Amerikai história X letöltés ingyen Tartalom: "Az én Mein Kampfom" – ezzel a dolgozattal sokkolja tanárait Danny Vinyard (Edward Furlong), aki egyébként kiváló tanuló.
Ugyanaz a Tony Kaye rendezi, aki az 1998-as kultfilmet. Régóta barátok Hounsouval, most végre lesz közös projektjük is. Tony Kaye a 2011-es A mintatanár óta nem rendezett filmet, ám most közel 10 év kihagyással ismét kamera mögé áll, hogy elkészíthesse az 1998-as Amerikai história X afrikai változatát African History Y (azaz: Afrikai história Y) címmel. Az operatőrként és reklámfilmesként is tevékenykedő Kaye az új filmje főszerepét a benini születésű, de már Hollywoodban befutott sztárnak, Djimon Hounsounak szánja, akivel több mint 20 éve jó barátságot ápol – épp az Amerikai história X megszületése után ismerkedtek össze. A rendező így mesélt erről, no meg a közös filmtervről a Deadline-nak: Djimon és én azután találkoztunk, hogy leforgattam az Amerikai história X-et. Katartikus találkozó volt, és azonnal tudtam, hogy ő egy olyan színész, akivel együtt kell dolgoznom. Persze ehhez az alapanyagnak is megfelelőnek kellett lennie, de hála Istennek, most van egy olyan projektünk, amin együtt dolgozhatunk.
a film adatai American History X [1998] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: keverőhangmérnök: rendezőasszisztens: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: további stábtag: hangsáv adatok közlése cím, stáblista felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: forgalmazó: VHS-forgalmazó: DVD-forgalmazó: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Amerikai história X 1. magyar változat - készült 1999-ben szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 6 db): -. - 8 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Itt sem az, viszont a forgatókönyv – néhány jelenettől eltekintve – neki sem biztosít lehetőséget árnyalt játékra. Kifejezetten sajnáltam, hogy a szerelmi szála csak említés szintjén volt jelen, ez főleg annak függvényében volt különös, hogy Elisabeth Shue személyében egy ismert színésznő játszotta Krause párját. A többi karakter azonban sajnos még vázlatosnak is csak nagyobb jóindulattal mondható, a legtöbben eleve csak néhány pillanatig láthatóak, de aki többször van a színen (Stephen Graham) sem kap néhány megnyilvánulásaiból kikövetkeztethető jellemvonásnál többet. Az emberi vonatkozás teljes hiányában pedig hiába a jó operatőri munka, a hangulathoz tökéletesen passzoló zene és a klausztrofób atmoszféra, a néző egy idő után kapcsolódási pontok híján kiesik a történetből. Mindezek ellenére A Greyhound csatahajó egy kifejezetten korrekt alkotás. A célját, hogy bemutassa a második világháború egy eddig kevésbé dokumentált oldalát, eléri, emellett realista megközelítésével különleges élményt nyújt.
Tom Hanks mindig is fontosnak vélte a második világháborús történetek elmesélését. Egyik legismertebb alakítása is ehhez a korszakhoz köthető a Ryan közlegény megmentésé- ben, ám az HBO által gyártott Az elit alakulat, illetve a Pacific – A hős alakulat című mini-sorozatok elkészítésében is segédkezett íróként és producerként. A Greyhound csatahajó -ban Hanks a főszerep mellett a C. S. Forester regénye alapján készült forgatókönyvért felelt, s újfent bizonyította, hogy mennyire közel áll hozzá a téma. A címszereplő amerikai hadihajó az Atlanti-óceán északi részén állomásozik 1942 elején. Frissen kinevezett kapitánya, Krause (Tom Hanks) azt a feladatot kapja, hogy három másik rombolóval kiegészülve, kísérjen egy ellátmányt szállító konvojt. Az út egy ideig zavartalan, ám az ellenséges tengeralattjárók portyázó cápaként lesik a prédát. Tom Hanks ide vagy oda, előzetesen nem sok reményt lehetett táplálni arra, hogy a Greyhound-ból bármi értékelhető kisülhet. A rövidke, alig másfél órás játékidő, a suta CGI, illetve a kedvcsinálókban látott hiteltelen helyzetek azt sejtették, hogy egy B-kategóriás akciófilmmel lesz dolgunk.
Csata, az van Frissítve 2020. július 13. 13:06 Publikálva 2020. július 11. 11:12 Ha a második világháborúról van szó, akkor "Amerika Apukájára", azaz Tom Hanksre nyugodtan rábízhatjuk magunkat, hisz a kétszer Oscar-díjas színész nem csupán színészként tette oda magát a témában (Ryan közlegény megmentése), de producerként is (Az elit alakulat, illetve annak kvázi folytatása, a Pacific), így mikor kiderült, hogy Hanks legújabb filmjében ismét a második nagy világégést járja körül, biztosra vettük, hogy a film egyszerre lesz izgalmas, hősies, de akkurátus thriller és pontos karakterdráma. A Greyhound csatahajó végül csak elvárásaink egyik oldalát teljesítette, és ugyan azt maradéktalanul, de rá kellett jönnünk, hogy az egyik oldal a másik nélkül nem igazán működésképes. A történet főhőse Krause kapitány (Hanks), aki azt a feladatot kapja, hogy a Greyhound kódnevű hadihajó fedélzetén kísérje el és védje meg az Atlanti-óceánt átszelő Szövetséges hajónaszádot, melyre náci tengeralattjárók vadásznak.
Igazi szerelemprojektről van szó ez esetben, hiszen Hanks nemcsak a főszerepet vállalta el, hanem a forgatókönyvet is jegyzi (utóbbit C. S. Foster A jó pásztor című műve alapján). A végeredmény pedig helyenkénti kidolgozatlansága ellenére kifejezetten szórakoztató. George Krause kapitány fontos feladattal bízzák meg a szövetségesek. Neki kell elkísérnie és megvédenie a konvojt, mindezt ráadásul egy olyan területen, ahol a légi erő bevetésére nincs lehetőség. Az út egy ideig zökkenőmentes, hamar kiderül azonban, hogy német tengeralattjárók ólálkodnak a közelben. A csata pedig elkezdődik és kitart egészen az alig másfél órás játékidő végéig. Ha valamikor indokolt in medias res kezdésről beszélni, az mindenképpen ez a film. Ugyanis egy rövid flashback után már az ötödik percben a vízen találjuk magunkat, hogy utána kapjunk egy szinte egy helyszínes kamaradrámát. A kamera ugyanis végig a USS Keeling (a Greyhound valódi neve, a címbéli megnevezés ugyanis csak a hívójel) fedélzetén tartózkodik, szinte el sem eresztvén Krause kapitány nézőpontját.
Mert itt tényleg rengeteg minden van: a Greyhoundnak, ami a címmel ellentétben nem csatahajó, hanem jóval kisebb romboló és társainak nem csak védenie kell a kereskedelmi hajókat, de terelnie is, levadászni vagy legalább elriasztania a tengeralattjárókat, miközben önmagát is meg kell védenie, hiszen ő is célpont. Mindezt mai szemmel nézve primitív műszerekkel, szinte vakon, ezer tényezőt figyelembe véve kell megtenniük – a csata hevében, sötétben manőverezve a saját hajókkal való összeütközés legalább akkora veszély, mint az U-boatok torpedói, de a vadul tüzelő szövetséges hajók "baráti" tüze is áldozatokat szed. Mindeközben létfontosságú az üzemanyag és a lőszer mennyisége, ami részletkérdésnek tűnik, de nem az, és ott van az időjárás is. Mindezt Hanks és Schneider, akik a film egy részét pedig a kiszuperált egykori világháborús rombolón, a U. Kidden forgatták, láthatóan szügyig beleásták magukat a témába,, tökéletesen adják vissza. Talán néha túl tökéletesen is. Hőseink "tengerészül" beszélnek, és a sűrű akciónak köszönhetően sokszor és sokáig nem is párbeszédeket, hanem elhadart parancsokat, koordinátákat és műszaki adatokat hallunk, ráadásul többször elismételve, tengerészeti zsargonba és a haditengerészet etikettjébe csomagolva, olyan emberektől, akikről gyakran nem is tudjuk, kicsodák.
MOZI HÍREK – Tom Hanks második világháborús drámája idén, június 12-én került volna a mozikba, azonban a koronavírus járvány miatt azonnal már csak az Apple TV+ csatorna streameli majd. A Sony forgalmazza Tom Hanks új háborús filmjét, amelyet "békeidőben" (illetve: a pandémia előtt korszakban) még június 12-re terveztek. A Sony Pictures a pandémia miatt rengeteg filmjének moziba kerülését újratervezte, azonban ennél a háborús alkotásnál úgy döntöttek, hogy inkább azonnal az Apple TV+ streaming csatornára kerülhet. A Sony egyébként korábban is átrakta pár filmjét már mozis megjelenésről nettévés szolgáltatásra: a Charm City Kings és az An American Pickle például az HBO Maxhoz került. Az Apple TV+ számára természetesen "hatalmas fogás" a Greyhound, hiszen az eléggé megcsappant népszerűségű szolgáltatás mindig is nehezen tudta szinten tartani magát a Netflix, az Amazon Prime és a Disney Plus mellett, amelyek érezhető piaci előnyben vannak az Apple-el szemben, akár a kínálatot, akár a felhasználók számát nézzük.
Ennek megfelelően a film atmoszférája elképesztően fojtogató. Nincs menekvés, a hajó legénységével együtt kell túlélnünk. A film képi világa egyébként nagyon ügyesen játszik az előbb taglalt szűk nézőpont és a tenger végeláthatatlanságának kettősségével. Ugyanis néhány jelenet erejéig kiszabadulunk a hajóból, ekkor pedig a maga valójában látjuk a mindent elfedő kékséget. Más oldalról ugyan, de ez az eszköz tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálja. A néző ugyanis így átérzi a legénység kiszolgáltatottságát, hiszen látja, hogy a közelben nincs sehol segítség, az ellenség pedig közeleg. A film képi világa emellett (és a mindössze 50 millió dolláros költségvetés ellenére) kifejezetten korrekt. Némileg sajnálhatjuk is, hogy egyáltalán nem volt lehetőségünk ezt a filmet nagyvásznon megnézni. A CGI a helyén, emellett pedig az emberi szemszögből megközelített csatajelenetek is tudnak hozzátenni a háborús kánonhoz. Ez egyébként is nagy erőssége a filmnek. Néhány pátoszosabb jelenetet leszámítva a filmből teljességgel hiányzik a giccs és a heroizálás.