kiemelt intézmények közé, mert olyan betegségeket kezelnek, amelyek a leggyakoribb halálozási okok Magyarországon. A többi intézmény úgynevezett területi kórház lesz, amelyek az általános esetekkel foglalkoznak majd: többek között az egyszerűbb sürgősségi esetekkel, de a jelenleginél nagyobb szerepük lesz a rehabilitációban, illetve az ápolási feladatok ellátásában. Azt, hogy a területi kórházak mekkora kapacitással, ágyszámmal működhetnek majd, a kórházak fenntartóiból és a kórházigazgatóból álló Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) döntik majd el. A tervezet régiónként csak azt határozza meg, hogy az egyes területeken - belgyógyászat, sebészet, onkológia, nőgyógyászát - hány ágy működhet. Azt, hogy ez egyes területi kórházakra lebontva mit jelent, azt a RET-ek döntik el. A tárca ebbe csak akkor szól bele, ha a RET nem tud dönteni. Ez valószínűleg osztályok, és kórházak összevonásával jár majd, mivel a jelenlegi 60 245 aktív kórházi ágyból - szívműtét, tüdőműtét, amputáció ellátása - 16 ezer ágyat szüntetne meg, illetve alakítana át.
Mint mondja: ha ehhez hozzáadjuk a 6500 háziorvost, a mintegy 5800 fogorvost, valamint a nem állami intézményekben dolgozó gyógyítókat, akkor is csak körülbelül 30 ezer szakembert számlálhatunk össze. Ugyanígy nem tudjuk, hogy hányan dolgoznak külföldön, hiszen csak azt ismerjük, hányan kértek a munkavállaláshoz igazolást, de hogy közülük ki az, aki tényleg kiment, és ki az, aki itthon is és kint is dolgozik – például ügyelni jár –, nem tudjuk.
Továbbra is van elegendő vakcina ahhoz, hogy felvegye a koronavírus elleni oltást mindenki, aki szeretné. Eddig az országban 6, 4 millióan vették fel az oltást. Most közzétették, mennyi oltóanyag van még raktáron. A magas átoltottságnak is köszönhető, hogy a járvány ötödik hulláma visszahúzódott – olvasható a központi tájékoztató oldalon. A beoltottak száma Magyarországon jelenleg 6, 4 millió fő, 60 százalékuk pedig már a megerősítő harmadik oltást is felvette. Eddig 239 ezren vették fel a negyedik oltást. A koronavírus tájékoztató oldal emlékeztet: az oltás felvétele továbbra is folyamatosan biztosított a kórházi oltópontokon, a háziorvosoknál és a házi gyermekorvosoknál is. A kormány az Ukrajnából érkező menekültek számára is biztosítja a koronavírus elleni oltás lehetőségét. Az oltási akciónapok márciusban is minden csütörtökön, pénteken és szombaton folytatódnak. A kórházi oltópontokon továbbra is elérhető mind az öt, még rendelkezésre álló vakcina: Pfizer, Sinopharm, Moderna, AstraZeneca és Janssen.