Ennek ellenére míg Antall és Bajnai munkájával csak kissé többen elégedetlenek, mint elégedettek (-4% és -8%), addig Orbán első kormányzásának és Medgyessy miniszterelnökségének egyenlege már valamivel rosszabb (-13% és -16%), őket pedig Boross megítélése (-24%) követi. A sort Gyurcsány és Orbán jelenlegi miniszterelnöksége zárja, akiknek kormányfői teljesítményét már 35 és 39 százalékponttal többen értékelik rossznak, mint jónak. Antall is Horn mellett A Tárki az értékelések átlagpontszámát is megnézte. Szembetűnő, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormányfő munkáját sem osztályozták a válaszadók a közepesnél jobbnak. A sorrend hasonló a korábbiakhoz, ami kicsit módosítja, az az, hogy az átlag tartalmazza azokat is, akik 3-as osztályzattal fejezték ki véleményüket, így ebben az összevetésben a közkedvelt "közepes" minősítés is szerepet játszik, ami gyakran a közömbös szavazók válaszát jelenti. A rendszerváltás óta kik voltak a legnépszerűbb miniszterelnökök és.... Az iskolai osztályzatok átlaga alapján a legjobb minősítést Antall és Horn kapta, egyaránt átlagosan 2, 89 ponttal.
Dia Antall József Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, aki 1990-től 1993-ig töltötte be a posztot. Antall Józsefet 1989-ben választották az MDF elnökévé, és ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választásokat az MDF nyerte, így május 23-án Antall alakíthatott kormányt. Lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Miniszterelnökök a rendszerváltás ota. Boross Péter Magyarország második miniszterelnöke. Boross t Antall József halála után választotta meg az Országgyűlés miniszterelnökké, a posztot az MDF 1994-es vereséig töltötte be. A politizálást ezután sem hagyta abba, egészen 2010-ig a párt tagja maradt. Ekkor váltott, és új alkotmány koncepcióját kidolgozó, Orbán Viktor mellett működő testület tagja lett. Horn Gyula 1994-ben az MDF-et az MSZP váltotta, Boross Pétert pedig Horn Gyula. A rendszerváltás utáni Magyarország harmadik miniszterelnöke 1994-1998 között töltötte be ezt a posztot, miniszterelnökségének idejére esett az úgynevezett Bokros-csomag.
Soha nem tudtam megérteni az Orbán fanokat, hogy miért tartják kompetensnek. Mármint szarrá inflálta a forintot, gazdaságilag meg nem tudnék mondani semmi kiemelkedőt azon kívül, hogy felszínen tartja a gazdaságot, de ezt kb. még gyurcsány is tudta a válság előtt. A munkanélküliség csökkenése meg nem valid mutató mivel ezt nagyrészt közfogival érte el, ami minden csak nem valódi megoldás, mivel szart sem keresel vele és csak arra elég, hogy ne halj éhen (illetve egy kiskapu a falvaknak, a korábban teljes értékű állásokat átforgathatták közfogiba pl. iskolai portás vagy takarító, emiatt kevesebbet kell fizetni ugyanazért a munkáért). Nyilván, most megjelenik egy halom kultista, és hangoztatják a mutatókat pl. telekommunikációban, de ehhez a szektorhoz semmi köze nincs Orbánnak, mivel egy dinamikusan fejlődő terület. Miniszterelnökök a rendszerváltás otage. Egyedül talán az építőipart tudnám validként elfogadni, de lássuk be szarrá is van lopva. Illetve 98-02 között (sokan elfelejtik, hogy ekkor is ő volt:)) ahelyett, hogy a kampány ígérgetésnek megfelően megállították volna a privatizációt csak annyit csináltak, hogy beszáltak a buliba és a maradékot ők kebelezték be.
Cikkünk Magyarország miniszterelnökeinek (azaz kormányfőinek) listáját mutatja be a Batthiány Lajos vezette első-, és napjaink utolsó kormányfőjével, a 2010 májusában hivatalba lépett Orbán Viktorral 1848 március 17 -től kezdődően egymást váltották hazánk minisztertanácsai. A lista jól használható tanuláshoz, tanításhoz egyaránt segédletként! Kormányfő Hivatali ideje Batthyány Lajos 1848. március 17 - 1848. október 2. Kossuth Lajos (OHB-elnök) 1848. október 2 - 1849. május 1. Szemere Bertalan 1849. május 2 - 1849. december 11. Andrássy Gyula 1867. február 20 - 1871. november 14. Lónyai Menyhért 1871. november 14 - 1872. december 5. Szlávy József 1872 december 5 - 1874. március 21. Bittó István 1874. március 21 - 1875. március 2. Tisza Kálmán 1875. október 20 - 1890. március 15. Szapáry Gyula 1890. Orbán lenne a rendszerváltás utáni legjobb miniszterelnök? - szabolcsihir.hu. március 15 - 1892. november 19. Wekerle Sándor 1892. november 19 - 1895. január 15. Bánffy Dezső 1895. január 15 - 1899. február 26. Széll Kálmán 1899. február 26 - 1903. június 27. Khuen-Héderváry Károly 1903. június 27 - 1903. november 3 Tisza István 1903. november 3 - 1905. június 18.
Elégedetlenek II. Orbánnal Készült elégedetlenségi felmérés is. A legtöbben Orbán jelenlegi miniszterelnökségével elégedetlenek, a szavazók 57 százaléka adott ugyanis 1-est vagy 2-est a kormányfőnek, de Gyurcsány munkáját is a lakosság több, mint fele (52 százalék) értékeli így. Az elégedetlenségi rangsorban Orbán első kormányzása, Boross, Bajnai és Medgyessy következik lényegében azonos megítéléssel, mivel tízből négyen minősítették rossznak kormányfői munkájukat. A legkevesebben, tízből hárman Antall és Horn miniszterelnökségét kritizálják. Horn a kivétel A Tárki készített egy elégedettségi egyenleget az elégedettek és az elégedetlenek arányának különbözetéből. Miniszterelnökök a rendszerváltás óta ota ausbildung. Horn kivételével, aki lényegében egyenlő arányban kapott pozitív és negatív minősítést (+1 százalék), minden miniszterelnök esetében az elégedetlenek vannak többségben, de ezen a téren számottevő különbségeket találunk köztük. Az értékeléseket némileg torzíthatja a "nosztalgia-faktor", hiszen egyes kormányfők munkájáról egy-két évtizednyi, másokéról viszont csak egy-két évnyi távlatból mondanak ítéletet a szavazók.
Kiss Péter 2003. március 3. 2004. október 4. Belügyminiszter Lamperth Mónika Külügyminiszter Kovács László Pénzügyminiszter László Csaba 2004. február 15. Draskovics Tibor 2004. február 16. Gazdasági és közlekedési miniszter Csillag István Földművelésügyi miniszter Németh Imre Agrárszövetség / pártonkívüli pártja időközben egyesületté alakult Igazságügyminiszter Bárándy Péter Egészségügyi, szociális és családügyi miniszter Csehák Judit 2003. szeptember 14. Kökény Mihály 2003. szeptember 15. Az olaszok szerint megtorpedózták Medgyessyt. Nemzeti Kulturális Örökség minisztere Görgey Gábor 2003. május 18. Hiller István 2003. május 19. Oktatási miniszter Magyar Bálint SZDSZ Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 2003. március 2. Burány Sándor Honvédelmi miniszter Juhász Ferenc Környezetvédelmi miniszter Kóródi Mária Persányi Miklós Gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Jánosi György Informatikai és hírközlési miniszter Kovács Kálmán Európai integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter (2003. május 19-étől 2004. május 1-jéig) Juhász Endre 2004. május 1.
Kőszeg, Magyarország északnyugati csücskében, az Alpok lábánál fekvő, történelmi múlttal rendelkező város. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös patak mellett elhelyezkedő város neve először 1248-ban szerepel. Nevét arról az Árpád-kori várról kapta, melynek romjai az Óház-hegyen ma is láthatók. 1996-ban tornyát kilátó céljából újjáépítették. A város alapítása Kőszegi Henriknek tulajdonítható. Ő és fia, Iván építették ki a szabályos utcarendszerű várost és annak északnyugati sarkában a városi várat. Történetének legnevezetesebb eseménye 1532. évi ostroma volt, Ekkor Jurisics Miklós védte I. Szulejmán török szultán serege ellen. Kőszeg óház kilátó 11-es busz. Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb helye a kőszegi belváros. Az egyházi épületek közül a legjelentősebb a Szent Jakab templom. Mellette épült a későbbi Szent Imre templom. A város újabbkori plébániatemploma, a Jézus Szíve templom neogótikus. Múzeumai a Várban, a Tábornokházban, az Öregtoronyban, az Arany Egyszarv és a Fekete Szerecseny patika épületében láthatóak.
Páratlan animáció az egykori kőszegi Felsővárról (Óház-tető): Kőszeg-Óház felsővárának építése - rekonstrukciós elképzelés: Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel is! Ajánljuk még Hozzászólások
10. 28 Kőszegről röviden: A város az Alpok lábánál, Ausztria tőszomszédságában fekszik. Óvárosában találjuk a legtöbb látnivalót. Jurisics téren áll a Városháza, mely az ország legrégibb, ma is városházaként funkcionáló épü... bővebben » Szállások a környéken
A 609 m magas Óház-tetőn épült a XIII. században a város első vára, a Felsővár vagy Óvár. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira emelték 1996-ban a mai kilátót, melyről felülről tekinthetünk rá a városra Könnyű elérhetősége miatt a turisták előszeretettel látogatják. Gyönyörű kilátás nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, a Fertő-tóra valamint a szomszédos Ausztriára. A XIV. században az Alsóvár (Jurisics vár) létrejöttével a Felsővár fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorny alapjaira emelték 1996-ban a mai kilátót. Óház kilátó | Ne hagyja ki, ha Kőszegen jár | Látnivalók | Turizmus | Nyitólap | Kőszeg. Gyönyörű panoráma nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára. Az Óházat érinti a hegység élővilágát bemutató Csillaghúr tanösvény, mely a Kincs-pihenőtől indulva egy körtúra keretében végigjárható.