Teljesen felborult a magyar krumplipiac. A napokban szinte teljesen elfogyott a magyar burgonya a boltokból, így a szükségleteket döntően importból fedezik a kereskedők. Az árak pedig megugrottak. A gyengébb minőségű krumpli termelői ára kilónként 130 forint körül mozog, a jobbaké 160-170 forint. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb elemzésésből pedig az derül ki, hogy a tavalyi termesztésű krumplifajták (Fabiola, Laura, Cherie) nagykereskedelmi ára a Budapesti Nagybani Piacon április közepén 160-265 forint volt, ami fajtától függően 40-100 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. Duplázás Amire a boltba kerülnek a krumplik, az ár eléri a 300-450 forintos szintet. A Mindená élelmiszerár-összehasonlító oldal szerint most kevés boltlánc akciózik a krumplival, ezen a héten a Tesco akciósan 299 forintért ad egy kiló sárga krumplit. A mostani viszonyok mellett ez viszonylag alacsony árat jelent, ám a korábbi évekhez képest jókora az áremelkedés. A Mindená adatai szerint a krumpli kilónként 100-200 forintért volt kaphat az elmúlt években.
Az egyik ilyen zöldségnövény pont az édesburgonya. A batáta jól passzol a magyar gasztrokultúrába, de termőhelyi adottságai is megfelelőek. Hosszú ideje leszálló ágban van a burgonyatermesztés Évek óta egyre fogy az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon is. Míg 2019-ben még 13 ezer hektáron ültettek étkezési és 150 hektáron vetőburgonyát, ez 2021-re 8711 és 104 hektárra zsugorodott – írja a. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt egyre kisebb területen lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Magyarország a friss összesítés szerint csupán a 18. helyezett az Európai Unió legnagyobb burgonyatermelő országait összesítő listán. A 2020-as év adatai alapján az itthon termett 292 ezer tonna krumpli mindössze fél százalékát tette ki az EU-n belül betakarított, összesen 55 millió tonnás termésnek. Az áremelkedés Magyarországon volt a második legnagyobb Magyarországon 2015 óta 71, 4 százalékot emelkedett a burgonya ára, és ez nem fogható a járványra sem, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavalyelőtt még drágább volt a krumpli.
– Hajdúböszörményből jön a burgonya, amit árulunk, de a termelők szerint a nagy szárazság miatt magas lesz az ára a krumplinak és a hagymának is – mondta el Kárándi Zsoltné, aki több mint 35 éve árul zöldséget és gyümölcsöt. Fotó: Kiss Annamarie Természetesen az ár a krumplifajtáján is múlik, az olcsóbb krumplit jobban kell faragni sütés-főzés előtt. Megszoktuk már, hogy a burgonya héja rózsás, húsa pedig halványsárga. Sokan bele sem gondolnak, milyen sokféle lehet, milyen sokféle ízt adhat a krumpli. Ha a piacon nyitott szemmel járunk, felfedezzük, nemcsak rózsaszín lehet a krumpli, ami inkább főzéshez jó, hanem sárga héjú pityóka is van, amit sütnivalónak könyveltünk el. – Az igazi krumpli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Vásárosnamény, Gergelyiugornya környékéről származik, ez a rózsakrumpli. Az igazi magyar burgonyát piros héjáról lehet megismerni – tudtuk meg Rózsa Margótól, aki a debreceni piacon éppen a krumplik között válogatott. – Óriási különbség van az árak tekintetében. 250-300 forint körül van kilója.
Szilvási József, a kecskeméti központú Szil-Coop üzletlánc tulajdonosa azt mondja, hogy 15 környékbeli burgonyatermesztővel áll kapcsolatban, akik szerint jóval kisebbek az átmenő a készleteik, mint a korábbi évek hasonló időszakában voltak. Megerősítette a hírt miszerint 180-200 forint között a magyar áru kilójának az ára. Mint mondta a magyar termék azért drágább, mint a német vagy a lengyel krumpli, mert sokkal jobb a minősége. Így van ez a térségbeli gyümölcsökkel és a zöldségekkel is. Elemzők szerint a burgonya árát az is befolyásolja, hogy bevezették az EKAER-t. Így szinte egyetlen olyan szállítmány sem érkezhet be az országba, amelyről a hatóságok ne tudnának. Ennek következtében a kereskedőknek ki kell fizetniük a szállítmány után járó adót, amelyet automatikusan áthárítanak a vevőkre. Azaz feketén nem tudnak német vagy akár lengyel árut bejuttatni az országba, mint arra korábban volt példa.
Hosszú idő után indult újra a helyi tévé Dombóváron. A működtető cég a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület tulajdonában van, amely jelölteket indít a választásokon. A fideszes képviselő szerint közpénzen kampányolnak. Közpénzből kampányolnak az ál civilek Dombóváron – jelentette ki lapunkhoz eljuttatott levelében Tóth Zoltán, a dombóvári képviselő-testület Fidesz-KDNP frakciójának tagja. Mint írja, a Dombó-Média Kft. és az önkormányzat ez év áprilisában kötött televíziós műsorszolgáltatási szerződést, a céget azonban július közepe óta a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület tulajdonolja. A szervezet polgármesterjelöltje a jelenlegi városvezető, Szabó Loránd – hangsúlyozta Tóth Zoltán. A képviselő tudomása szerint a televízió nem csak egymillió forint közpénzhez jut a szerződése alapján – bár ez tudtával a költségvetésben nem szerepel –, de az önkormányzat fizeti a televíziós a kábelcsatorna bérleti díját is. Továbbá arra is rávilágított, hogy a tulajdonosváltáskor új ügyvezető is került a cég élére, aki korábban az Együtt-PM országgyűlési képviselőjelöltjének kampányfőnöke volt.
Főoldal Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület Az alapító tagok az egyesületet Dombóvár város polgárai egészséges életmódjának, kulturális, szabadidős, oktatási, szociális környezetvédelmi, településfejlesztési, nemzetközi szakmai tevékenységének támogatása, megszervezése érdekében hozták létre - az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c. pontjára figyelemmel közhasznú jelleggel - szemelőtt tartva az egészséges életmód, a kultúra, a szabadidő, az oktatás, a környezetvédelem, a településfejlesztés, nemzetközi kapcsolatok feltételeinek biztosítását. Adószám: 18860287-1-17 Jelenleg a szervezetnek ezen az oldalon nincs aktív adománygyűjtése! Nézd meg a szervezet weboldalát vagy keress rá hasonló tevékenységű gyűjtésekre itt: Keresés Az alábbi adatok jelennek meg Országos Bírósági Hivatal (OBH) civil szervezeti nyilvántartásából: név, cím, adószám, célkitűzés, közhasznú jogállás. A szervezet célkitűzésének szövege a szervezet által bővíthető.
Bátaszéken a március 12-i közmeghallgatáson jelentette be a város vezetése, hogy foglalkozik a börtön építésének lehetőségével – mondta Bozsolik Róbert (független) polgármester az MTI -nek. A helyi képviselő-testület csütörtökön dönt az intézethez szükséges terület felajánlásáról – tette hozzá. A polgármester szerint a 6400 lakosú városban a tervezett 250 alkalmazott foglalkoztatása jelentősen bővítené a munkahelyek számát. A remélt előnyök között említette azt is, hogy helyi vállalkozások részvétele az építkezésben, majd az üzemeltetésben növelné az iparűzésiadó-bevételt. A lakosság véleményét akkor kéri ki az önkormányzat, ha bekerül abba a körbe, amellyel a BM tárgyalást folytat a beruházásról – jegyezte meg. A minisztérium pályázati felhívásában a dél-dunántúli, dél-alföldi, észak-alföldi, észak-magyarországi, valamint közép-magyarországi régióban keres új börtön építésére alkalmas területet. A tárca szerint az 500 fogvatartottat befogadó büntetés-végrehajtási intézetekben foglalkoztatott 250 ember legalább 25 százaléka felsőfokú végzettségű lesz.