kondenzációs technika nemcsak a tüzelőanyag megtakarítás szempontjából jelentős, hanem éppen ebből eredően a károsanyag-kibocsátás ugyanilyen mértékű csökkentése miatt került ma hazánkban is reflektorfénybe. Kondenzációs kazánok alkalmazásával a füstgáz rejtett hőjéből energiát nyerünk vissza. Ez a módszer elsősorban földgáztüzelésnél jön szóba, itt ugyanis a magas hidrogéntartalom oxidációja (égése) nagy mennyiségű vízgőz kondenzálódását teszi lehetővé egy nagyfelületű hőcserélő (ún. ECO) segítségével. Az így elért éves hatásfok nagyobb, mint a fűtőértékre számított 100%-os hatásfok. A kondenzáció során felszabaduló hő éppen az égéshő és a fűtőérték közötti különbséget jelenti: a kondenzáció létrejöttének érdekében a füstgázokat harmatpont alá ("H" földgáznál 1, 2 légfeleslegnél 57°C) kell hűteni. Ehhez speciális, korrózióálló nagyfelületű hőcserélőt kell alkalmazni. Az így felszabaduló, ún. kondenzációs hőt, a továbbiakban már, mint hasznos hőt vezetjük be a fűtési rendszerbe. Jól méretezett hőcserélővel kell elérni, hogy a visszatérő vízhőmérséklet és a távozó füstgázhőmérséklet között minél kisebb legyen a hőfokkülönbség.
Azonban a kondenzációs technikát ha radiátoros rendszerrel kombináljuk a nagy anyagi ráfordításért cserébe lesz egy mezei hagyományos nem takarékos rendszerünk. Miért is? Kondenzáció kazántechnika! A kondenzációs készülékeknél az égéstermékekben lévő vízgőz lecsapódik a készülék hőcserélőjének a felületén, így a hőcserélő képes a füstgázból nyert hőenergiát átadni a fűtővíznek. Ez által mindenűt 100% feletti hatásfok érhető el, minimális káros anyag kibocsátás mellett. Így ön nem csupán energiát takarít meg, de a környezetett is kíméli. Ennek köszönhetően a régi rendszerhez képest akár 40% energia megtakarítható. A kondenzációs készülékek ideális megoldást jelentenek az alacsony hőmérsékletre tervezett új fűtési rendszerek (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés stb. ) számára. 1. A kondenzációs kazántechnika néhány alapkérdése A tüzelőanyag- (energia) megtakarítás egyik igen korszerű, a hollandok által 1978-ban szabadalmaztatott és a fejlett országokban azóta igen gyorsan elterjedt módszere, az ún.
A földgáztüzelésnél elterjedt kondenzációs kazánoknak két fő csoportja van: zárt tűzterű, felületi égővel és a túlnyomásos tűzterű, blokkégővel rendelkezők. Ezekre jellemző, hogy a kondenzációs hőcserélőben és a kondenz gyűjtőben a füstgázok hőmérséklete csak kb. 5°C-kal haladja meg a visszatérő vízhőmérséklet (Tr). A füst kondenzáció megvalósulásának feltétele: Tr<52°C (harmatpont). Tehát a kondenzációs üzem hatásfoka annál jobb, minél alacsonyabb visszatérő vízhőmérséklettel dolgozunk. (52°C felett gyakorlatilag nem jön létre kondenzációs üzem). Fentiek figyelembevételével kell tehát a fűtési rendszert, ill. a hidraulikai szabályozást méretezni. A hőleadó felületek növelésekor vegyük figyelembe, hogy pl. egy régi, 70/50°C-os rendszer esetén a fűtési periódus 90%-ban az átmeneti időjárási viszonyok miatt kondenzációs üzem valósul meg!. A kondenzációs kazánok hatásfoka a terhelés csökkentésével nem csökken, sőt a növekvő kondenzáció miatt kis mértékben még növekszik is. b, Kondenzvíz elvezetése A savas (3, 5-4, 0 pH) kondenzvíz elvezetése a létesítmény csatornarendszerébe való csatlakozása újabb kutatások szerint nem jelent problémát (az egyébként lúgos csapadékkal való keveredés miatt).
Július elsején letelt a kazáncserékre adott, tavalyról meghosszabbított türelmi idő, és egyben megszűnt az a választási lehetőség, hogy kicseréltetjük-e még régi kazánunkat egy újra – turbós vagy kéménybe kötött típusra –, vagy lépünk egy nagyot, és választunk egy kondenzációs kazánt. Régi készülékünk persze még működhet tovább, és ha elromlik, megjavítani is természetesen jogunk van. De cserélni már nem tudunk tetszés szerint. A 813/2013/EU rendelet és az azt kiegészítő magyar szabályozás szerint a lakossági fogyasztók 2016. július 1-jétől kizárólag olyan kazánokra kaphatnak használatbavételi engedélyt, melyek szezonális hatásfoka legalább 86%-os. Ennek értelmében az előírásnak megfelelő kazánok kerülhetnek csak forgalomba. A rendelet nem vonatkozik a 400 kW feletti névleges hőteljesítménnyel üzemelő kazánokra. Továbbá minden újonnan forgalomba kerülő kazánt, már 2015. szeptember 26-ától energiacímkével is kötelezően el kell látni. A rendelet ugyan nem ír konkrét kazántípust, de a hatásfokra vonatkozó minimum kapcsán ez azt jelenti, hogy 2016. július 1-től az EU-ban kizárólag kondenzációs kazánokat lehet forgalomba hozni, vásárolni és beüzemelni.
A nagyobb gyártók készülékekkel együtt engedélyezett elvezetési rendszerei szinte minden helyzetre megoldást nyújtanak, ráadásul az engedélyezési eljárás és a rendszer méretezése is egyszerűbb. Gyakori hiba: Egyes esetekben előfordulhat, hogy idegen égéstermék-elvezetés kerül felszerelésre a kazánhoz, de a készülék nem rendelkezik engedéllyel az idegen elvezetés használatához. A többletköltségek elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy még a kivitelezés elkezdése előtt tisztázzuk, hogy milyen minősítések, tanúsítások állnak rendelkezésre (a gyártók tanúsításai korántsem egységesek), és ennek meg- felelő füstgáz-elvezetést építsünk a kazánhoz. Vízminőség, mint új fogalom A kazánokhoz/ba vezethető fűtővíz minősége a kazánok energiatakarékosságával párhuzamosan finomodott, és jótállási feltételként került be a kazángyártók műszaki dokumentációjába. Gondoljunk bele, hogy egy közel 10-15 éves álló öntvénykazánnal szerelt fűtési rendszerben mennyi üledék, mennyi olyan lebegő szennyeződés lehet, ami a kisebb víztartalmú, szűkebb vízjáratú rendszerekben extrém rövid idő alatt akár az új kazán normál üzemét megakadályozó üzemállapotot eredményezhet.
Ehhez azonban több pontnak is meg kell felelni a szabályozás szerint: • "az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia, • ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55. 1 (Étkezőhelyi szolgáltatás) alá kell tartoznia, • a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia. " A feltételek konjunktív feltételek, vagyis ha ezek közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes áfakulcs nem alkalmazható. Áfa kulcsok az EU-ban. Fontos megjegyezni, hogy 2018. január 1-től ez a kedvezmény tovább, 5%-ra csökken. A kedvezményes áfa ott alkalmazható, ahol a fogyasztást lehetővé tevő szolgáltatások vannak túlsúlyban, illetve kiszolgálás során mindig a vevő szándéka a mérvadó. Ezek szerint az értelmezések megkülönböztetik a szolgáltatás nyújtását (18%), amely helyben fogyasztást tesz lehetővé egyéb kiegészítőkkel (ülőhely, tisztán tartott környezet, szalvéta, tálca, esetleg kiszolgálás, stb.
2012. szeptember 06. 9:45 Az élelmiszer ÁFÁ radikális csökkentésének a hatásai nem jelezhetőek előre pontosan, az ugyanis az érintett gazdasági csoportok erőviszonyainak függvénye. Az intézkedés egyrészt gazdaság- és társadalompolitikai célokat szolgálhat: javíthatja az élelmiszerágazat pénzügyi helyzetét és fejlődési lehetőségét, valamint szélesebb társadalmi rétegek jövedelmi helyzetét. Élelmiszer áfa kulcsok 200 million. Másrészt a kereskedők profitlehetőségei is javulhatnak, mely azonban nem tekinthető gazdaságpolitikai célnak. Az ÁFA csökkentés ugyanakkor jó eséllyel fehéríti a gazdaságot, átláthatóbb versenyfeltételeket teremt az élelmiszer és kiskereskedelmi ágazatokban, valamint valamelyest erősíti a keresletet. Ezek a "mellékhatások" növelnék az adóalapot mérsékelve az intézkedés költségvetési terhét. Bethlendi András A forró aszályos nyár következménye a hazai agrárgazdaság és élelmiszeripar nehézségei mellett az élelmiszerárak várható általános emelkedése. Így nem először, újra előkerült az általános forgalmi adó (ÁFA) megváltoztatásának ötlete.