Korábban már megírtam, hogy két adaptáció is készül a Megölni Sarait könyvből, és most az egyik előzetese meg is érkezett! A film idén december kerül a mozikba odakint, magyar bemutatóra pedig jelenleg én körülbelül nulla esélyt érzek. Niitaabell Világa: J. A. Redmerski Megölni Sarait. Ezzel együtt kecsegtető, hogy az alapvetően spanyol előzetest rögtön feliratozták angolul - és egyébként eléggé könyvhűnek is tűnik. Íme az előzetes: A könyvet én is olvastam, ITT megtaláljátok az értékelésemet és a fülszöveget.
★★★★☆ Felhasználói pontszám: 9.
Könyves Kálmán a legpontosabb források szerint 1074. -ben I. Géza király elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot. Majd 1095-től egészen haláláig 1116. február 3. -ig uralkodott magyar királyként. Így ma 2021. február 3-án van az egykori magyar király halálának 905. évfordulója. Könyves Kálmán uralkodása idején, 1109 és 1112 között készült el Szent Imre legendája, 1113-ban pedig megalapította a nyitrai püspökséget. A több, mint kilencszáz éve elhunyt magyar uralkodót a székesfehérvári Szent Adalbert-bazilikában temették el, mely a török hódítások idején a XVI. században sajnos megsemmisült. A Könyves Kálmánt körüllengő legendák szerint mivel sánta és púpos is volt, nagybátyja, I. Szent László király nem őt szánta trónörökösének. Ezért Kálmán papi pályára lépett, és váradi püspök lett belőle. Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy hogyan ragadt rá a "Könyves" jelező? A válasz egyszerűbb mint gondolnánk, hiszem bölcsessége és magas szintű műveltsége miatt kapta a "Könyves" nevet. Számtalan igazságtalanságot, és elnyomást kellett elviselnie Azzal is szembe kellett néznie, amikor 1094-ben testvérét, Álmos herceget trónörökössé tették.
Testvére Álmos herceg pedig kizárólag külpolitikai érdekektől hajtva 1104-ben feleségül vette Predszlavát, a kijevi nagyfejedelem leányát. Komnénosz Jóannész, a bizánci császár fia pedig házasságot kötött László király leányával, Piroskával. Piroskát a görögkeletiek és a görög katolikusok is a mai napig szentként tisztelik. 1106. október 22-én, Olaszországban az egyetemes egyházi zsinaton követei lemondtak a főpapok kinevezésének uralkodói jogáról, az invesztitúráról. Ezzel Kálmán egyszer és mindenkorra helyreállította a Szentszékkel megromlott jó viszonyt, amely Szent László uralkodása végén, a Horvátországra hűbérúri jogokat formáló II. Orbán pápa idején romlott meg. II. Paszkál pápa Könyves Kálmánhoz írott levelében a király európai viszonylatban is kiemelkedő műveltségét és a Szentszékhez való hűségét dicsérte. Mindemellett a pápaság nem ellenezte tovább Horvátország birtoklását sem. Könyves Kálmán 1112-ben hozzájárult a papi nőtlenség hazai bevezetéséhez is. Kálmánnak a jó viszony fenntartása ellenére sok gondot okozott öccse, Álmos herceg, aki kezdetben Horvátországot kormányozta, de nem tudott belenyugodni másodrangú szerepébe.
Számtalanszor fellázadt bátyja ellen, aki mindig megbocsátott testvérének. Álmos nem érte be a hercegi tartományokkal, s kész lett volna hűbérurának elismerni V. Henrik császárt (1081-1125). 1113-ban, amikor a herceg hatodszor lázadt fel a király ellen, Kálmán nem kegyelmezett. Elfogatta testvérét, és fiával, Bélával együtt megvakíttatta. Könyves Kálmán, nevével ellentétben, nem csak a tudományhoz értett. Uralkodása alatt sikerült elfoglalnia Dalmáciát. A fejlett terület városai sorra kapituláltak, de Kálmán nem fosztotta ki azokat, hanem elfogadta és megerősítette a helyi szokásokat. A hódítások eredményeként Könyves Kálmán és utódai nemcsak Magyarország, hanem Horvátország és Dalmácia királyának tekintették magukat. A 13. század végéig a két tartományt Tengermelléknek nevezték, s a terület a magyar korona tartozéka lett, de különállásukat jelzi, hogy élükre bánokat neveztek ki. Horvátország és Dalmácia elfoglalása után Magyarország a közép-európai régió vezető hatalma lett. A támadó politika egészen az oszmán betörésekig tartott.
Fájdalmában úgy döntött, hogy elhagyja az országot, egészen Lengyelországig menekült. Ám egy évre rá, 1095 júniusában mégis visszatért, hiszen Szent László csehországi hadjárata során súlyosan megbetegedett, ezért végső rendelkezésében hazahívta Kálmánt, mint jog szerinti trónörököst. Így történt, hogy 1095 július 29-én Könyves Kálmán elfoglalta a magyar trónt. De nem feledkezett meg fivéréről sem, hiszen Álmos herceg kezébe egész Észak-Magyarországon hercegi hatalmat adott. Mivel Kálmán életében erősen jelenvolt I. István kultusza a magyar királyi tekintélyt ő maga is eszmei alapokon erősítette, hiszen Hartvik püspökkel megíratta a szent király harmadik legendáját. Könyves Kálmán királlyá koronázása Székesfehérváron Forrás: Wikipédia 1100-ban a tarcali zsinaton Könyves Kálmán úgy döntött, hogy felülvizsgáltatja Szent István, az esztergomi zsinaton pedig Szent László törvényeit. Ezzel egy időben pedig betiltatta a boszorkányüldözést is. Rá két évre 1102 tavaszán Zárában horvát királlyá koronázták.
Szent László és Könyves Kálmán uralkodása by kiss zsanett