A fiatalon elhunyt szekszárdi születésű író, Csengey Dénes nevét viseli a jövőben a paksi művelődési központ. Az ünnepélyes névadót a magyar kultúra napi ünnepséggel együtt tartják, amikor Csengey Dénes munkásságát irodalmi műsor keretében ismerheti meg a közönség. A névválasztásról szerdai rendkívüli ülésén döntött a város képviselő-testülete. Csengey Dénes a tolnai megyeszékhelyen, Szekszárdon született 1953. január 24-én; író, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, 1990-től országgyűlési képviselője volt. Fiatalon, 38 esztendős korában hunyt el Budapesten. A Szonett | CIVILHETES. Tell Edit alpolgármester az MTI kérdésére elmondta, hogy Csengey Dénes azok közé az emberek közé tartozott, akit a tiszta, elvi, már-már naivságba hajló politizálás jellemzett. Nemzeti érdekek határozták meg gondolkodását, tetteit. Szavai szerint Csengey Dénes fiatalos lendületével, munkabírásával, elkötelezettségével örökérvényű példát adott politikusoknak, íróknak egyaránt. Paks városának vezetése ezelőtt kíván fejet hajtani azzal, hogy az íróról nevezi el egy intézményét.
Olyat tanulmányai, esszéi voltak, mint az … és mi most itt vagyunk ( Cseh Tamásról és Bereményi Gézáról), Gyertyafénykeringő, a Találkozás az angyallal, a Kétségbeesés méltósága, a Mezítlábas szabadság. Legismertebb színpadi műve A cella volt 1983-ból, de írt forgatókönyvet filmhez ( Az utolsó nyáron) is, sokan pedig Cseh Tamás első számú szövegírójaként ismerték ekkoriban. Kettejük barátsága legendás volt. Csengey Dénes emlékvideó Cseh Tamás dalával: A 80-as években kemény ellenzéki tevékenységet folytatott, kiállít Csoóri Sándor elhallgattatása ellen, majd őt tiltották ki a sajtóból. A demokratikus ellenzék egyik vezető személyisége volt, a nemzeti kultúra, függetlenség, a nemzeti értelmiség és nyilvánosság megteremtéséért programot hirdetett. 1987-ben ott volt a híres Lakiteleki találkozón is. Csengery denes temetése . A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt, 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt tartott szónoklatot a szabad sajtó mellett. Itt mondta: "Európába, de mindahányan! " 1989-ben, nyugdíjasokról, diákokról, politikáról: Ő is ott volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain, 1990-ben országgyűlési képviselő lett, a párt elnökségi tagja volt.
Később, két-három évvel a temetése után, mikor a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége egyik összejövetele szünetében elhangzott a neve, két-három állítólagos szabadságharcos zavarodottan tette fel a kérdést: "Krassó? … Az meg ki volt? " A szonett története Krassó György szonettjét, melyet a bevezetőben olvashattunk, 1958. május 10-én írta a Kisfogházban, Erdősi Ferenc kivégzése után. Róla ennyi áll a rabtárs, Szemenyei-Kiss Tamás jegyzeteiben, a Nemzeti Könyvtár Kézirattárában: "1957. augusztus 13-án tartóztatták le. Csengey dénes temetése monda. A Budapesti Katonai Bíróság Jáger László hadbíró százados vezette tanácsa első fokon halálra ítélte, szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa, Ledényi Ferenc hadbíró ezredes elnökletével, jogerőre emelte az ítéletet 1958. május pján hajnalban kivégezték. Erdősi az általános iskola befejezése után esztergályosnak tanult. Szakmájában azonban csak egy évet dolgozott, mivel munkahelyi javaslatra 1953-ban a Légvédelmi Tiszti Iskola hallgatói közé fogadták – itt 1956. szeptember 5-én avatták a Magyar Néphadsereg tisztjévé.
Persze "minden jó, ha vége jó" alapon vonhatnánk némi pozitív konklúziót is a műből, de akkor maximum annyit kapnánk, hogy "Jé, itt van Jumurdzsák"! A Magyar Vándor valahol elkezdődik, aztán véget sem ér. Ráadásul már az első tíz percben nem tudjuk miről szól! És ha ez mind igaz, akkor itt csakis valami forgatókönyvírói bravúrról lehet szó! Oda neki az Oscart!!! De ha mégsem? Magyar vándor. Ha itt nincs semmiféle magas röptű szárnyalás? Egetverő átverés? Csavarós fonalvezetés? Mégis hogyan lehetséges ez? Egyszerűen. A Herendi csapat összeült, kitalálták, hogy Amerika után legyen a dolog magyar vonatkozású, legyen szintén vicces, legyenek benne (fél)meztelen nők, és énekeljenek a szereplők minden tizenötödik percben. Nos, magyarnak magyar, de a vezérek túlságosan angolok ( Monty Python, aki még nem értesült a hasonlatról); viccesnek egyáltalán nem vicces, sőt erőltetett, gyerekes és olcsó; a nők végül is jók, de mindenhol ugyanaz a nyolcfős stáb mozog; az éneklés alapján pedig lehetetlen behatárolni a mozi műfaját.
Egysíkú, nem történik benne szinte semmi. Ennyit tudok mondani róla. Ha negatívan álltok hozzá, akkor biztosan jó lesz:-) A kínai árus a legkomolyabb benne és a magyar vándor, amit Szabó Győző nyom a lovon minden alkalommal:-) Jók a poénok na, csak uncsi az egész. 20 Tegnap lattam. SZANALMAS!!!!!!! Nagy ivben elkerulni. Csak ultem tegnap a moziban, es azon gondolkodtam, hogy miert nem jovok mar ki. kazi20 19 Nem értem, hogy miért erőlteti a Harmat Gábort mint forgatókönyvírót. Már a Teában is bizonyította, hogy középszer. Ha Herendi maga írta volna meg a könyvet mint a Valami Amerikában is tette, sokkal jobb lett volna. Persze tudom, hogy miért vele ez már marketing nem filmipar. L. Magyar vendor szereplők . C. S. 18 Gondolom a filmben tobzódik a gagyi-humor... Nem tudom megérteni, hogy miért nem tudják legalább egyszer elolvasni a forgatókönbyvet, mielőtt filmre vinnék. Nem olyan bonyolult kitalálni egy jelenteről, hogy az egy cseppet sem humoros... Előzmény: milan rabja (17) 2004. 03 16 Félek megint sikerült egy filmet a Gálvölgyi Show-k, Szeszélyes évszakok stb.
Puzsér: ha a pszichózisát nem folyton a konfliktus keresésbe, hanem mondjuk forgatókönyvek és/vagy egyéb fikciókba fektetné, akkor lenne egy iszonyat jó írónk Vadon Jani: az ország egyik legjobb humoristája lehetne, de ezt csak a Balázsékban csillogtatja meg néhanapján Konok Péter: Ő is írhatna többet Most hirtelen ennyi.