Frissen sült borjú vagy csirke hússal, friss zöldséggel, kebapszósszal, helyben sütött kebap kenyérben (pitában). Vegetáriánusoknak hús helyett finom feta sajttal! Kérheted vegyes hússal, csípősen és nem csípősen! Rendelheted: Dupla csirke hússal +400. - Ft-ért Dupla borjú hússal +400. - Ft-ért További információk Csípős legyen? csípősen, nem csípősen Milyen legyen a pita? Elszakadt területek szavazati joga : hungary. normál pitában, sajtos pitában Milyen hússal legyen? borjú, dupla borjú, csirke, dupla csirke, vegyesen csirke és borjú, Vega, Feta sajttal, hús nélkül! Mások ezt rendelték hozzá… Hasonló termékek Döner Box Alap: 1, 790 Ft Frissen sült borjú vagy csirke hússal, kebapszósszal és rizzsel egy dobozba csomagolva. Kérheted hasábbal vagy rizzsel, vegyes hússal és csípősen vagy nem csípősen! Részletek
Ön a tulajdonos, üzemeltető? Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 9022 Gyôr, Pálffy u. 2. +36 96 517711 Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
Ősszel például a főbejárattól a Japánkert felé vezető sétány mentén most virágzó ázsiai ernyősliliomokban gyönyörködhet a közönség. A kert hangulatát pedig csak fokozza, hogy az állatok hangja is beszűrődik a kertbe, így még inkább a természet kellős közepén érezhetjük magunkat. További információkat ide kattintva találhatnak. Egy botanikus kert, ahol Japánba is megérkezünk Nyíregyházán, a Tuzson János Botanikus Kert főbejáratától jobbra, a Látványparkkal szemben és az új üvegház épülete mögött lévő szabad területen épült meg a japánkert. A közepén kialakított tóban sokszínű tündérrózsák és lótuszok kaptak helyet. Egyébként az egész kert lenyűgöző, ráadásul gazdag állatvilág népesíti be. Zuglóban találod Magyarország első japánkertjét, ami még a japán hercegi pár tetszését is elnyerte. A japánkerthez a Vácrátóti Botanikus Kert is ajándékozott eredeti ázsiai növényeket, például több liliomfát (Magnolia x soulengeana), melynek virágai rózsaszínűek, húsos szirmúak, tulipánszerűek, ezért – tévesen - tulipánfa néven is emlegetik. A madárbirs (Cotoneaster horizontalis) ősszel élénkpiros terméseivel hívja fel magára a figyelmet, és a Japánkertet bambusz (Phyllostachys sp. )
Az itt látható elemek azoknak a másolatai, amelyeket még a kelet-ázsiai kutató és mecénás, Hopp Ferenc nyomán jutottak el hazánkba a japán császári udvarból. A japánkertészetre jellemző még a természet lekicsinyítése és a környezet megidézése, mintha csak egy képet festenének: a Fuji, a japánok szent hegyének kisebb mása is bekerül szinte minden japánkertbe, így ide is. A zuglói kertben a Teknőcsziget és Darusziget jeleníti meg a japánok két mitikus állatát. Hangulatos hazai kertjeink, amelyek a Távol-Keletre varázsolnak minket. A mitológia szerint tökéletes lelkeket haláluk után a daru egy szigetre repíti, amelyet a tengerben úszó teknős hordoz a hátán. A Daruszigetre a "Sóhajok hídja" vezet át: aki végigmegy rajta, és kíván egyet, annak vágya valóra válik, amit az iskola diákjai ki is használnak rendesen. A növények A kelet-ázsiai növényzet annyira nem is tűnik egzotikusnak, hiszen számos idehaza ismert növény Kelet-Ázsiából került át az európai kertészeti gyakorlatba, például az ujjas juhar, lilakác, aranyvessző, japánbirs, az árbócfa, páfrányfenyő. A növényzet nagy részét örökzöldek és fenyőfélék teszik ki, a Teknőcszigetnél magasodó szecsuáni mamutfenyő például a kert legnagyobb botanikai ritkasága, egy ősi, kőlenyomatokból ismert faj, amelyet 1940-ben egy eldugott kínai völgyben fedeztek fel újra. "
Sokan nem is sejtenék, hogy Zuglóban találjuk Magyarország első japánkertjét, pedig már közel száz éve építették. Típusa szerint egy archaikus síkvidéki teakert a Muromachi korszakból, amely a több évezredes japán kertépítészeti hagyomány utolsó előtti korszaka volt. Ezek a teaszertartás köré épülő kertek régen a kikapcsolódást szolgálták. A lelassulást, befelé fordulást segíti a kertben kiépült tórendszer, amelyben ázsiai mandarinrécék és indiai futókacsák úszkálnak. A növények közül pedig a lilaakác, az aranyvessző, a japánbirs és a szecsuáni mamutfenyő teszi még autentikusabbá a helyet. A teknőc- és darusziget a japánok két mitikus állatára utal, a "Sóhajok hídján" végigsétálva pedig kívánhatunk valamit, és a legendák szerint a kívánságunk valóra fog válni. A 30-as években még a japán hercegi pár is tiszteletét tette itt egy teaszertartáson, és annyira elégedettek voltak, hogy cserébe növényeket küldtek a kertészetnek a császári palotából. Fotó: Major Kata - We Love Budapest Fotó: Major Kata - We Love Budapest
(Például esküvői szertartás, filmforgatás) A szolgáltatások az aktuális járványügyi intézkedések alapján vehetők igénybe! Elérhetőségek: Forrási Pálné - gondnok Hétköznap, munkaidőben 8 órától 16 óráig: Telefon: 06-20-401-9245 Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Japánkertünk története
A japánkerteket a hagyományos, ősi kínai kertek ihlették, és a szigetországban már több mint 1000 éve a művészet egyik kifejezőformájaként tekintenek rájuk. A tudatosan felépített kertek célja, hogy harmóniát teremtsenek, ahol tavak, fahidak, kőlámpások, sziklakertek, pavilonok között lehet pihenni, meditálni, akár egy nyüzgő város közepén is. Az első hazai japánkert A Budapesten, egészen pontosan Zuglóban található japánkertnek komoly történelme van, hiszen ez volt az első, amit hazánkban építettek. A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium udvarán található édenkertet Varga Márton – az iskola alapítója – tervezte és építette 1928–ban. A különleges helyszínt még a japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége is felkereste 1931-ben, és látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható a japán ruta (Orixa japonica), a rózsaszín virágú japán díszcseresznye (Prunus serrulata Kansan) utódja, továbbá a kínai lilaakác (Wisteria sinensis), a tűzvörös juhar (Acer ginnala), a (kerti mályvacserje) Hibiscus syriacus és a Prunus nana.