Tisztelt Felhasználó! Tájékoztatjuk, hogy az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. földgáz egyetemes szolgáltatói e-ügyintézést biztosító szakrendszerében üzemkiesés lesz várható 2022. 04. 07. 20:00-22:05 között. Az üzemkiesés az alábbi szakrendszereket fogja érinteni: - - földgáz egyetemes szolgáltatói e-ügyintézési szakrendszer - - villamos energia egyetemes szolgáltatói e-ügyintézési szakrendszer. Kérjük, hogy a fent leírtakat vegye figyelembe a szolgáltató oldalán történő ügyintézés során. A Földhivatal Online rendszerben 2022. 08-án 16:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. MKB Nyugdíjpénztár. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel. Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük. Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. villamos energia egyetemes szolgáltató i e-ügyintézést biztosító szakrendszerében meghibásodás miatti nem tervezett üzemszünet lesz 2022.
A Ctv. § (4) bekezdése a Ctv. hatályba lépésével egyidejű fogalom; a Ptk. technológia-semleges írásbeliség fogalmára, illetve az E-ügyintézési törvény hatályba lépésére és az AVDH bevezetésére több mint egy évtizeddel később került sor, amely tényezőre a kérdéses rendelkezés értelmezése során tekintettel kell lennie, hiszen megalkotásakor a jogalkotó e jövőbeli körülményekre értelemszerűen nem gondolhatott. Az is tovább erősíti, hogy az AVDH használatával történő aláírás cégszerű aláírást eredményez, hogy nemleges válasz esetén az állami szervekkel, Cégkapun történő kommunikáció során a gazdálkodó szervezetek jognyilatkozatai nem lennének cégszerű aláírással ellátva. A látszólagos ellentmondás tisztázása érdekében az Igazságügyi Minisztériumot állásfoglalás iránti kérelemmel kerestük meg, ahonnan az alábbi – változtatás nélkül közölt – érdemi választ kaptuk: "A polgári perrendtartásról szóló 2016. törvény (a továbbiakban: Pp. ) 325. § (1) bekezdésének d) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: Pp.
A két felület fent látható. A felületen csak fel kell tölteni a formátumú fájlt, amit alá szeretnénk írni (pl. egy szerződést) elektronikus hitelesítés segítségével. Ezt követően be kell pipálni az ÁSZF elfogadását, majd a feltöltés gombra kattintani. Végül be kell jelentkezni az ügyfélkapu adataink segítségével, a program pedig aláírja a fájlt. Ezután le is lehet tölteni az elektronikus aláírással ellátott fájlt. Alapból érdemes a "hiteles pdf" menüpontot választani az aláíráshoz, ez egy mindenki által ismert formátum. Hogyan lehetséges ellenőrizni az elektronikusan hitelesített fájlokat? Mivel ránézésre a fájl továbbra is egy sima, csak a jobb felső sarokban fog megjelenni egy új mező, hogy "AVDH bélyegző – A dokumentumot digitális aláírással látta el: " Ebből azonban még nem derül ki, hogy ki is volt az aláíró. Az aláíró személyét a következőképpen tudjuk megnézni. A pdf olvasó bal oldalán van egy gemkapocs-szerű ikon, arra kell kattintani. Ezt követően jelenik meg egy ún. beágyazott pdf fájl, amire kettőt kattintva kiderül, hogy ki is volt az aláíró.
A mágneses mező jelentőssége A Föld vasmagja hatalmas mágneses mezőt hoz létre bolygónk körül, a mágneses mező erőssége azonban idővel gyengülni kezdett. Mindez immár olyan méreteket kezd ölteni, amely megzavarja a Föld körül keringő műholdakat, amelyek erre a mágneses mezőre hagyatkozva próbálják kivédeni a napsugárzás és egyéb űrbéli sugárzás káros hatásait. A tudósok a mag tanulmányozását azért is szorgalmazzák, mert szeretnék megvizsgálni, hogy mi történik mágneses pólusváltáskor, ami egyébként már többször előfordult a Föld történetében.
Földrengések azonban "egyenlőtlenül" sújtják a különböző térségeket, így nincs elég adat a Föld belső magjának teljes "feltérképezéséhez". Az utóbbi évtizedekben a tudósok felfedezték, hogy a szeizmikus hullámok gyorsabban hatolnak át a belső magon északról délre, mint nyugatról keletre. Különbség mutatkozott a szeizmikus paraméterekben a keleti és nyugati féltekén. Mindezek a felfedezések nem illettek a "mozdulatlan" belső magról alkotott hagyományos felfogásnak, ahogy ellentmond a korábbi elképzeléseknek a felületén észlelt "sűrű" anyag 200 kilométer széles rétege. "Hogyan képződhetett ez a sűrű réteg a belső magon, amely csupán a könnyű elemeket +löki ki+ magából" – tette fel a kérdést a grenoble-i kutató. Thierry Alboussiere kollégáival – hogy megmagyarázzák a jelenséget -, felvetették, hogy esetleg az anyag nem a belső mag egész felszínén "csapódik ki". Előfordulhat, hogy a belső mag anyaga egyidejűleg "olvad meg" az egyik oldalán és szilárdul meg az ellenkezőn. Az "olvadó" belső mag "injektálja" a sűrű anyagot a maghéjba.